| Naomi Shemer | |
|---|---|
| נעמי שמר | |
| alapinformációk | |
| Születési dátum | 1930. július 13 |
| Születési hely | Kibuc Kvutzat Kinneret, Palesztina , jelenleg Izrael |
| Halál dátuma | 2004. június 26. (73 évesen) |
| A halál helye | Tel Aviv , Izrael |
| Eltemetve |
|
| Ország | Izrael |
| Szakmák | költő , zeneszerző |
| Eszközök | zongora |
| Műfajok | Izrael zenéje |
| Díjak | Izrael-díj a kultúrához való hozzájárulásért. |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Naomi Shemer ( héb . נעמי שמר ; 1930. július 13., Kibbutz Kvutzat Kinneret , kötelező Palesztina – 2004. június 26., Tel -Aviv , Izrael ) egy izraeli költőnő, a Jeruzsálemi énekesnő és zeneszerző. zahav " (Arany Jeruzsálem).
Naomi szülei, Meir és Rivka Sapir, akik Vilnából érkeztek, az 1920-as években külön érkeztek Izrael földjére, és egy kibucon találkoztak. A cionista munkásmozgalom tagjaiként nem tartották tiszteletben a vallási hagyományokat. Naominak volt egy húga, Ruth és egy testvére, Yaakov. A második világháború után édesapja kimentette a túlélő zsidókat a kitelepítettek európai táboraiból, és a Briha (Menekülés) szervezet részeként Palesztinába szállította őket.
Ahogy Naomi idősebb lett, elkezdett zeneleckéket venni Haifában . Majd a Jeruzsálemi Zeneakadémián végzettés visszatért a kibucba, hogy zenét tanítson a gyerekeknek. Aztán elkezdett dalokat írni.
Naomi maga volt a versek és zenék szerzője dalaihoz, amelyeket olykor különböző országok zenéje és dalai ihlettek, ahonnan a zsidók visszatértek a feltámadt Izraelbe . Leghíresebb dala az 1967-ben írt " Yerushalayim shel zahav " - Golden Jerusalem. 1967 elején az Israel Radio felkérte Naomit, hogy írjon egy dalt Jeruzsálemről , hogy fellépjen egy függetlenség napi koncerten . Naomi áhítatos volt ehhez a feladathoz – elvégre sok szép vers és zene született már Jeruzsálemről. Eljött Purim ünnepe , és a dal még nem volt kész. Még a rádiót is felhívta, és kérte, hogy engedjék el e megtiszteltetés alól. Az Israel Radio akkori igazgatója , Gil Aldema elmondta, hogy egyetértett azzal, hogy a dal nem Jeruzsálemről szól, de kérte, hogy írjanak egy dalt erre a koncertre, remélve, hogy végül Jeruzsálemről fog szólni. Aldema már Shemer halála után (2004) azt állította, hogy Naomi Shemer egy baszk altatódalból vette át a "Jerusalem of Gold" zenéjét. Naomi dalát koncerten adták elő, és diadalmenet volt, hiszen nem volt olyan izraeli, aki ne vágyott volna az óvárosra és a Templomhegy nyugati falára . Amikor az izraeli csapatok három héttel a koncert után felszabadították Jeruzsálemet, az egész nemzet örömét kifejező dal nagy népszerűségre tett szert. A dalt tartalmazó lemez 300 000 példányban kelt el, ami Izrael történetének lemezeladási rekordja [1] .
A jom kippuri háború alatt (1973) Naomi zenéje más érzéseket is megtestesített. Szerette volna belevinni zenéjébe az izraeli csapatok elvesztésének aggodalmát és keserűségét, amelyet a szíriaiak és az egyiptomiak váratlanul értek.
A "Lu yehi" ("Legyen") dal, amelyet a háború napjaiban adtak elő, a The Beatles " Let It Be " című dalának héber változata volt . Shemer írta az "Ish Muzar" ("Strange Man") dalt, amelyet Elon-More telepeseinek szenteltek . Naomi Shemert az ihlette meg, hogyan jönnek emberek tízezrei, hogy visszaszerezzék a hatnapos háború során felszabadított zsidó területeket . Naomi ezt a gyökereihez való visszatérésnek, Izrael földje iránti szeretetének materializálódásának tekintette.
A "Song of the Shark" című filmet Naomi Shemer írta 1975-ben, tiltakozásul a Sínai-félsziget Egyiptomhoz való visszaadásáról szóló tárgyalások ellen . A szatirikus-tragikus dal hősnője, a szardínia testét részenként ajánlotta fel a cápának, arra számítva, hogy válaszul meghallja a köszöntő "shalom"-ot. Amikor a szardínia az egész testét felajánlotta, a cápa kinyitotta a száját – és a válasszal együtt megette a szardíniát [2] .
Egy másik Naomi-dal, az "Al kol ele" ([Keep] Mindezek) Izrael történetének fájdalmas pillanatához kapcsolódik - Egyiptomba való áthelyezéshez és a zsidó város, Yamit és a környező települések elpusztításához. Naomi azért írta ezt a dalt, hogy vigasztalja nővérét, aki megözvegyült. A dal a következő szavakat tartalmazta: "Ne ird ki az ültetvényeket." Másfél évvel később Izrael békét kötött Egyiptommal , és kénytelen volt kiüríteni Jamit települést a Sínai-félszigeten . A jamit telepesek sokáig ellenálltak. Mozgalmuk aktivistái felhívták és megköszönték Naominak az érzéseiket kifejező dalt.
Az "O Rav Hovel" (O kapitány) dalt Naomi Shemer fordította héberre Walt Whitman költészetéből, Yitzhak Rabin izraeli miniszterelnök tragikus halálakor .
Naomi Shemer számos dalt írt gyerekeknek és egy dalciklust minden zsidó ünnepre .
1983-ban Izrael-díjat kapott az ország kultúrájához való hozzájárulásáért.
Naomi Shemer továbbra is az eredeti izraeli dalhagyomány egyik legjobb és legjelentősebb megalkotója, és egyes dalai nem hivatalos himnuszokká, sorsdöntő események szimbólumaivá váltak Izrael állam történetében.
Orosz nyelven Naomi Shemer dalait 2005 óta adja elő Marina Melamed , az Uri Zvi Greenberg House projekt "Naomi Shemer - Russian Version" részeként.
Naomi Shemer nézeteiben ragaszkodott az "Oszthatatlan Izraelért" mozgalomhoz, rokonszenvezett az izraeli ellenőrzés alatt álló Eretz Israel területén élő telepesekkel , de soha nem engedte, hogy tekintélyét és nevét a politikában használják fel.
Naomi Shemer emlékére 2005-ben az Israel Coins and Medals Corporation arany és ezüst emlékérmék sorozatát verte 1, 2 és 10 sékel címletben [3] .
Emlékére a Kinnereti -tó felett megkezdődött a tóra néző emlékkilátó építése [4] .