Shatura vidéki külvárosi terület
Shatursky külvárosi övezet - az RSFSR moszkvai régiójában megszüntetett közigazgatási-területi egység, amely 1933-1956 között létezett.
A közigazgatási központ Shatura városa volt .
Történelem
1933. július 20-án, amikor a Shatursky körzetet megszüntették, Shatura működő település megőrizte függetlenségét, és közvetlenül a Moszkvai Regionális Végrehajtó Bizottságnak volt alárendelve, az egykori Shatura kerület településeinek egy része Shatura közigazgatási alárendeltsége alatt maradt. amivel a Shatura külvárosi zóna kialakult [1] [2] .
A Shatura külvárosi övezet szerkezete magában foglalta Shatura működő települését, két települést és 5 községi tanácsot:
- Munkarendezés Shatura;
- Települések: Baksejevó, Tugolesszkij Bor;
- Községi tanácsok: Kobelevszkij, Mitinszkij, Novosidorovszkij, Petrovszkij, Filiszovszkij községi tanácsok [3] .
1936-ban Shatura működő település regionális alárendeltségű városi rangot kapott. Ezenkívül két falusi tanácsot adtak a Shaturskaya külvárosi övezethez - Pozdnyakovsky és Slobodskoy a moszkvai régió Kurovsky kerületéből. Baksejevó, Shaturtorf, Tugolesszkij Bor településeket munkástelepülésnek minősítették, és a Shatursky városi tanács adminisztratív irányítása alatt maradtak [4] .
1936 augusztusában a Kuznyecovszkij községi tanácsot a Kurovszkij körzetből a Shatursky külvárosi övezetbe helyezték át [5] [6]
1937. szeptember 20-án Tugolesszkij Bor működő település a moszkvai régió Korobovszkij kerületébe került [7] , majd 1938. június 5-én megalakult Kerva működő település, amely magába foglalta a tőzegbányász Kerva településeket, Black Griva, Dolgusha, Sokolya Griva és Severnaya Griva [8 ] [9] .
1939 elején Shatura külvárosi területe a következőket foglalta magában:
- Shatura városa;
- munkástelepülések Baksejevó, Kerva, Shaturtorf;
- községi tanácsok: Kobelevszkij, Kuznyecovszkij, Mitinszkij, Novosidorovszkij, Petrovszkij, Pozdnyakovszkij, Szlobodszkij, Filiszovszkij [10] .
1941. május 6-án Tugolesszkij Bor működő települést leválasztották a Krivandinszkij körzetről, és visszacsatolták a Shatursky külvárosi övezetbe [11] .
1945-ben az Osanovo-Dubovskie és Pustoshinsky tőzegkitermelési műveleteket a Shatura külvárosi területre helyezték át a Krivandinszkij körzetből, a Ryazanovskaya tőzegkitermelési műveleteket és a Radovitsky községi tanácsot pedig az Egorjevszkij körzetből [12] .
1949-ben a Shatura külvárosi zóna Ryazanovskiy tőzegipari vállalkozásának területén megalakult a Ryazanovskiy [13] [14] [15] működő település .
1950 júliusában megalakult Pustoshi és Osanovo-Dubovoye munkástelepülései [16] .
1951-ben megszűnt a Mitinszkij és Filiszovszkij községi tanács, területük a Petrovszkij és Kobelevszkij községi tanácshoz került [17] [18] .
1954-ben a Kobelevszkij és Kuznyecovszkij községi tanács beolvadt a Filiszovszkij községi tanácsba, a Pozdnyakovszkij és Szlobodszkij községi tanács pedig a Petrovszkij községi tanács részévé vált [19] [20] .
1954 végén Shatura külvárosi területe a következőket foglalta magában:
- Shatura városa;
- munkástelepülések: Baksejevó, Kerva, Osanovo-Dubovoye, Pustoshi, Ryazanovskiy, Tugolesskiy Bor, Shaturtorf;
- községi tanácsok: Novosidorovsky, Petrovsky, Radovitsky és Filisovsky [21] .
1956. október 11-én a Shaturskaya külvárosi övezetet megszüntették, területét a Shatursky kerületbe foglalták [22] [23] .
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ A Moszkvai Területi Végrehajtó Bizottság Elnökségének 1933. július 10-i 1082. sz. határozata "A Shatursky kerület felszámolásáról"
- ↑ Az Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság 1933. július 20-i határozata
- ↑ Kézikönyv a moszkvai régió közigazgatási-területi felosztásáról 1929-2004, 2011 , 604-605. oldal.
- ↑ A Moszkvai Területi Végrehajtó Bizottság Elnökségének 1936. április 17-i 58/12 sz.
- ↑ A Moszkvai Területi Végrehajtó Bizottság Elnökségének 1936. augusztus 28-i 2590. sz.
- ↑ Az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1938. szeptember 11-i rendelete
- ↑ A Moszkvai Területi Végrehajtó Bizottság Elnökségének 1937. április 2-i határozata 579. sz.
- ↑ A Moszkvai Területi Végrehajtó Bizottság Elnökségének 1937. október 19-i 37/17. sz. határozata "Kerva munkástelepének megszervezéséről Shatura város vidéki területén"
- ↑ Az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1938. június 5-i rendelete
- ↑ Kézikönyv a moszkvai régió közigazgatási-területi felosztásáról 1929-2004, 2011 , 605. oldal.
- ↑ Az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1941. május 6-i rendelete
- ↑ Az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1945. augusztus 7-i rendelete
- ↑ A Moszkvai Területi Népi Képviselők Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 1949. február 14-i 221. számú határozata "A rjazanyi tőzegvállalat településének munkástelepüléssé minősítéséről"
- ↑ A Moszkvai Regionális Népi Képviselők Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 1843. sz. határozata, 1949. augusztus 4.
- ↑ Az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1949. szeptember 28-i rendelete
- ↑ A Moszkvai Regionális Népi Képviselők Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 2606. sz. határozata, 1950. július 21.
- ↑ A Moszkvai Regionális Népi Képviselők Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 1951. december 28-i 2265. sz. határozata "A moszkvai régió Shatura város elővárosi övezete községi tanácsainak egyesítéséről"
- ↑ Az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1952. március 25-i rendelete
- ↑ A Moszkvai Regionális Népi Képviselők Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 1954. június 14-i 539. számú határozata "A Moszkvai Régió Falusi Tanácsok Szövetségéről"
- ↑ Az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1954. június 18-i rendelete "A moszkvai régió községi tanácsainak egyesüléséről, átnevezéséről és megszüntetéséről"
- ↑ Kézikönyv a moszkvai régió közigazgatási-területi felosztásáról 1929-2004, 2011 , 606. oldal.
- ↑ A Moszkvai Területi Népi Képviselők Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 1956. június 14-i 525. számú határozata "A moszkvai régióban a Shatursky körzet megalakításáról és a Krivandinszkij körzet ezzel összefüggésben történő megszüntetéséről"
- ↑ Az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1956. október 11-i rendelete
Irodalom
- Útmutató a moszkvai régió közigazgatási-területi felosztásáról 1929-2004. - M . : Kucskovói mező, 2011. - 896 p.