Charles I. de Croy | ||
---|---|---|
fr. Charles I de Croya | ||
Chime herceg | ||
1486-1527 _ _ | ||
Előző | cím létrehozva | |
Utód |
Anna de Croy Philip II de Croy |
|
Születés | 1455 | |
Halál |
1527. szeptember 11. Beaumont (Belgium) |
|
Nemzetség | House de Croy | |
Apa | Philip de Croy | |
Anya | Walburga von Moers | |
Házastárs | Louise d'Albret | |
Gyermekek | Marguerite de Croy [d] [1]és Anna de Croy [d] | |
Díjak |
|
Charles I. de Croy ( fr. Charles I de Croÿ ; 1455 – 1527. szeptember 11., Beaumont ), de Chime és a Szent Római Birodalom első hercege , de Kievren báró - Habsburg Hollandia katonai vezetője és államférfija .
Philippe de Croy , Comte de Chime és Walburga von Moers fia .
Seigneur de Wavrin , Lillere , Saint-Venant , Malannoy , Ecossinne , Merpin , Prouvy , Berbières [2] .
Apja életében a báró de Chievren címet viselte [2] .
A bajor hercegek udvarában nevelkedett, anyja rokonai [3] .
Maximilian Habsburg a ginegatei csata előtt 1479. augusztus 7- én lovaggá ütötte . Ebben a csatában majdnem belehalt a nyeregből, és csak Maximiliannak köszönhetően menekült meg, aki bátran a segítségére sietett [4] .
1486-ban Nassau grófjával és Seigneur Raventainnal együtt kinevezték a 20 ezer fős császári hadsereg tábornokává, aki szembeszállt Philippe de Crevecoeur francia marsall erőivel . Feloldotta Terouant , és birtokba vette Lanst és a környező várakat [2] .
Maximilian, akit a római király Aachenben koronáztatott meg , 1486. április 9-én szolgálatai jutalmaként Shime földjét a császári fejedelemség méltóságára emelte [2] [5] .
1491-ben a mecheleni káptalanban az Aranygyapjas Lovagrend lovagjává tették , és megkapta azt a láncot, amelyet korábban apja viselt [5] .
1496-ban I. Szép Fülöp utasította, hogy tárgyaljon a kibékülésről Robert de Lamarckkal, 1498. január 4-én pedig feleségét , Kasztíliai és Aragóniai Juanát nevezte ki udvaroncnak , de Bevre lord helyére [2] [5] .
A Károlyt nagyra tartó fejedelem 1500-ban választotta első gyermeke, Habsburg Károly keresztapájának [3] [2] keresztelő utódjának .
Később a herceget kinevezték az ifjú főherceg nevelőjének, de mivel Margit osztrák uralkodó szinte teljesen az ő kezében koncentrálta unokaöccse gondozását, Charles de Croy nem gyakorolt rá semmilyen befolyást, megterhelte pozíciója, 1509 könnyedén Guillaume de Croynak adta [2] [5] .
Az egyik tanúja volt Osztrák Margit és Savoyai Philibert házassági szerződésének [5] aláírásának .
1515-ben elkísérte Bécsbe Mária osztrák hercegnőt, akit II. Lajos cseh és magyar király feleségének szántak [6] .
1518. április 27-én részt vett a császár és a testvérek Erard de Lamarck , Liege püspöke és Robert II de Lamarck , Bouillon hercege [7] [5] közötti Saint-Tron-i szerződés aláírásában .
Ezután a spanyol udvarba került, és még ugyanebben az évben elkísérte Ferdinánd főhercegöt Hollandiába [2] .
Nagybátyjától, Philippe de Vavrentől kapta Vavren, Lillere és Saint-Venant földjét [7] . 1521-ben vejének, Philip II de Croynak adta át Hainaut régió és Valenciennes város főkapitány-helyettesi posztját [5] .
Felesége (1495. 12. 09.): Louise d'Albret (megh. 1531. 09. 21.), Limoges vikomtnéja, Nagy Alain , d'Albret seigneur és Francoise de Blois-Châtillon lánya . Limoges mellett hozományként Aven és Landrecy uradalmat is hozott [8]
Gyermekek:
[műsor] Charles I de Croy ősei | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
![]() | |
---|---|
Genealógia és nekropolisz | |
Bibliográfiai katalógusokban |