Charles-Alexandre de Croy
| Charles-Alexandre de Croy | ||
|---|---|---|
| fr. Charles-Alexandre de Croÿ | ||
| Ismeretlen mester. RENDBEN. 1610 | ||
| d'Avre márki | ||
| 1613-1624 _ _ | ||
| Előző | Charles Philippe de Croy | |
| Utód | Marie-Claire de Croy | |
| de Croy herceg | ||
| 1613-1624 _ _ | ||
| Előző | Charles III de Croy | |
| Utód | Ernst Boguslaw von Croy | |
| Születés | 1581. március 11 | |
| Halál |
1624. november 5. (43 évesen) Brüsszel |
|
| Temetkezési hely | Brüsszel | |
| Nemzetség | House de Croy | |
| Apa | Charles Philippe de Croy | |
| Anya | Diane de Dommartin | |
| Házastárs | Yolande de Ligne [d] és Geneviève de Lascaris, Croy hercegnője [d] | |
| Gyermekek | Marie-Claire de Croy [d] [1] | |
| Díjak |
|
|
| A hadsereg típusa | Flandria hadsereg | |
| csaták | ||
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | ||
Charles-Alexandre de Croy ( fr. Charles-Alexandre de Croÿ ; 1581. március 11. – 1624. november 5., Brüsszel ), de Croy herceg , d'Avre márki, Fontenoy-Le-Château gróf, az Egyesült Államok hercege és örökös marsallja Szent Római Birodalom, Spanyolország Grandee 1. osztálya - spanyol Hollandia katonai vezetője és államférfija .
Életrajz
Charles-Philippe de Croy , d'Avray márki és Diane de Dommartin fia , Fontenoy grófnő.
D'Avrash vikomt, Mons város örökös chatelánja, Cambrésy társa , d'Ace seigneur, Inverbach, Blekur és mások.
Apja életében a Comte de Fontenoy címet viselte. 1597-ben elkísérte VII. Albrecht főherceget, aki a IV. Henrik által ostromlott Amiens segítségére sietett . A következő évben részt vett a Stadtholder és az államok tábornokának a spanyol király melletti nagykövetségén. Ezen útja során Albrecht kamarai nemesévé nevezték ki, és osztrák Margit szolgálatába osztották be , aki később Spanyolország királynője lett.
1599-1603-ban részt vett a Holland Köztársasággal vívott háborúban.
1599-ben, Yolanda de Ligne-nel kötött házassága alkalmából a lovasság kapitánya lett, majd 1601. július 6-án szabadalmat kapott Infanta Isabella -tól egy 30 fős, nehézfegyverzetű hadrendi társaság parancsnokságára, amely korábban a tulajdonában volt. Florent de Montmorency , és mivel az utóbbi kivégzése főnök nélkül maradt. Ugyanebben az évben Ostende ostromába ment .
1602. május 29-én Albrecht Charles-Alexanderre bízta Hollandia tizenöt rendi különítményének főparancsnokságát, de ezek az albai herceg kora óta össze nem állított századok szolgálatra teljesen alkalmatlannak bizonyultak. és már októberben feloszlatták.
Hamarosan híres lázadás tört ki a spanyol csapatok között, akik fizetést követeltek, és megzavarták a katonai műveleteket. Az elégedetlenek beleegyeztek, hogy alávetik magukat a hatóságoknak, túszul ejtve Fontenoy grófot. 11 hónapig volt a lázadók foglya Thurmondban , amíg a kormánynak sikerült összegyűjtenie a szükséges összeget. Ezt követően a lázadók elindultak, hogy csatlakozzanak a sereg többi tagjához, de Charles-Alexandert csak a pénz kézhezvétele után engedték szabadon.
A szolgálat hálájaképpen a városgazda 1605. május 27-én gróf katonai tanácsost nevezte ki. Ugyanezen év augusztus 6-án de Croy elment segíteni Spinola márkinak , aki Oldenzelt ostromolta.
1606 - ban nagykövetnek küldték Lotaringia hercegéhez , Bars hercegének Marguerite Gonzaga hercegnővel kötött házassága alkalmából .
1613-ban apját követte, és ugyanebben az évben, gyermektelen unokatestvére , III. Károly halála után megkapta a Croy hercegséget, amiért 1617. január 18-án Franciaország kancellárja előtt tisztelgett.
Másodszor nősült meg, de Croy-t a király a spanyol 1. osztályú nagyérdeművé emelte, 1617. január 18- án pedig az Aranygyapjú lovagrend lovagi címét adományozta neki . Ezzel a házassággal kapcsolatban Talman de Reo különféle anekdotikus részletekre hivatkozik, és azzal érvel, hogy a herceg több éven keresztül nem tudott másodszor megházasodni, nemcsak a foglalkoztatása miatt, hanem azért is, mert „buzi volt, a végletekig büdös, és általában egy bökkenő” [2] .
A harmincéves háború kezdetével de Croy herceg, mint az egyik parancsnok, de Bucoy gróf hadseregének tagjaként részt vett egy csehországi hadjáratban , és kitüntette magát a Fehér-hegyen vívott csatában . ami az utolsó csatája lett.
1623-ban a francia királyhoz küldték követnek.
1624 februárjában apjához hasonlóan ő lett az első pénzügyvezető, de ugyanazon év október 5-én a terem ablakán keresztül lövöldöztek rá. Guillaume tábornok szerint feltehetően a sértett Duke oldalának bosszúja volt. Talman de Reo azt írja, hogy a gyilkossággal Spinola márkit, a herceg feleségének, Genevieve d'Urfe szeretőjét gyanúsították meg, akit ő maga szeretett volna feleségül venni .
A brüsszeli Notre-Dame-de-la-Chapelle templomban temették el , a sírkövön latin sírfelirattal ellátott mellszobor található.
A spanyol lázadók foglyaként 1642-ben Antwerpenben kiadott emlékiratot írt quarto illusztrációkkal Memoires geurriers de ce qu'y c'est passé aux Pays Bas, depuis le commencement de l'an 1600 címmel. iusques a la fin de l'annee 1606 . Ezek a feljegyzések érdekes részleteket tartalmaznak a korszak katonai szokásairól és a lázadó katonák szervezetének leírásáról.
Család
Első feleség (szerződés: 1599. 09. 24., szerződéskötés : 1600. 09. 01.): Yolande de Lin , Ti-Le-Chateau hölgy (1585. 03. 18. - 1611. 08. 25.), Lamoral I de Lin herceg lánya és Anna-Mary de Melun
Lánya:
- Marie-Claire de Croy (1605 - 1664. 09. 24.), márkiné, majd d'Avre hercegnő, de Fontenoy grófnő. Férj 1) (1627. 10. 13.): Charles-Philippe-Alexandre de Croy (megh. 1640), de Ranti márki, Porcean és Guin; 2) (1643.05.1.): Philippe-Francois de Croy (megh . 1650), de Langle vikomt
2. felesége (1617. január 6.): Geneviève d'Urfe (1595-1656), Jacques II d'Urfe márki és Marie de Neuville-Maniac lánya. Második felesége Guy d'Harcourt, de Sierre báró, Pierre d'Harcourt ötödik fia , de Beuvron márki, harmadik Antoine de Mailly francia admirális.
Fiú:
- Ferdinand-Philippe de Croy (sz. gyermek)
A csak férfiágon áthaladó Croy hercegséget Charles-Alexandre testvére , Ernest de Croy vagy fia, Ernst Boguslaw von Croy örökölte .
| [műsor] Charles-Alexandre de Croy ősei | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jegyzetek
- ↑ Pas L.v. Genealogics (angol) - 2003.
- ↑ 1 2 Les Historiettes de Tallemant des Réaux . T. II, p. 438. - P.: A. Levavasseur, 1834
Irodalom
- Pere Anselme . A francia királyi ház története és időrendje. TV - P. : Companie des Librairies, 1730., p. 644[1]
- Bury Adels Szakadt. Maison de Croy, heraldikai etude, historique és kritika. — Bruxelles: Société belge de librairie, 1894. [2]
- Courcelle J.-B.-P., de . Croy, pp. 41–42 // Histoire genealogique et heraldique des pairs de France. T. VIII. — P.: Arthus Bertrand, 1827 [3]
- Guillaume H. Croy (Charles-Alexandre de) // Biographie nationale de Belgique. T.IV. - Bruxelles: H. Thiri, 1873., coll. 555-558
- Nobiliaire des Pays-Bas et du comte de Bourgogne. - TI - Gand: F. et T. Gyselinck, 1865, pp. 584–585
Linkek
- Armorial des Chevaliers de la Toison d'Or Archiválva : 2017. január 5. a Wayback Machine -nél - heraldique-europeenne.org
- CHEVALIERS DE LA TOISON D'OR - MAISON DE HABSBOURG (HABSBURG HÁZA)
 Bibliográfiai katalógusokban |
|---|