A fekete kódok olyan törvények, amelyek megkülönböztetik a színes bőrűeket az Egyesült Államokban, és ez a 19. században sok államban általános volt. Bár a déli és az északi államokban is elfogadták a polgárháború előtt , a kifejezés elsősorban a déli államok (a Konföderáció egykori tagjai ) jogszabályaira utal, amelyeket a „ Dél újjáépítése ” során fogadtak el a rabszolgatilalom után . rendszer az 1861-1865 - ös háborút követően . A „fekete kódexeket” nem szabad összetéveszteni a faji elkülönítési törvényekkel , amelyeket az újjáépítés után léptek életbe, amikor a „fekete kódokat” hatályon kívül helyezték.
A XIX. század első felében. az abolicionista mozgalom kialakulásával és az északi afroamerikai lakosság számának növekedésével a rabszolgák déli államokból való kivándorlása miatt, az északi államok lakosaiban megnőtt az olcsó munkaerő-források versenyétől való félelem. Ezért az 1851-ben elfogadott Indiana alkotmány kimondta: "Az alkotmány elfogadása után egyetlen néger vagy mulatt sem léphet be vagy telepedhet le az állam területére." Mint délen, itt is tilos volt a fehérek és nem fehérek közötti házasságkötés. Hasonló törvényeket hoztak az 1840-1850-es években. Illinoisban és Michiganben [1] .
Texas állam törvényei már a polgárháború után is színes polgárként határoztak meg minden olyan állampolgárt, akinek az ősei között van legalább egy nyolcad a néger fajból (vagyis a négy dédapa közül legalább egy vagy négy dédapa) nagymamák) [2] . A fekete kódexek jellemzően a következő korlátozásokat írták elő a színes bőrűek jogaira vonatkozóan:
Különleges bíróságok létrehozásáról is rendelkezett a négerek által elkövetett bűncselekmények ügyeinek elbírálására. Egyes államok korlátozták azon szakmák körét is, amelyeket színes bőrűek szerezhettek [3] . A Fekete Kódexek a háború előtti déli rabszolgatörvényeken alapultak, de velük ellentétben a Fekete Kódexek nem rendelkeztek olyan széles körben a testi fenyítésről [4] .
Pontosabban Mississippi állam törvényei a következők:
A négereknek évente írásos munkaszerződést kell kötniük; ha nem látják el feladataikat, a munkáltatója visszatartja a évi bérüket. A négereknek szükség esetén engedélyt kell bemutatniuk (városokban - polgármester aláírásával, más településeken - önkormányzati vagy rendőri tag aláírásával), amelyen fel kell tüntetni a lakóhelyet és meg kell erősíteni a munkavállalási jogukat. Azokat, akik kibújnak a munkavégzés alól, le kell tartóztatni és vissza kell juttatni munkáltatójukhoz. Azok a polgárok, akik fogva tartják és a munkavégzést elkerülő négereket egy munkáltatóhoz szállítják, fejenként öt dollárt és szállítási költségtérítést kapnak. A négerek munkából való kilépésre való agitálása vagy a munkát elkerülők étellel való segítése pénzbírsággal vagy szabadságvesztéssel büntetendő. A tinédzsereket tanoncnak kell adni, ha a fiúk még nem töltötték be a 21. életévét, a lányok pedig 18 évesek. A testi fenyítést, amelyet az apák alkalmaznak gyermekeikre, a mesterek alkalmazhatják a tanítványokra. A csavargót pénzbírsággal kell kiszabni, ha pedig a bírságot nem lehet kifizetni, akkor a csavargókat munkába kell bocsátani, akiknek a bére a bírság kifizetésére irányul. A feketék nem hordhatnak kést vagy lőfegyvert, hacsak nincs erre külön engedélyük. A feketéknek való alkoholfogyasztás vagy alkoholfogyasztás 50 dolláros pénzbírsággal és 30 nap börtönnel büntethető. Ha a négerek nem tudják kifizetni a bírságot és a perköltséget, a seriffnek minimálbéres közmunkára kell őket bevonnia...
Eredeti szöveg (angol)[ showelrejt] A négereknek éves munkaszerződést kell kötniük írásban; ha megszöknének feladataik elől, elvesztik az évi bérüket. Valahányszor ezt megkövetelték tőlük, kötelesek bemutatni a lakhelyükre utaló, munkavégzésre jogosító igazolványt (városban a polgármestertől, máshol a rendõrség egyik tagjától). A munka elől szökevényeket letartóztatták és visszavitték munkaadóikhoz. Öt dollár fejenként és kilométerenként megengedett lenne az ilyen négerfogóknak. Pénzbüntetéssel vagy szabadságvesztéssel sújtható vétségnek minősült, ha rábírtak egy szabadost, hogy hagyja el munkaadóját, vagy étkeztesse a szököttet. A kiskorúakat, ha a férfiakat huszonegy éves korukig, ha a nőket tizennyolc éves korukig, inasként kellett tanítani. Az olyan testi fenyítést, amelyet egy apa alkalmazna a gyermeknek, a tanítványokat sújthatják a mestereik. A csavargókra súlyos pénzbírságot kellett kiszabni, és ha nem tudták kifizetni az összeget, bérbeadták őket a szolgálatnak a követelés kielégítéséig. Előfordulhat, hogy a négerek nem hordhatnak kést vagy lőfegyvert, hacsak nem kaptak engedélyt erre. Kihágás volt, 50 dollár pénzbírsággal és harminc napos börtönnel büntették, ha bódító italt adott vagy árusított egy négernek. Amikor a négerek nem tudták kifizetni a bírságot és a költségeket a jogi eljárások után, a seriff közfelkiáltással a legalacsonyabb ajánlatot tevőhöz alkalmazta őket... [5]Hasonló dél-karolinai törvények:
Dél-Karolinában a színes bőrű alkalmazottakat szolgáknak, a munkaadóikat pedig uraknak nevezik. A gazdaságokban a munkaidőt nappali órákban határozzák meg: naponta napkeltétől napnyugtáig, a vasárnap kivételével. A négereknek hajnalban kell kikelniük az ágyból. Keresetükből levonják az elvesztegetett időt, valamint az élelmezési és ellátási költséget betegség esetén. Vasárnap a távollévőknek napnyugta előtt vissza kell térniük az ültetvényre. A háztartási alkalmazottaknak a hét minden napján, a nap bármely szakában és éjjel-nappal készenlétben kell lenniük. Különösen udvariasnak kell lennie a házigazdákkal, családjaikkal és vendégeikkel, és ebben az esetben is udvariasan és kedvesen bánnak velük. Testi és egyéb fenyítés csak bíró vagy a helyi hatóság más képviselőjének végzésével megengedett. Szigorú törvényeket kell hozni a csavargás ellen, hogy a négerek ne éljenek tolvajként és koldusként az utakon.
Eredeti szöveg (angol)[ showelrejt] Dél-Karolinában a szolgálatra szerződő színes bőrű személyeket "szolgáknak" nevezték, azokat, akikkel szerződést kötöttek, "mestereknek". A gazdaságokban a munkaidő naponta napkeltétől napnyugtáig tartana, kivéve vasárnap. A négereknek hajnalban kellett kikelniük az ágyból. A kiesett időt levonnák a bérükből, csakúgy, mint az élelmezési, ápolási stb. költséget a betegség miatti távollét során. A vasárnap hiányzóknak napnyugtáig vissza kell térniük az ültetvényre. A házi szolgáknak a nap minden órájában és a hét minden napján éjjel-nappal készenlétben kellett lenniük. „Különösen udvariasnak és udvariasnak kell lenniük gazdáikkal, gazdáik családjával és vendégeivel”, cserébe „gyengéd és kedves bánásmódban” részesülnek. Testi és egyéb büntetés csak a járásbíró vagy más polgári bíró utasítására volt kiszabható. Valamilyen súlyos csavargó törvényt hoztak, hogy a négerek ne barangoljanak az utakon, és ne éljék koldusok és tolvajok életét. [5]Az 1970-es években számos államban formálisan eltörölték a fekete kódexeket , de a bennük foglaltakhoz hasonló rendelkezéseket beépítettek az alkotmányokba és a büntetőtörvényekbe. Különösen a választójogra, a fehérek és színes bőrűek házasságára, a tulajdonjogra vonatkozó korlátozásokat és néhány más korlátozást törölték el.