| Oroszország vidéki települése (MO 2. szint) | |
| Chumlyaksky községi tanács | |
|---|---|
| 55°18′09″ s. SH. 62°40′53″ K e. | |
| Ország | Oroszország |
| Az Orosz Föderáció tárgya | Kurgan régió |
| Terület | Shchuchansky |
| Magába foglalja | 5 település |
| Adm. központ | Chumlyak |
| Történelem és földrajz | |
| Az eltörlés dátuma | 2022. január 9 |
| Időzóna | UTC+5 |
| Népesség | |
| Népesség |
↘ 1068 [1] ember ( 2020 )
|
| Digitális azonosítók | |
| OKTMO kód | 37644452 |
| OKATO kód | 37244852 |
| Hivatalos oldal | |
Chumlyaksky falu tanácsa - megszűnt közigazgatási-területi egység és település (vidéki település) az Orosz Föderáció Kurgan régiójának Shchuchansky kerületében .
Közigazgatási központja Chumlyak falu .
2022. január 9-én megszűnt a községi tanács a községi körzet községi körzetté alakítása miatt [2] .
Chumlyatskaya Sloboda (1679), eleinte Verkhne-Miassskaya Chumlyatskaya néven volt. „A Felső-Miass Chumlyat település a nagy uralkodók rendelete alapján elindította és felépítette azt a települést, Vaska Szokolov és testvére…” [3]
... "A fából készült erődítményekkel körülvett Chumlyatsky település a Miyasa folyó magas partján épült, amely elfojtja mélypontjait, a Nagy Chumlyak folyó alatt, amely erről az oldalról és a Kis Chumlyak kifolyásától ömlik be. ..." [négy]
Megváltó templom, 1789. A plébánia falvai: Zaikovo, Kalmykova-Kamysh, Kalmakova, Klyuchevskaya, Kozina, Kuznetsova, Wet Log, Puktyshskaya, Sukhoborskaya, Tukmanskaya, Chistovskaya és Shchuchye.
A leendő II. Sándor császár kíséretével körbeutazta birodalmát. Kíséretében volt a híres költő, Vaszilij Andrejevics Zsukovszkij. Egy 1837 júniusi utazása során Zsukovszkij számos rajzot készített, köztük a Zlatoust üzemet, Chumlyakskaya, Syrostan, Magnyitnaya falvakat, hegyeket és tavakat [5] .
1913-ban 50 ágyas zemstvo kórházat nyitottak Chumlyak faluban. Az orvos A. I. Kozheurov [6] ).
Tüntetés az ideiglenes kormány támogatására Chumlyak faluban. A tüntetésen akár ezer ember gyűlt össze Chumlyakból és a közeli falvakból. A gyűlést E. V. Evladov nyitotta meg, előadó N. N. Umantsev, S. N. Baevskaya, A. A. Putskarjova. A tüntetés a demokratikus köztársaság mellett szólt [7] .
Polgárháború - 1918 nyarán Cseljabinszk lett a Fehér Gárda katonai egységek megalakulásának fő központja az Urálban. 1918 augusztusának elején az Ural Hadtest soraiban M. V. Khanzhin altábornagy parancsnoksága alatt az orenburgi kozák csapatok százait külön lábbal és lóval bevonták, köztük a Chumlyaksky repülő különítményt (Chumlyak falu, fej - Bykov hadnagy) , a Shchuchansky harci repülő különítmény (Shchuchye falu, főnök - Nosov hadnagy) [8] .
A Nagy Honvédő Háború idején Chumlyak faluban 1941.01.08-tól 1943. szeptember 27-ig 200 ágyas, 3122-es számú evakuációs kórház működött. 32. számú kommunikációs internátus működött, majd közönséges árvaházként, amelyben 900 embert neveltek. 1969-ben feloszlatták.
A státuszt és a határokat a Kurgan régió 2004. december 3-án kelt, 899. sz. törvénye határozza meg "A Shchuchansky kerület önkormányzatához tartozó Chumlyaksky községi tanács önkormányzata határainak megállapításáról".
| Népesség | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1989 | 2002 | 2004 | 2010 [9] | 2012 [10] | 2013 [11] | 2014 [12] | 2015 [13] | 2016 [14] |
| 1782 | ↘ 1552 | ↘ 1542 | ↘ 1304 | ↘ 1278 | ↘ 1234 | ↘ 1184 | ↘ 1144 | ↘ 1098 |
| 2017 [15] | 2018 [16] | 2019 [17] | 2020 [1] | |||||
| ↘ 1072 | ↗ 1078 | ↘ 1071 | ↘ 1068 | |||||
| Nem. | Helység | Helység típusa | Népesség |
|---|---|---|---|
| egy | Vörös Uval | falu | → 75 [9] |
| 2 | Kuznyecovó | falu | ↘ 51 [9] |
| 3 | Süvöltők | falu | ↘ 3 [9] |
| négy | szovjet | falu | ↘ 207 [9] |
| 5 | Chumlyak | község, közigazgatási központ | ↗ 968 [9] |
| A Shchuchansky kerület önkormányzati alakulatai (2022-es megszüntetésükig) | |||
|---|---|---|---|
| Városi település: Shchuchye városa Vidéki települések (falutanácsok): Beloyarsky Varganovszkij Zajkovszkij Kayasansky Maikovskiy Medvedsky Nyikolajevszkij Nifanian Peschansky Petrovszkij Pivkinsky Puktysszkij Szuhoborszkij Chistovsky Chumlyaksky | |||