Cservonnij, Szergej Prokofjevics

Szergej Prokofjevics Chervonny
Születési dátum 1836. április 15( 1836-04-15 )
Halál dátuma 1907. december 3. (71 évesen)( 1907-12-03 )
Affiliáció  Orosz Birodalom
Rang altábornagy

Szergej Prokofjevics Chervonny (1836. április 15. - 1907. december 3.) - altábornagy, a lengyel felkelés leverésének résztvevője, Peterhof parancsnoka.

Életrajz

1836. április 15-én született. Kurszk tartomány nemeseitől. 1856. december 31-én lépett szolgálatba, mint altiszt a csernigovi dragonyosezredben. 1857. március 6. Famen Juncker. október 28-án zászlós, január 31-én hadnagy. 1860. október 25-én hadnagy. 1861. április 28-án a 68-as számú külön őrhadtest parancsban kihirdetett legfelsőbb parancs alapján szolgálati próbára és későbbi áthelyezésre az Életőr dragonyosezredhez rendelték.

Június 8-án küldték az ezredhez, 28-án érkezett meg. 1862. május 2-án a legmagasabb parancsra az Életőr dragonyosezredhez került zászlósnak. Szeniorával 1860. 1863. október 25. hadnagy. Részt vett a lengyel felkelés leverésében. 1863. március 25-én egy ezreddel hadjáratra indult a vilnai katonai körzetben. Április 17. és május 28. között Firks báró ezredes különítményében volt. Összecsapásban volt a Pashenkovsky-erdőben Matskevich pap bandájának hátsó őrével. Augusztus 8-án Barjatyinszkij herceg vezérőrnagy különítményében volt. Augusztus 12-én és 14-én gyalogos és lovas bandákkal üzletelt, a Slavinty és Krasnopol kastély közelében. November 1. visszatért az ezreddel a hadjáratból. 1866. március 8-án nevezték ki az ezred gyengélkedőjének vezetőjévé. április 14-én kizárták ebből a pozícióból. augusztus 30. kapitány. 1867. december 1-jén az ezredbíróság tagjává nevezték ki. 1868-ban vonult nyugdíjba ettől a poszttól. 1869. augusztus 30-án kapitány. 1870. május 18-án Kovalevszkij kapitány 2 hónapos szabadságra bocsátása alkalmából törvényesen felvette az Életosztagot.

Kovalevszkij százados visszatérésekor, törvényes alapon, 1870. október 4-én feladta az Életosztagot. április 22-én jóváhagyta a 4. század parancsnoka. 1874. november 22-én a század megadta magát, és megkapta az Életosztagot. 1875. augusztus 19-én feladta az Életosztagot és tartalék századot kapott. 1875. augusztus 30-án ezredessé léptették elő. október 11-én hagyta jóvá a tartalékszázad parancsnoka. 1877. október 20-án a legmagasabb parancsra az ezredtől való elszakadása alkalmából e század parancsnokává nevezték ki. 1879. január 20-án a tartalékszázadnak az aktív ezredhez csatlakozva a tartalék század parancsnoka maradt. 1880. március 26-án a Novgorodban létesített ideiglenes katonai bírósághoz került. Április 9-én üzleti útról érkezett.

1880. június 17-én a legmagasabb parancsra az 1. szumi huszár parancsnokává nevezték ki Ő Királyi Felsége, a dán ezred koronahercege. 1880. június 20-án jogerősen átvette a századparancsnoki posztot. 1880. június 26-án az új szolgálat helyére küldték. Megérkezett az ezredhez és 1880. augusztus 2-án törvényesen elfogadta. 1881. augusztus 30-án a Legfelsőbb Rendel kinevezték a Lándzsás Életőrezred parancsnokává. Szeptember 30-án feladta a sumi huszárezredet, október 3-án új szolgálati helyére küldték. Október 21-én törvényesen elfogadta a Life Guards Lancers-t. Augusztus 30-tól szeptember 18-ig ideiglenesen a 2. gárda-lovashadosztály 1. dandárát vezette. 1883. május 19-től május 28-ig a Moszkvában és vonzáskörzetében, Birodalmi Felségeik Szent Koronázása alkalmából összegyűlt csapatok tagja volt. 1885. augusztus 24-től szeptember 21-ig ideiglenesen a 2. gárda-lovashadosztály 1. dandárát vezette.

1885. augusztus 30-án ezredparancsnoki rang jóváhagyásával vezérőrnaggyá léptették elő. 1894. december 8-án a gárdalovasság lemondásával Peterhof parancsnokává nevezték ki. 1895. december 6-án altábornaggyá léptették elő jelenlegi beosztásában és a gárdalovasságban való megtartásával.

Források

Az életvédő ulánus ezred története