FIFA világbajnokság (selejtező)

A világbajnokságra való kvalifikáció először 1934 -ben jelent meg, mivel túl sokan akartak részt venni a vb- n, és a jegyek száma korlátozott volt. 1934-től napjainkig a világbajnokság selejtezőversenye a világbajnokság szerves részét képezi.

Alapok

A vb utolsó szakaszába jutáshoz a csapatnak a selejtező tornán kell végigmennie. Az utak minden egyes konföderációban eltérőek, de van néhány közös vonás.

  1. Általános szabály, hogy a rendező ország automatikusan bejut a döntőbe, és csak akkor vesz részt a selejtező játékokon, ha azok a kontinensviadal kötelező szakaszai. Példa erre az Afrikai Nemzetek Kupája 2010 , amelyen Dél - Afrika indult . A döntőbe nem jutott be, de háziasszonyként részt vett a 2010-es világbajnokság döntőjében.
  2. Ha egy csapat több ellenféllel van egy csoportban, akkor a sikeres kvalifikációhoz a csoport első helyezése szükséges. Általános szabály, hogy minden csapattal két mérkőzést játszanak: hazai pályán és idegenben (vészhelyzet esetén a mérkőzést áthelyezheti semleges pályára). A legtöbb pontot szerző csapat jut a döntőbe.
  3. Egyes versenyek a következő elvet alkalmazzák. A csoport második helyezettje automatikusan bejuthat a döntőbe, ha eredményei a legjobbak a csoportjukban második helyezést elért csapatok között. Az is előfordulhat, hogy minden csoportban egyenlőtlen számú csapat van (pl. több csoportban 6 csapat van, a maradék 5 csapatban). Ebben az esetben a legtöbb csapatot tartalmazó csoportokban a legrosszabb csapatokkal mérkőző mérkőzéseket nem veszik figyelembe a „második” csapat közül a legjobb csapat kiválasztásánál (azaz minden második csapat 8 mérkőzését vesszük figyelembe).
  4. Ha további mutatók szerint a csapat nem tud bejutni a döntőbe, akkor a közvetlen döntőbe jutást biztosító helyekhez legközelebb került csapatok között pótselejtezőt lehet rendezni. A mérkőzéseket egy konföderáció tagjai és két konföderáció képviselői egyaránt lejátszhatják. A két találkozó összegének győztese kerül a torna záró részébe, gólegyenlőség esetén a vendéggól szabálya érvényesül (az idegenben több gólt szerző csapat nyer). Ha az idegenben szerzett gólok száma megegyezik, hosszabbítást kell játszani (büntetőpárbaj is lehetséges). Az interkontinentális rájátszásra példa az 1994-es FIFA világbajnokság (Ausztrália vs Argentína), a 2002-es FIFA világbajnokság (Írország vs. Irán), a 2006-os FIFA világbajnokság (Ausztrália vs. Uruguay) és a 2010-es FIFA világbajnokság ( Bahrein vs. Új-Zéland, Costa Rica v. Uruguay).
  5. Egyes esetekben azt az elvet alkalmazzák, hogy a második csapatból a legrosszabb csapatot kell kiszűrni. Ezt használták a 2010-es világbajnokság selejtezőtornáján, a norvég csapat a csoport második helyén végzett, Skóciát megelőzve a további mutatókban (gólkülönbség). A mutatók (pontok és gólkülönbség) számításánál azonban Norvégia volt az utolsó, és ez a körülmény még a rájátszásba sem engedte. Néha a csonka csoportfelállás azt a hamis benyomást kelti, hogy a csoport második helyezettje kiesik a további versenyből, mivel a más csoportok utolsó helyezettjei elleni meccseket valójában nem számítják bele a pontozásba.
  6. Ha a csapat még a rájátszásba sem jutott be, akkor nem jut be a döntőbe. Kivétel a záró részben nem szereplők esetében nagyon ritkán tehető - általában csak abban az esetben, ha valamelyik résztvevőt kizárják a döntő szakaszból.

A 2010-es világbajnokság selejtező szabályai

Linkek