Chanda bibi

Chanda bibi
Születési név urdu_ _
Álnevek Chanda
Születési dátum 1768. április 7( 1768-04-07 )
Születési hely
Halál dátuma 1824. augusztus 1.( 1824-08-01 ) (56 évesen)
A halál helye
Állampolgárság (állampolgárság)
Foglalkozása politikus , énekes , udvarhölgy , költő , katona , író
Műfaj gazella
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Chanda-bibi [1] , szintén Mah-laka Bai és Mah-laka Chanda ( urdu ماہ لقا چنداؔ ‎; 1768. április 7. – 1824. ) indiai urdu nyelvű költőnő, udvarhölgy és filantróp emberbarát . 1824-ben ő volt az első női költő, aki dívánt adott ki (versgyűjtemény; Gulzar-e-Mah-Laka, Urdu گلزار ماہ لقا ‎, posztumusz). Chanda-bibi élete során az urdu helyi dialektusa fokozatosan gazdagodott a perzsa nyelvből vett kölcsönzésekkel , és művei lehetővé teszik a Dél-Indiában végbement nyelvi átalakulás nyomon követését. Chanda a Deccan befolyásos udvarhölgye volt ; Haidarábád uralkodója az omar nemesi címet (a legfelsőbb udvari cím) adományozta neki, és megtartotta az udvarban. 2010-ben az Egyesült Államok állami költségvetéséből adományozott forrásból helyreállították Chande-bibi sírjánál található emlékművét .

Életrajz

Chanda-bibi 1768. április 7-én született Aurangabadban , a modern Maharashtra állam területén [2] [3] . Chanda anyja - Raj Kunwar - udvarhölgy volt Rajputanából [4] , apja - Bahadur Khan - katonai tisztviselőként szolgált a Mogul Birodalom padishája , Muhammad Shah alatt . Bahadur Khan Delhiből Hyderabadba költözött, ahol találkozott Raj Kunwarral [5] . Chandut Kunwar gyermektelen nővére, Mehtab Ma fogadta örökbe, szintén udvarhölgy, aki nagyon közel állt a Nizam miniszterelnökéhez, Nawab Rukn-ud-Daulához [6] .

Nawab Rukn-ud-Daula személyesen szervezte meg Chanda képzését, a legjobb tanárok tanították. Chanda hozzáférhetett a Nawab kiterjedt könyvtárához, és Hyderabad nyüzsgő kultúrájával körülvéve nőtt fel 14 éves korára kiváló lovas és íjász volt , ennek köszönhetően Chanda férfiruhába öltözve kísérte el a második Nizamot három háborúban [7] . Híres volt az íj és a lándzsa kiváló tudásáról. A katonai sikerekért a nizámok többször is jagirt adtak neki földekért [8] [9] [10] , köztük Hyderguda , Chandanagar , Syedpalli és Adikmeta [11] falvak környékén . A „mah-laka” címet is megkapta, szó szerint „a hold alakja”. Chanda soha nem ment férjhez, de szerelmi viszonyai voltak Raja Rao Rambha Rao-val (egy marathai katona, aki egy 600 fős lovas különítményt vezetett a Maratha állam elleni háborúban , közel a második Nizamhoz), és csodálatát fejezte ki Malcolm kapitány iránt . James Kirkpatrick asszisztense , brit lakos Hyderabadban [8] [9] [10] [12] .

Mahlaka befolyásos nő volt a haidarábádi második és harmadik nizam udvarában [ 13] . Abban az időben ő volt az egyetlen Hyderabad nő, aki elismerést kapott. Mahlaka gyakran tevékenykedett az uralkodók tanácsadójaként, politikai kérdésekben meghallgatták véleményét [14] . A korabeli nemesek divatja szerint 500 katona kísérte Chandát, amikor meglátogatta a tisztviselőket [15] . Chanda udvari táncos volt [16] , és a nizamok [13] miniszterelnökeinek fizetésén élt . Mah-laka 1824-ben meghalt, és vagyonát (földeket, aranyat, ezüstöt és gyémántokat) hajléktalan nőknek osztott ki [3] . Nampalli -i lakhelyét mára női főiskolává alakították [11] . A Dekkán Mah-laka Mir Taka Mir , Mirza Muhammad Rafi Sauda és Khwaja Mir Darda kortársa volt Észak-Indiából [17] .

Eredmények

Mah-lakára a költő Siraj Aurangabadi (1715-1763) [3] [18] volt hatással, és Nawab Mir-alamnál tanult, aki később Hyderabad miniszterelnöke lett. Chanda anyanyelve az urdu , folyékonyan beszélt arabul , perzsául és bhojpuriul [19] . 1798-ban 129 ghazalát írt le kalligráfiával, és 1799. október 18-án bemutatta Malcolm kapitánynak, egy táncelőadás során a Mir-alama rezidenciában. Most ezt a kéziratot a British Museumban őrzik [20] [21] . Chanda-bibi volt az első nő, aki kiadott egy kanapét , a ghazalok teljes gyűjteményét . "Gulzar-e-Mahlaka" nevű gyűjteménye 39 ghazalt tartalmaz, egyenként 5 verssel. A gyűjtemény kiadására 1824-ben, a költőnő halála után került sor [3] [22] .

A költőnő rejtjelneve a Chanda név volt. A "bulbul" ( éneklő verebek ), a "hum" (rózsabimbó) és a "saki" (pohártartó) szavak sokszor előfordulnak gazelláiban [3] [22] . Chanda népszerűsége miatt ő volt az első nő a régiójában, aki részt vett egy mushair (költészeti versenyen). A Mah-laka komponálása mellett Muhammad Shah császár és II. Ibrahim Bijapur Sultan [23] szerzeményeit énekelte .

Chanda-bibi az énekművészetet és a thumri zenei műfaját Khush-khal-Khan virtuóz zenésztől [24] és Tansen Miyan , a mogul udvar udvarmesterének ükunokájától tanulta. Chanda kitűnt abban, hogy ghazalokat énekelt több ragában ( módban ) és különböző ritmusokban; olyan műveket tudott előadni, mint a yaman és számos tappa műfajú dal . A romantikus ghazalok kedvenc ragája a bhimpalasi volt ( Skt.  भीम्पलासरागः , urdu  بھیم پلاس ) . A szúfi dalok éneklésekor Chanda dhrupad [en] pörköltet használt chautala thala - és bhairavi ragával [ 25] . Mah-laka a szerelmes dalszövegek előadásában érte el a legmagasabb mesterséget a Kathak tánc dékáni változatával együtt [26] [27] . Kulturális központot alapított, ahol más mesterekkel együtt 300 lányt tanított [6] . Személyes könyvtára egyaránt tartalmazott kéziratokat és költészeti, képzőművészeti és tudományos könyveket [28] . Ő fizette és felügyelte a Mahnamah, a Hyderabad reneszánsz történetéről szóló könyv kiadását. Bár Chanda muszlim volt , a hinduizmus is befolyásolta nézeteit. A 17-18. században elterjedt uralkodók és nemesek dicséretének hagyományának nyomai Chanda verseiben is nyomon követhetők [29] .

Emlékmű

Egy Hyderabad melletti domboldalon Mahlaka fallal körülvett emelvényt épített, ahol mushairokat tartott; 1792-ben ott állította fel biológiai édesanyja sírját. Halála után Mahlakát édesanyja mellé temették [24] [30] . A temetkezési komplexum mogul és radzsasztáni építészeti stílusban épült, alapja a charbagh . A mauzóleum mellett található még egy összetett, vakolatdíszekkel díszített pavilon , pihenőház , mecset és két lépcsős kút [15] [20] .

Scott Kugle , az Emory Egyetem professzora és kutatója tanulmányozta Mahlaka életét , és miután felfedezte romos állapotú emlékművét, felajánlotta annak helyreállítását .  2010-ben a Center for Dean Studies támogatást kapott az Egyesült Államok kormányától, és elindított egy projektet az emlékmű helyreállítására, amelynek befejezése egy évig tartott [16] . A helyreállítást a Muszlim Oktatási, Szociális és Kulturális Szervezet támogatta. A helyreállítási munkálatok során az emlékművet megtisztították a törmeléktől és törmeléktől, vízvezetékeket újjáépítettek, fákat és bokrokat ültettek, valamint az épületeket és azok díszeit felújították [16] [31] [32] .

Emlékezet és befolyás

Abdul Halim Sharar (1860-1926) író Mah-lakát írta "Husan kay daku" ("A szépség tolvajai") című művében [33] . Sajjad Shahid tudós szerint Chanda inspirálta Mirza Hadi Ruswa híres regényét, az Umrao Jaan Ada , amely 1899-ben meg [34] . A haidarábádi író és történész azt állítja, hogy egy haidarábádi nő verses antológiája a helyiek büszkesége volt [32] . Egyes jelentések szerint Mahlaka miszticizmussal , különösen szúfizmussal és bhaktizmussal foglalkozott [27] .

Jegyzetek

  1. ↑ Ázsia és Afrika ma . - Keleti Irodalmi Kiadó., 1993. - S. 54.
  2. ↑ Az MNC segít helyreállítani Chanda sírja varázsát , The Times of India  (2010. augusztus 20.). Az eredetiből archiválva: 2014. július 15. Letöltve: 2013. április 4.
  3. ↑ 1 2 3 4 5 Tharu, Susie J; Lalita, ke. Író nők Indiában  (neopr.) . - New York: The Feminist Press , 1991. - 120-122. - ISBN 978-1-55861-027-9 .
  4. ↑ Shahid, Sajjad Az elit előadó (downlink) . The Times of India (2012. december 30.). Letöltve: 2013. április 4. Az eredetiből archiválva : 2013. február 16.. 
  5. ↑ Latif, 2010 , pp. 107.
  6. ↑ 1 2 Latif Forgotten köszönti a nőket , Hindustan Times  (2011. március 8.). Archiválva az eredetiből 2013. június 8-án. Letöltve: 2013. április 13.
  7. ↑ Rajendra, Rajani . Bepillantás Mah Laqa életébe , A hindu  (2013. április 19.). Letöltve: 2013. május 23.
  8. ↑ 12 Latif , 2010 , pp. 81 és 124.
  9. ↑ 1 2 Dalrymple, William. Fehér mogulok  (neopr.) . - Penguin Books , 2002. - S. 172-173. — ISBN 978-0-14-303046-1 .
  10. ↑ 1 2 Leonard, Karen. Hindu templomok Hyderabadban: állami mecenatúra és politika Dél-Ázsiában  (angol)  // Dél-ázsiai történelem és kultúra: folyóirat. - 2011. - P. 355-356 .
  11. ↑ 1 2 Iron Lady Mahlaqa Bai Chanda romjaivá vált havelija , The Siasat Daily  (2013. április 18.). Letöltve: 2013. május 28.
  12. ↑ V, Govind Krishnan Egy költő, akit Holdnak hívnak . Fountain Ink (2013. május 7.). Letöltve: 2013. június 5.
  13. ↑ 12 Scott, Kugle . Mah Laqa Bai és a gender: A haidarábádi udvarhölgy nyelve, költészete és teljesítménye  // Összehasonlító tanulmányok Dél-Ázsiáról, Afrikáról és a Közel-Keletről. - 2010. - 20. évf. 30, 3. sz . - P. 365-385. - doi : 10.1215/1089201x-2010-020 .
  14. ↑ Latif, 2010 , pp. 81.
  15. ↑ 12 Nanisetti , Serish . Mahalaqa Bai újrafelfedezése , The Hindu  (2013. február 22.). Letöltve: 2013. május 28.
  16. ↑ 1 2 3 Az Egyesült Államok konzulátusa finanszírozza Mah Laqa Bai sírjának felújítását , Daily News and Analysis  (2010. augusztus 19.). Letöltve: 2017. március 16.
  17. ↑ Pande, Rekha. Nők Hyderabad államban a 19. és 20. században  (angolul)  : folyóirat. - 2012. - Kt. 3 , sz. 1 . — ISSN 2229-5798 . Archiválva az eredetiből 2013. július 4-én.
  18. ↑ Lal, Mohan. Az indiai irodalom enciklopédiája: sasay to zorgot (Az indiai irodalom enciklopédiája 5. kötet)  (angol) . — Sahitya Akademi, 1992. - 1. évf. 5. - P. 4109. - ISBN 978-81-260-1221-3 .
  19. ↑ Latif, 2010 , pp. 118 és 123.
  20. ↑ 12 Nanisetti , Serish . Tornyos baklövés a Moula Ali dargahban , The Hindu  (2009. augusztus 4.). Letöltve: 2013. április 5.
  21. ↑ Aftab, Tahera. A dél-ázsiai muszlim nők felirata: jegyzetekkel ellátott bibliográfia és kutatási  útmutató . - Brill Publishers , 2008. - P. 521-522. - ISBN 978-90-04-15849-8 .
  22. ↑ 1 2 'Wah', még egyszer kérem , Élő Mint  (2011. április 29.). Letöltve: 2013. április 4.
  23. ↑ Latif, 2010 , pp. 81 és 129.
  24. ↑ 1 2 Bilgrami, Syed Ali Asgar. A Deccan nevezetességei  (neopr.) . – Újdelhi: Ázsiai oktatási szolgáltatások, 1992. - S. 14-16. - ISBN 978-81-206-0543-5 .
  25. ↑ Latif, 2010 , pp. 81 és 128.
  26. ↑ Ganesh, Prashanti . Őrült és isteni indiai nők ünnepelték a The New Indian Express -t  (2011. december 27.). Letöltve: 2013. április 14.
  27. ↑ 12 őrült és isteni nő; misztikus szent költők Indiában és azon túl . Kartik Fine Arts (2011. december 25.). Letöltve: 2013. április 14. Az eredetiből archiválva : 2013. január 29..
  28. ↑ India: Egy nő szerelméért , The Daily Telegraph  (2002. október 8.). Letöltve: 2013. április 9.
  29. ↑ Latif, 2010 , pp. 81 és 122.
  30. ↑ Nanisetti, Serish . Egy szelet a történelemből , The Hindu  (2010. február 16.). Letöltve: 2012. szeptember 19.
  31. ↑ Mah Laqa Bai felújított kerti sírját főkonzul avatta fel . Az Egyesült Államok főkonzulátusa, Hyderabad (2011. március 6.). Letöltve: 2013. április 4. Az eredetiből archiválva : 2013. május 2..
  32. ↑ 1 2 Mah Laqa Bai sírja felújítva, március 6-án nyitják meg újra , The Times of India  (2011. március 4.). Az eredetiből archiválva: 2012. november 5. Letöltve: 2013. április 4.
  33. ↑ Hina, Sirály i. Modernista irányzatok és változatos válaszok: Dél-Ázsia férfi szerzőinek elmélkedései muszlim nőkről urdu prózában (1900-1936  )  // A Research Journal of South Asian Studies : folyóirat. - Punjab University , 2012. - Vol. 27 , sz. 2 . - 472. o . — ISSN 1026-678X .
  34. ↑ Shahid, Sajjad . The Elite Performer , The Times of India  (2012. december 30.). Az eredetiből archiválva : 2013. február 16. Letöltve: 2013. április 10.

További olvasnivalók

Angolul urdu nyelven

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  Bibliográfiai katalógusokban