Operett | |
cigány báró | |
---|---|
német Der Zigeunerbaron | |
| |
Zeneszerző | Johann Strauss |
librettista | Schnitzer Ignác |
Librettó nyelve | Deutsch |
Telek Forrás | "Saffy" Mora Yokai novella |
Akció | 3 |
A teremtés éve | 1885 |
Első produkció | 1885. október 24 |
Az első előadás helye | Theatre An der Wien , Bécs |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
A cigánybáró ( németül Der Zigeunerbaron ) Johann Strauss (fia) osztrák zeneszerző három felvonásos operettje , amelyet 1885 -ben írt és világsikert aratott.
Ennek az operettnek, a Die Fledermaus után a második legnépszerűbb Strauss-operettnek a premierje a bécsi Theater an der Wienben volt, 1885. október 24- én .
Strauss arról álmodozott, hogy nemzeti magyar cselekményre komponált operettet, amelyhez lélekben közel áll a gazdag magyar népzene. A librettó irodalmi alapja a híres magyar író, Jókai Mór "Saffi" című novellája volt . Strauss a 18. század eleji magyar élet egy novellája iránt érdeklődött , és a librettót a szerző beleegyezésével a Petőfi Sándor verseinek német nyelvű fordításairól ismert Schnitzer Ignaz drámaíróra bízták . Strauss és Schnitzer együtt kezdett dolgozni a darabon. Alig egy évvel később pedig először jelent meg a színen a "cigánybáró" hőse.
Strauss kezdetben lírai operát szeretett volna írni, abban a reményben, hogy az udvari színház színpadán mutathatja be, de Schnitzer és Yokai tudta nélkül sikerült szerződést kötniük az An der Wien Színházzal . Ezért Straussnak a partitúrán való munkája során a Cigánybáró operaházi színpadra állításának feltételeit kellett követnie, ami új művének jellegében is megmutatkozott. Ennek ellenére Strauss csodálatos zenét alkotott, amely gyorsan népszerűvé vált. A „Cigánybáró” középpontjában a dal eleme, a keringő, polka, march, chardash ritmusa áll. Óriási szerepe van a cigány és magyar dallamoknak, valamint a rájuk jellemző ritmusoknak.
Az operett fő témája az emberi méltóság és a mindent legyőző szerelem, a nemzeti büszkeség és a szabadságvágy témája. A cselekmény színtere Magyarország és Románia határa, a Duna és a Csernaja folyó között - Temesvár, vagy románul Temesvár .
Barinkai földbirtokost külföldiekkel való kapcsolatai miatt kiutasították szülőföldjéről. 20 év után fia, Sándor idegen földről érkezik szülőföldjére. Apja vára romokká változott. Itt most egy cigánytábor van. Sándor udvarolni próbál egy helyi gazdag sertéskereskedő lányának, Zupannak, de a szegénység miatt elutasítják. Sándor és a cigányok barátságot kötnek, hamarosan ő lesz a vezetőjük, és beleszeret a gyönyörű cigány Saffy-ba. Hamar kiderül, hogy Saffi nem cigány, hanem a Magyarországon uralkodó török pasa lánya.
A Cigánybáró hősei már nem ugyanazok, mint a korábbi Strauss-operettek, tétlen életet élnek. Szabadságszerető és büszke merészek ezek, akikkel gazdag feltörekvők és egy kormánytisztviselő áll szemben.
M. G. Yaron orosz szövege
Orosz szöveg : G. M. Yaron
Tematikus oldalak | |
---|---|
Bibliográfiai katalógusokban |
Johann Strauss Jr. művei . | ||
---|---|---|
Operettek |
| |
keringők |
| |
Marches |
|