Cigány báró

Operett
cigány báró
német  Der Zigeunerbaron

Operettplakát (Párizs, 1877)
Zeneszerző Johann Strauss
librettista Schnitzer Ignác
Librettó nyelve Deutsch
Telek Forrás "Saffy" Mora Yokai novella
Akció 3
A teremtés éve 1885
Első produkció 1885. október 24
Az első előadás helye Theatre An der Wien , Bécs
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

A cigánybáró ( németül  Der Zigeunerbaron ) Johann Strauss (fia) osztrák zeneszerző három felvonásos operettje , amelyet 1885 -ben írt és világsikert aratott.

Ennek az operettnek, a Die Fledermaus után a második legnépszerűbb Strauss-operettnek a premierje a bécsi Theater an der Wienben volt, 1885. október 24- én .

Létrehozási előzmények

Strauss arról álmodozott, hogy nemzeti magyar cselekményre komponált operettet, amelyhez lélekben közel áll a gazdag magyar népzene. A librettó irodalmi alapja a híres magyar író, Jókai Mór "Saffi" című novellája volt . Strauss a 18. század eleji magyar élet egy novellája iránt érdeklődött , és a librettót a szerző beleegyezésével a Petőfi Sándor verseinek német nyelvű fordításairól ismert Schnitzer Ignaz drámaíróra bízták . Strauss és Schnitzer együtt kezdett dolgozni a darabon. Alig egy évvel később pedig először jelent meg a színen a "cigánybáró" hőse.

Strauss kezdetben lírai operát szeretett volna írni, abban a reményben, hogy az udvari színház színpadán mutathatja be, de Schnitzer és Yokai tudta nélkül sikerült szerződést kötniük az An der Wien Színházzal . Ezért Straussnak a partitúrán való munkája során a Cigánybáró operaházi színpadra állításának feltételeit kellett követnie, ami új művének jellegében is megmutatkozott. Ennek ellenére Strauss csodálatos zenét alkotott, amely gyorsan népszerűvé vált. A „Cigánybáró” középpontjában a dal eleme, a keringő, polka, march, chardash ritmusa áll. Óriási szerepe van a cigány és magyar dallamoknak, valamint a rájuk jellemző ritmusoknak.

Telek

Az operett fő témája az emberi méltóság és a mindent legyőző szerelem, a nemzeti büszkeség és a szabadságvágy témája. A cselekmény színtere Magyarország és Románia határa, a Duna és a Csernaja folyó között - Temesvár, vagy románul Temesvár .

Barinkai földbirtokost külföldiekkel való kapcsolatai miatt kiutasították szülőföldjéről. 20 év után fia, Sándor idegen földről érkezik szülőföldjére. Apja vára romokká változott. Itt most egy cigánytábor van. Sándor udvarolni próbál egy helyi gazdag sertéskereskedő lányának, Zupannak, de a szegénység miatt elutasítják. Sándor és a cigányok barátságot kötnek, hamarosan ő lesz a vezetőjük, és beleszeret a gyönyörű cigány Saffy-ba. Hamar kiderül, hogy Saffi nem cigány, hanem a Magyarországon uralkodó török ​​pasa lánya.

Karakterek

A Cigánybáró hősei már nem ugyanazok, mint a korábbi Strauss-operettek, tétlen életet élnek. Szabadságszerető és büszke merészek ezek, akikkel gazdag feltörekvők és egy kormánytisztviselő áll szemben.

  1. Barinkay Sándor, egy Magyarországról elűzött jómódú földbirtokos fia
  2. Ludovico Carnero, a helyi szokások betartásával foglalkozó bizottság biztosa
  3. Coloman Zupan, sertéskereskedő
  4. Arsena, a lánya
  5. Mirabella, Zupan házvezetőnője, Carnero felesége
  6. Saffi, Chipra fogadott lánya, egy török ​​pasa lánya
  7. Chipra, egy öreg cigány
  8. Omonay gróf, a huszárosztag parancsnoka
  9. Ottokar, a Zupan alkalmazottja, Carnero és Mirabella fia
  10. Pali, öreg cigány

Jelentősebb zenei számok

Az első orosz fordításban

M. G. Yaron orosz szövege

  1. Nyitány
  2. Aki tengerésznek született (kórus)
  3. Fiatal kora óta hanyag lelkes (Barinkay, kórus)
  4. Már tudtam, hogy jön az érkezése (Chipra, Safi, Carnero, Barinkay)
  5. Írni és olvasni egyaránt (Zupan, kórus)
  6. A csata Belgrád közelében volt (Mirabella, kórus)
  7. A vőlegény a menyasszonyt várja (Chorus, Arsena, Barinkay, Carnero, Tsupan, Mirabella)
  8. A lepke lángján (Arsena)
  9. Gyakran zavarják a csalást, de a cigányok mégis becsületesek (Saffi)
  10. Arsena, Arsena (szólisták, kórus) (Az első felvonás döntője)
  11. Éjjel-nappal vagyok, nem bánom az őrzést (Chipra, Safi, Barinkay)
  12. Álomban tisztán látok egy öregembert (Safi, Chipra, Barinkai)
  13. Itt a munkánk során (cigánykórus)
  14. Ki vett feleségül minket (Barinkay, Saffi, kórus)
  15. Időseknek és fiataloknak egyaránt velünk kell lenniük (Carnero, Zupan, Mirabella, kórus)
  16. Add a kezed, így kell lennie (Omonai, kórus)
  17. Ott! Bécs mindenki számára kedves (Arsena, Mirabella, kórus) (A második felvonás döntője)
  18. Egy komoly szolgálatért itt kell a megtiszteltetés (szólisták, kórus)
  19. Öröm mindenkinek (kórus)
  20. Amíg a lány fiatal (Arsena, Mirabella, Cornero)
  21. A főharc eldőlt (Zupan, kórus)
  22. Hurrá, az évben teljesen befejeztük kampányunkat (kórus)
  23. Finálé (Barinkay, Saffi, kórus)

Egy 1954-es rádiószerkesztésben

Orosz szöveg : G. M. Yaron

  1. Nyitány
  2. A boldogsághoz messze van az út (Barinkay, kórus)
  3. Nincs jobb lény egy disznónál (Zupan, kórus)
  4. Nincs barátságosabb törzs (Saffi)
  5. Itt azt kovácsoljuk, hogy vannak erők (cigánykórus)
  6. Nos, barátok (Chipra, Barinkay, Saffy)
  7. Ésszerűen gondolkodni (Carnero, Mirabella, Zupan, kórus)
  8. Van egy kormányzónk (kórus, Saffi, Barinkai, Zupan, Carnero, Mirabella)
  9. Ki vett feleségül minket (Barinkay, Saffi, kórus)
  10. Most már minden világos számunkra (Carnero, Mirabella, Zupan, Barinkay, kórus)
  11. Ez a kincs olyan gazdag (khor, Ottokar, Chipra)
  12. Érezd bátran a sorsot (Chipra, Saffi, Barinkai)
  13. Egy sor mögött repülnek csatába (Omonai, kórus)
  14. Ó, hányszor ez a fényes óra (Arsena, Saffi, kórus)
  15. Ideje gratulálni a barátoknak (Barinkay, Saffi, Ottokar, kórus)
  16. Finale (Barinkay, Zupan, Ottokar, Saffi, kórus)

Képernyőadaptációk

  1. "A cigánybáró " egy szovjet televíziós zenés film , amelyet 1988 -ban a Lentelefilm stúdióban mutatott be Viktor Okuncov rendező .

Irodalom

Linkek