Központi kerület (Toljatti)

központi kerület
Címer
Toljatti
Az alapítás dátuma 1972
Népesség
Telefonkódok +7 8482
Hivatalos oldal

A központi kerület (más néven "Óváros") egyike Togliatti város három kerületének .

Közigazgatásilag 1972 -ben választották el . A kerületet 1992- től a polgármester által kinevezett igazgatási vezető irányítja.

Földrajz

Középső részén található, és magában foglalja a Volgától távol eső fő városvonalat, valamint a tengerparti Portposelok mikrokörzetet , amely az 1950-es években elárasztott Sztavropol (Toljatti) történelmi központjától északra épült .

Nyugaton Avtozavodszkoje , délkeleten pedig a város Komszomolszkij kerületeivel határos, amelyeket erdők választanak el. A kerület déli részén egy erdős terület található, amely mögött a Volga folyó folyik . A fő negyedektől délnyugatra, közvetlenül a Volga partján található a Portposelok mikrokerület , amely elszigetelt, de közigazgatásilag a központi körzethez tartozik. Ez az egyetlen hely, ahol a kerület a Volga partjára néz. Északról a Szamarai régió Sztavropoli kerületével határos .

Népesség

Év népesség
1979 180 317 [2]
1989 163 090 [3]
2002 160 322 [négy]
2010 157 669 [5]
2012 158 692 [6]
Év népesség
2013 159 107 [7]
2014 159 177 [nyolc]
2015 159 837 [9]
2016 158 838 [tíz]
2017 158 708 [tizenegy]
Év népesség
2018 158 137 [12]
2019 157 281 [13]
2020 155 879 [tizennégy]
2021 153 580 [egy]

Nemzeti összetétel

A 2010-es összoroszországi népszámlálás adatai:

  1. Oroszok - 127 643 fő. (A Központi Kerület teljes lakosságának 80,96%-a, illetve a nemzetiséget megjelölők 85,3%-a)
  2. tatárok - 5726 fő. (3,63%)
  3. ukránok - 2521 fő. (1,6%)
  4. örmények - 2171 fő. (1,38%)
  5. Mordva - 2039 fő (1,29%)
  6. üzbégek - 1716 fő. (1,09%)
  7. csuvas - 1666 fő. (1,06%)
  8. Azerbajdzsánok - 1345 fő. (0,85%)
  9. tádzsik - 1167 fő (0,74%)
  10. fehéroroszok - 677 fő. (0,43%)

Történelem

A terület az 1950-es években az elárasztott Sztavropol lakóépületeinek átvételekor kezdett kialakulni . Az átköltözött házak a környék magánszektorának gerincét képezték. A város többi kerületétől eltérően a központi magánházak nem a külterületen, hanem közvetlenül a kerület központjában találhatók, északról és délről modern épülettömbök által határolva. A kikötőtelepülés egy időben épült a Zhigulevskaya vízierőmű építőinek lakóterületeként .

Az 1960-as években nagy gépipari és vegyipari üzemek épültek a kerületben: Volgotsemmash , ToljattiKauchuk , KuibyshevAzot , elektrotechnikai üzem, Toljatyinszkaja TPP és mások. Ők alkották az északi ipari központot, amely a lakóterületektől északkeletre található.

A kerület a város történelmileg kialakult közigazgatási központja. A Togliatti városi duma , a városháza és a V.I.-ről elnevezett 1. számú városi klinikai kórház. Groysman . A Sztálin- és Hruscsov-korszak építési területének legtöbb épülete. A központi kerületben található Togliatti legtöbb történelmi emléke . Sportstadion építő .

A környék látnivalói és intézményei

Központi utcák

Jegyzetek

  1. 1 2 A szamarai régió lakosságának száma települések szerint 2021. január 1-jén - Rosstat .
  2. 1979-es szövetségi népszámlálás. Az RSFSR városi lakosságának, területi egységeinek, városi településeinek és városi területeinek száma nemek szerint
  3. 1989-es szövetségi népszámlálás. Az RSFSR városi lakossága, területi egységei, városi települései és városi területei nemek szerint
  4. 2002-es összoroszországi népszámlálás. Hangerő. 1, 4. táblázat. Oroszország lakossága, a szövetségi körzetek, az Orosz Föderációt alkotó jogalanyok, kerületek, városi települések, vidéki települések - járási központok és 3 ezer vagy annál nagyobb lélekszámú vidéki települések - 2002.
  5. Szamarai régió lakosságának száma és megoszlása: Statisztikai gyűjtés - 2012. - 133 p.
  6. Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint. 35. táblázat _ _
  7. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2013. január 1-jén. - M.: Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat, Rosstat, 2013. - 528 p. (33. táblázat: Városi kerületek, önkormányzati körzetek, városi és falusi települések, városi települések, vidéki települések lakossága)
  8. Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2014. január 1-jén - M .: 2014.
  9. Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2015. január 1. és 2015. között.
  10. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2016. január 1-jén
  11. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2017. január 1-jén - M .: Rosstat , 2017.
  12. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2018. január 1-jén - M .: Rosstat , 2018.
  13. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2019. január 1-jén - M .: Rosstat , 2019.
  14. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2020. január 1-től - M .: Rosstat , 2020.

Linkek