Friedrich Zarnke | |
---|---|
Friedrich Zarncke | |
| |
Születési dátum | 1825. július 7. [1] |
Születési hely |
|
Halál dátuma | 1891. október 15. [1] (66 évesen) |
A halál helye | |
Ország | |
Tudományos szféra | germanistika |
Munkavégzés helye | Lipcsei Egyetem |
alma Mater | Lipcsei Egyetem |
Akadémiai cím | Egyetemi tanár |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Friedrich Zarnke ( németül Friederich Zarncke , 1825–1881) ismert német filológus és germanista .
A lipcsei egyetem professzora volt . 1852-ben jelent meg első műve, a Deutscher Cato (Lpts., 1852). Részt vett a Nibelung-vers eredetének és kompozíciójának vitájában ; ebből az alkalomból megjelent: "Zur Nibelungenfrage" (1854), "Beiträge zur Erläuterung und Geschichte des Nibelungenliedes" (1857) és mások, valamint magának a versnek a szövege. A "Sitzungsberichte der Sächsischen Gesellschaft der Wissenschaften" különböző kérdésekkel foglalkozó tanulmányain kívül a következők találhatók: "Beiträge zur mittelalterlichen Spruchpoesie" (1863-65); "Ueber die Praefatio ad librum antiquum" (1857), "Ueber die Trojanerfrage der Franken"; "Ueber den fünffüssigen Jambus" (Lpts., 1865); "Die urkundlichen Quellen zur Geschichte der Universitäten" (1857); "Die deutschen Universitäten im Mittelalter" (1857); "Die Statutsbücher der Universität Leipzig" (1861). Tsarnke 1870 óta foglalkozik János cár presbiter legendájával , amelynek számos cikket szentelt, és arra a következtetésre jutott, hogy a titokzatos személy kínai származású. Megjelent János levele II. Frigyesnek , valamint III. Sándor pápának Jánoshoz írt levele .
Azt is írta: „Christian Reuter, der Verfasser des Shelmufsky; sein Leben und seine Werke" (lásd Reiter, Christian ). Zarnke halála után megjelent "Kleine Schriften" (I. köt. "Goetheschriften"; II. köt. "Aufsätze und Reden", Lpts., 1897).
Tsarnke a " neogramma " kifejezést is megalkotta (eredetileg játékos becenévként).
Tematikus oldalak | ||||
---|---|---|---|---|
Szótárak és enciklopédiák |
| |||
Genealógia és nekropolisz | ||||
|