Hugo Van Dalen | |
---|---|
Születési dátum | 1888. április 16 |
Születési hely | |
Halál dátuma | 1967. február 24. (78 éves) |
A halál helye | |
Ország | |
Szakmák | zeneszerző , zongoraművész , zenetudós |
Eszközök | zongora |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Hugo van Dalen ( holland . Hugo van Dalen ; Dordrecht , 1888 . április 16. - Hága , 1967 . február 24. ) holland zongoraművész.
Amszterdamban tanult Julius Roentgennél és Johan Weismannnál , majd Bécsben August Stradalnál , Berlinben fejlesztette tovább tudását Ferruccio Busoni irányítása alatt . A berlini időszakban barátságot kötött Szergej Bortkiewiczcel (későbbi hosszadalmas levelezésük értékes anyagot szolgáltat), 1913 -ban előadta Első zongoraversenyének ősbemutatóját (a Blutner Zenekarral ), Bortkiewiczzel együtt a Scharwenka Konzervatóriumban tanított ; Bortkiewicz van Dalennek szentelt Tizenkét új etűd op. 29 (1924). 1918 - ban visszatért Hollandiába, és évekig tanított a Hágai Konzervatóriumban . 1937-1939 - ben . _ turnézott a Szovjetunióban, hazájában az orosz zene népszerűsítőjeként tevékenykedett, életrajzi esszéket publikált Csajkovszkijról és Muszorgszkijról (mindkettő 1930 ). Van Dalen számos eredeti kamaramű tulajdonosa is.
Van Dalen fia, Serge Hugo van Dalen (1916-2006) pap volt, aki apja oroszországi érdeklődését örökölte: 1952 -ben tiszteletbeli vendégként vett részt a Szovjetunió összes egyházának és vallási egyesületének konferenciáján, amelyet a Szovjetunió tiszteletére szenteltek. a béke védelmében, és a Szentháromság-Sergius Lavrában tartották , miután visszatért, miután megjelentette "Az egyház és erkölcs a Szovjetunióban" című cikket a holland kommunisták " De Waarheid " című újságjában [1] .
![]() |
|
---|