Hrncsevics, Josip

Josip Hrncevic
Serbohorv. Josip Hrnčević / Josip Hrnčević
Születési dátum 1901. december 9( 1901-12-09 )
Születési hely Obrovnica , Horvát-Szlavóniai Királyság , Ausztria-Magyarország
Halál dátuma 1994. május 13. (92 évesen)( 1994-05-13 )
A halál helye Zágráb , Horvátország
Affiliáció  Jugoszlávia
A hadsereg típusa Jugoszláv Népi Felszabadító Hadsereg és Jugoszláv Néphadsereg : szárazföldi erők
Több éves szolgálat 1941-1945
Rang Dandártábornok
Rész
  • Fruškogorszk partizán különítmény
  • A 3. Szremszkij partizán különítmény főhadiszállása
  • 3. hadműveleti zóna (Szlavónia)
  • A NOAU legfelsőbb központja (a Legfelsőbb Katonai Bíróság elnöke)
Csaták/háborúk Jugoszlávia népfelszabadító háborúja
Díjak és díjak
Nyugdíjas Az FPRY Szövetségi Bíróságának elnöke (1951-1959)

Josip Hrnchevich ( Szerb-Chorv. Josip Hrncheviћ / Josip Hrnčević ; 1901. december 9., Obrovnica - 1994. május 13. , Zágráb ) - jugoszláv horvát ügyvéd, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Szövetségi Bíróságának elnöke, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Szövetségi Bíróságának elnöke, nyilvánosan195951 a SZSZK és a horvát FR politikai alakja, a jugoszláviai népfelszabadító háború résztvevője .

Életrajz

A háború előtti évek

1901. december 9- én született Obrovnica faluban ( Bjelovar közelében , ma Horvátország). 1922-ben érettségizett a bjelovári gimnáziumban, a zágrábi egyetem jogi karán tanult és 1927-ben szerzett diplomát. Kezdetben bírói és jogi asszisztensként dolgozott Zágrábban, valamint bíróként a bjelovári, novszkai , vukovári és cakoveci regionális bíróságokon, valamint Varaždin és Sremska Mitrovica kerületi bíróságain (1929-től 1941-ig).

Josp Hrncevic 1933 -tól a Jugoszláv Kommunista Párt tagja lett . 1934-től a Varazdin és a Chakovac városi bizottság titkára, 1937-től 1941-ig a kerületi bizottság titkára volt. 1940 márciusában a Horvátországi Kommunista Párt zágrábi ülésén küldött volt, ugyanezen év augusztusában a Magyar Kommunista Párt I. Konferenciáján a Magyar Kommunista Párt Központi Bizottságának tagjelöltjévé választották. a Magyar Kommunista Párt.

Jugoszlávia népfelszabadító háborúja

Hrnčević a Népi Felszabadító Mozgalom egyik szervezője volt a horvát Zagorjében és Muravidéken . Júniusban részt vett az 1. partizáncsoport megalapításában Varasd környékén, augusztusban Sremska Mitrovica területén dolgozott. 1942 januárja óta a fruškogorszki partizánkülönítmény politikai oktató-helyetteseként szolgált, majd a szerémségi főhadiszálláson dolgozott. 1942 novemberében a 3. Szermszkij-különítmény főhadiszállásának küldötteként a 3. szlavóniai hadműveleti zóna főhadiszállására küldték . Szlavóniából hazatérve Hrncsevicset a Horvát Kommunista Párt Szlavóniai Regionális Bizottságának tagjává és a helyi Népfelszabadítási Bizottság titkárává nevezték ki.

1943 nyarán Hrcevic Zágrábba ment pártmunkára, szeptemberben Zágrábból hazatérve az MKP Zágrábi Régió Bizottságának titkárává nevezték ki, novemberétől a Központi Bizottság képviseletének tagja. a Magyar Kommunista Párt Észak-Horvátországban. 1944 áprilisában megérkezett a NOAU Legfelsőbb Főhadiszállására , ahol kinevezték a Legfelsőbb Főparancsnokság katonai igazságügyi osztályának vezetőjévé és a Legfelsőbb Katonai Bíróság tanácsának elnökévé.

A háború alatt Josip Hrnchevich a NOAU ezredesi rangjára emelkedett, a háború után tartalékba helyezték és vezérőrnaggyá léptették elő.

A háború után

A háború után Hrnčević az FPRJ Legfelsőbb Bírósága Katonai Tanácsának elnöke volt 1945-1946-ban, szövetségi ügyész 1946-1951-ben, a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság elnöke 1951-1959-ben, a Szövetségi Végrehajtó Tanács és annak tagja. Igazságügyi miniszter (1959-1963). Jugoszlávia alkotmányának 1963-as elfogadása után a Horvát Köztársaság Alkotmánybíróságának elnökévé választották, majd 1967-ben nyugdíjba vonult.

Hrcevic tagja volt 1946-1954-ben és 1965-1968-ban a Horvát Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának, 1952-1964-ben a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának, valamint a Szövetségi Tanács tagja. a JSZKSZ . A Horvát Népköztársaság Sabor helyettese , az FPRY 1. és 2. összehívásának népgyűlésének népi képviselője . A Jugoszláviai Dolgozók Szocialista Szövetsége Szakszervezeti Bizottságának és a Horvát Népköztársaságban működő főbizottságának tagja, a Jugoszláviai Felszabadító Háborúban Harcosok Szövetsége Központi Bizottságának tagja, A Jugoszláv Jogász Egyesületek Szövetségének Elnöksége.

1994. március 13-án halt meg Zágrábban .

Irodalmi mű

Hrncevic az államügyészek és az alkotmánybíróságok tevékenységéről szóló cikkek és tanulmányok szerzője különböző folyóiratokban és kiadványgyűjteményekben. Történelmi és publicisztikai cikkgyűjteményt állított össze Zágrábról a második világháború idején. A "Bizonyíték" ( Serbo-Chorv. Svjedochanstva / Svjedočanstva ; Zágráb, 1984) és a "Red Banners - 1936" (Szerb-Chor. Crvene Zastava - 1936 / Crvene zastave - 1936 ; Zágráb, co-198hor6); .

Számos jugoszláviai kitüntetés és kitüntetés lovasa, köztük az 1941-es Partizán Emlékérem, a Nemzeti Felszabadítás Érdemrendje, a Népi Érdemrend (arany csillaggal), a Testvériség és Egységrend (arany csillaggal), a Munkarend (vörös csillaggal) Banner) és „A bátorságért”.

Irodalom