Hora (Messinia)

Hora [3] ( görögül Χώρα [2] ) egy kis város Görögországban , a Jón-tenger partján, a Peloponnészosz délnyugati csücskén, az Akritas -foktól [3] ( Ακρίτας ) északra. 300 méteres tengerszint feletti magasságban [1] található, Athéntól 206 kilométerre délnyugatra , 36 kilométerre nyugatra Kalamatától és 29 kilométerre nyugatra a "Vaszilisz Konstandakopulosz kapitány" repülőtértől.. A Peloponnészosz perifériáján található Messinia perifériás egységében található Pylos-Nestor közösségében (dim) . Lakossága a 2011-es népszámlálás szerint 3454 fő [2] . A lakosságot túlnyomórészt a turizmus, valamint az olajbogyó és a szőlőtermesztés foglalkoztatja .

A híres Nestor-palota [4] Horától 3 kilométerre délnyugatra található . Van egy régészeti múzeum[5] .

Történelem

Hora vidékén volt Pylos ősi városa, Nestor mitológiai király birtoka . Homérosz leírta az Odüsszeiában [6] . Nestor mykénéi kori palotáját (i. e. 1700-1200 körül) 1939-ben fedezték fel Chorától 3 kilométerre délnyugatra, az Ano- Englianos - hátság közelében ( Άνω Εγκλιανός ) . Pylos virágkora az ie 1300 és 1200 közötti időszakra esett. e. A Kr.e. 13. század végén egy nagy tűzvész pusztította el. e. vagy a Kr.e. 12. század elején. e. Az ásatásokat a második világháború kitörésével leállították, és 1952-től napjainkig folytatták [4] . Ez a legjobb állapotban fennmaradt palota, négy fő és több kisebb épületből álló komplexum, 105 szobával. A palota kétszintes volt, és freskókkal díszítették. 1100 Linear B táblát találtak [7] .

Először Ligudista néven ( görögül: Λιγούδιστα ) említik 1212-ben, a frankokratikus időszakban . Ligudista Methonira hivatkozott , aki 1209-ben aláírt egy szerződéstGeoffroy I de Villardouinnal együtt a Velencei Köztársaságba ment Koronival együtt . 1460-ban II. Mehmed török ​​szultán elfogta . 1688-1715 között Ligudista a Morea Királyság része volt., Navarino tartomány Modon körzetére utal . Az 1689-es velencei összeírás szerint Ligudiste faluban 201 lakos élt [8] . 1715-ben a török-velencei háború során Ligudista az Oszmán Birodalomhoz került . A görög forradalom során Ligudista, Kavelaria ( görögül Καβελαριά ) és Cyfliki ( görögül Τσιφλίκι ) falvakat együttesen Chora néven ismerték. 1821. március 27-én Hora mellett csata zajlott, amelyben a lázadók Gergely püspök (Papateodorou) vezetésével menekülésre bocsátottak egy 400 törökből és 200 albánból álló különítményt [9] [10] .

1835-1840-ben Ligudista volt a Δήμος Κενηρίου , 1840-1912-ben a Flesiada közösség ( Δήμος Φλεσδο1Ͽ ] ) közigazgatási központja . 1889-ben Kavelaria és Tsifliki falvakat Ligudista községhez csatolták. 1912-ben megalakult a Ligudista közösség, amelybe beletartozott Stylianos falu is . 1927-ben Ligudistát Hora névre keresztelték.

1944. július 19-én, Görögország tengely országai általi megszállása idején csata zajlott Hora és Ambelofiton között a Chora régióban., amelyben a Görög Népi Felszabadító Hadsereg (ELAS) megtámadta a Harmadik Birodalom 117. jáger hadosztályának konvoját .

1990-ben a Hora közösséget közösségként (dim) ismerték el . 1997-ben a közösséget felszámolták, és a Chora közösség a Nestor közösség (ma Pylos Nestor ) részévé vált.

Hora Community

Chora közösségéhez tartozik Stylianos falu is . Népesség - 3498 lakos a 2011-es népszámlálás szerint [2] . Területe 27 336 négyzetkilométer [1] .

Népesség

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 3 4 Απογραφή πληθυσμού - κατοικιών της 18μλΌς μαρτίο μαρτίο μαρτίο  μαρτίο μαρτίο — Πειραιάς: Εθνική στατιστική υπηρεσία της Ελλάδας . —20λάδας , 20 . I. _ — Σ. 369 . — ISSN 1106-5761 .
2. ↑ 1 2 3 4 5 6 Πίνακας αποτελεσμάτων Μόνιμου ΠληθυϿμού-  Απ1 . Ελληνική Στατιστική Αρχή (2014. március 20.). Letöltve: 2017. október 22.
3. ↑ 1 2 Görögország: Referenciatérkép: 1:1 000 000 méretarány / Ch. szerk. Ya. A. Topchiyan ; szerkesztők: G. A. Skachkova , N. N. Ryumina . - M . : Roskartografiya, Omszk térképészeti gyár , 2001. - (A világ országai "Európa"). - 2000 példányban.
4. ↑ 1 2 Άνω Εγκλιανός Μεσσηνίας - Ανάκτορο Νέστορος. Ιστορικό  (görög) . Οδυσσέας . Υπουργείο Πολιτισμού και Αθλητισμού (2012). Letöltve: 2018. február 6.
5. ↑ Αρχαιολογικό Μουσείο Χώρας. Περιγραφή  (görög) . Οδυσσέας . Υπουργείο Πολιτισμού και Αθλητισμού (2012). Letöltve: 2018. február 6.
6. ↑ Homérosz . Odüsszeia. XVII, 107-114
7. ↑ Άνω Εγκλιανός Μεσσηνίας - Ανάκτορο Νέστορος. Περιγραφή  (görög) . Οδυσσέας . Υπουργείο Πολιτισμού και Αθλητισμού (2012). Letöltve: 2017. november 18.
8. ↑ Σπυρίδων Λάμπρος . Απογραφή νομού μεθώνης επί βενετών // δελτίον της ιστορικής και εθνολογιρείας της ελλάδος. - Αθήναι: Τυπογραφείου Αδελφών Περρή, 1883. - 1. köt. 2. - P. 686-710.
9. ↑ Καρολίνα Μαρία Ανδρουτσάκη. Μια ιστορική αναδρομή της Χώρας (Λιγούδιστα) και τηος - Αθήνα, 2002. - P. 1-7.
10. ↑ M. Φερέτος. Μεσσηνιακά // Μεσσηνιακή εγκυκλοπαίδεια. - Αθήνα, 1968. - 407. o.
11. ↑ Δ. Κενηρίου (Μεσσηνίας)  (görög) . Ελληνική Εταιρία Τοπικής Ανάπτυξης και ΑυτοδιοίκΤΕσ). Letöltve: 2018. február 6.
12. ↑ 1 2 Μόνιμος και Πραγματικός Πληθυσμός της Ελλάδος. Σύνολο Ελλάδος νομοί Απογραφές πληθυσμού 2001 και 1991  (görög)  (nem elérhető link) . Ελληνική Στατιστική Αρχή . Letöltve: 2017. június 22. Az eredetiből archiválva : 2006. július 16..