Khishkaryan | |
---|---|
Országok | Brazília |
Régiók | Amazonas |
A hangszórók teljes száma | 600 (2000) |
Állapot | sebezhető [1] |
Osztályozás | |
karibi nyelvek Parukoton nyelvek Vaivai nyelvek Khishkaryan | |
Írás | latin |
Nyelvi kódok | |
ISO 639-1 | — |
ISO 639-2 | — |
ISO 639-3 | Szia |
WALS | Szia |
A világ nyelveinek atlasza veszélyben | 1668 |
Etnológus | Szia |
ELCat | 3219 |
IETF | Szia |
Glottolog | hixk1239 |
A khishkaryana ( Chawiyana, Faruaru, Hichkaryana, Hishkaryana, Hixkariana, Hixkaryána, Hyxkaryana, Kumiyana, Parucutu, Parukoto-Charuma, Sherewyana, Sokaka, Wabui, Xereu, Xerewyana ) egy karibi nyelv a nykaryana folyó magasságában, amelyet a nykaryana nép beszél. a Jatapu folyók és a brazíliai Amazonas állam Mapuera közelében . A vaivai között élő khishkaryanok egy része Sherevyanának nevezi magát.
A következő mássalhangzó fonémák léteznek a khishkaryan nyelven:
ajkak. | Alveolusok. | Postalveol. vagy Palatal. |
Veláris. | Nyel. | ||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Orr. | m | n | ɲ | |||||
Robbanás. | p | b | t | d | tʃ | ɟ | k | |
Frikat. | ɸ | s | ʃ | h | ||||
Egy találat. | ɾ | ɽˡ | ||||||
kb. | j | w |
Az /e/ , /ɯ/ , /u/ , /ɔ/ és /æ/ magánhangzók ⟨e⟩, ⟨ɨ⟩, ⟨u⟩, ⟨o⟩ és ⟨a⟩ formában vannak írva.