A Hersir ( óskandináv hærsiʀ vagy hersir , németül herse ) óskandináv örökletes nemesi cím. Csak Norvégia nyugati partjain terjesztették. A polgári és katonai státusz és funkciók továbbra is tisztázatlanok.
Később felváltotta a Landmann ( óskandináv lendrmaðr ) fogalma, és még később a susluman ( óskandináv syslumaðr ) kifejezés váltotta fel.
A szó etimológiája nem biztos. Az egyik lehetőség ennek a szónak a pragerms eredetére utal. *harisja - együtt és jelentése a hadsereg főparancsnoka. Ezt a változatot követi például M. I. Steblin-Kamensky , de ezt a meghatározást egy későbbi szóból származtatva más skandálás. herr ( a herjar korábbi változata ) genitivusban hers , ami hadsereget, sokaságot jelent , a hersir pedig ennek a seregnek a vezetője [1] .
Egy másik lehetőség a szó megfejtésére, ha azt az egyéb szkennelés fogalmából származtatjuk. härad vagy herred a katonai-közigazgatási hadosztály egységének neve [2] . Ebben a változatban a harsir etimológiája egybeesik későbbi helyettesítőinek - lendrman és susluman - etimológiájával, amelyek rendre a föld, a régió és a szusla ( óskandináv sýsla ) fogalmakból alakultak ki, kombinálva az ember szóval .
A kenningekben a jarlokat , hersireket és hirdmanokat ( óskandináv hirðmenn ) "a király barátjainak, beszélgetőpartnereinek vagy kísérőinek" nevezik ( óskandináv konungs rúnar eða málar eða sessar ) [3] .
Snorri Sturluson is helyénvalónak tartja ugyanazokat a kenningeket használni, mint a királynál: aranyosztó ( Oc . skandináv gullbrjóta ), kincsekben bőkezű ( Oc . skandináv auðmildinga ), zászlóvivő ( Oc . skandináv merkismenn ), népvezér ( óskandináv fólksstjóra ) és a hadsereg és a csata vezetője ( óskandináv oddvita liðsins eða orrostu ) [3] .
Továbbra sem világos, hogy a nővér milyen funkciókat látott el. Az etimológia megválasztásától közvetlenül függõen ez vagy egy hadsereg élén álló katonai vezetõ, vagy egy törzsi fejedelem, aki ennek következtében katonai, törvényhozói, bírói és papi funkciókkal rendelkezett. Valószínűleg a hövdinghez hasonlóan egyben politikai, katonai és vallási vezetője is volt annak a területnek, amelyhez tartozott.
Bár a harsir katonai jelentősége homályos, és egy egész sereget vezethetett, az a tény, hogy a cím csak Norvégia nyugati partjain vált általánossá, a viking portyákkal való szoros kapcsolatára utalhat. Később, a razziák korszakának végével változás következett be az elitben. Az új uralkodó osztály alapja a gazdag földművelő arisztokrácia volt, a hatalmi központ pedig a nagybirtokosok felé tolódott el. Ez a folyamat leginkább Trøndelagban és az ország keleti részén ment végbe. Norvégia meghódításának vágyában II. Olaf a gazdag földbirtokosok támogatására is támaszkodott. Így a 11. századtól kezdődően a hersir kifejezést fokozatosan felváltotta a landrman ( óskandináv lendrmaðr ) kifejezés – a körzeti flottillák parancsnoka, a „körzet” kifejezés megváltoztatásával suslumanra ( óskandináv syslumaðr ) átkeresztelték. .
A khersírek helyzetét a késői időszakban Snorri Sturluson írja le "A költészet nyelve " című művében :
És minden országban sok régió van, és a királyok rendszerint uralkodókat helyeztek ezekre a vidékekre, annyi régiót bízva rájuk, amennyit jónak látnak. Ezeket az uralkodókat dánul hersireknek vagy landrmannoknak, a szászok földjén grófoknak, Angliában pedig báróknak nevezik. A rájuk bízott területeken tisztességes bíróknak és tisztességes védelmezőknek kell lenniük. Ha a király távol van, zászlót kell vinni eléjük a csata alatt, és akkor a királyokkal és jarlokkal együtt parancsnoknak számítanak.
Eredeti szöveg (OE)[ showelrejt] En í einu landi eru mörg heruð, ok er þat háttr konunga at setja þar réttara yfir svá mörg heruð sem hann gefr til valds, ok heita þeir hersar eða lendir menn í danskri tungu, íengreinarifar, England, íengreinarifar. Þeir skulu ok vera réttir dómarar ok réttir landvarnarmenn yfir því ríki, er þeim er fengit til stjórnar. Ef eigi er konungr nær, þá skal fyrir þeim merki bera í orrostum, ok eru þeir þá jafnréttir herstjórar sem konungar eða jarlar. —A költészet nyelve, Snorri Sturluson .A Hersirek fő fegyvere egy „H típusú” markolatú viking kard volt Jan Petersen [4] tipológiája szerint . A pengét Alfred Geibig [5] tipológiája a 3-as típusba sorolja , amelyet a szélesség mérsékelt szűkítése és a szélességben a csúcs felé teljesebb szűkítés határoz meg. A típus a 8. század második felétől a 10. század második feléig datálható. A kard az erőt és a tekintélyt, valamint a hidegvérű kitartást hivatott szimbolizálni.
Ennek a kifejezésnek a fő forrása óskandináv szövegek, például Snorri Sturluson eddic költészete . Tehát a Szép hajú Harald szavai vannak feljegyezve :
Jarl hverr skyldi hafa undir sér fjóra hersar eða fleiri, og skyldi hverr þeira hafa tuttugu marka veizlu. Jarl hverr skyldi fá konungi í her sex tigu hermanna, en hersir hverr tuttugu menn. (Minden jarl alatt négy vagy több nővér van, és mindegyikük 20 márkát kap jutalmul. Minden jarlnak 60 embert kell kiállítania a király seregébe, minden hersirnek 20 embert).
A Song of Riga -ban Hersir Erna apja, a jarl osztály metaforikus anyja és Jarl, az osztály ősanya felesége, ami a Hersir tisztelt társadalmi helyzetéről beszél. Összehasonlításképpen, az Utazó Ingvar sagája szerint , ahol egy hövdingről volt szó, aki VI. Eric, a Győztes lányának udvarolt , "a királynak megalázónak tűnt feleségül adni a lányát egy alázatos származású férfihoz".
A kharsir is szerepel az Asp-ból származó Sö136 rúnakő feliratában , amely mára elveszett.