Heinsius (holdkráter)

Heinsius
lat.  Heinsius

Egy kép a Lunar Orbiter - IV szondáról .
Jellemzők
Átmérő64,9 km
Legnagyobb mélység2650 m
Név
NévnévGottfried Heinsius (1709-1769) - német csillagász, a Szentpétervári Tudományos Akadémia csillagászati ​​tanszékének rendkívüli akadémikusa . 
Elhelyezkedés
39°29′ d SH. 17°49′ ny  / 39,48  / -39,48; -17.82° S SH. 17,82° ny pl.
Mennyei testHold 
piros pontHeinsius
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

A Heinsius kráter ( lat.  Heinsius ) egy nagy ősi becsapódási kráter a Hold látható oldalának déli féltekén . A nevet Gottfried Heinzius (1709-1769) német csillagász tiszteletére adták, és a Nemzetközi Csillagászati ​​Unió 1935-ben hagyta jóvá. A kráter kialakulása a nektárius előtti időszakra utal [1] .

A kráter leírása

A Heinsius-kráter legközelebbi szomszédai a Haidinger - kráter nyugatra; a Wurzelbauer kráter északon ; a Gauriko kráter észak-északkeleten; a Sasseride kráter keleten; a Tycho kráter délkeleten és a Wilhelm kráter dél-délnyugaton. A krátertől nyugatra található az Awe Lake ; északnyugaton - a járványok mocsara [2] . A kráter középpontjának szelenográfiás koordinátái 39°29′ D SH. 17°49′ ny  / 39,48  / -39,48; -17.82° S SH. 17,82° ny g , átmérője 64,9 km 3] , mélysége 2650 m [4] .

A Heinsius-kráter sokszög alakú, és jelentősen megsemmisült. A duzzanat ellaposodott, a hullámzás délnyugati végét a Heinsius B és C szatellitkráter pár fedi, a tál déli részén pedig a Heinsius A szatellitkráter található. A sánc belső lejtőjének északkeleti részén széles párkány található. A tál délkeleti részén a Heinsius S és T kis szatellitkráterek találhatók, ez utóbbi a hullámzás belső lejtőjén található. A krátertál többi része viszonylag lapos, nincsenek észrevehető szerkezetek, kivéve egy kis krátert, amelyet magas albedó kilökődés vesz körül a tál északnyugati részén. A Heinsius-krátertől északra és délre a Tycho-kráter fénysugarai haladnak át, míg az utóbbi kialakulása során kilökődő sziklák a Heinsius-kráter tengelyét és tálját jelzik.

Műholdkráterek

Heinsius Koordináták Átmérő, km
A 39°46′ D SH. 17°37′ ny  / 39,77  / -39,77; -17.61 ( Heinsius A )° S SH. 17,61° ny pl. 19.5
B 40°01′ D SH. 18°44′ ny  / 40,01  / -40,01; -18.73 ( Heinsius B )° D SH. 18,73° ny pl. 23.7
C 40°38′ D SH. 17°57′ ny  / 40,64  / -40,64; -17.95 ( Heinsius C )° S SH. 17,95° ny pl. 22.4
D 38°49′ d SH. 20°45′ ny  / 38,82  / -38,82; -20.75 ( Heinsius D )° S SH. 20,75° ny pl. 6.5
E 37°52′ D SH. 19°35′ ny  / 37,87  / -37,87; -19.58 ( Heinsius E )° S SH. 19,58° ny pl. 16.8
F 40°33′ D SH. 19°44′ ny  / 40,55  / -40,55; -19.73 ( Heinsius F )° S SH. 19,73° ny pl. 7.2
G 38°19′ dél SH. 14°37′ ny  / 38,32  / -38,32; -14.61 ( Heinsius G )° S SH. 14,61° ny pl. 10.1
H 37°31′ dél SH. 18°34′ ny  / 37,51  / -37,51; -18.56 ( Heinsius H )° D SH. 18,56° ny pl. 7.3
J 39°19′ d SH. 20°27′ ny  / 39,32  / -39,32; -20.45 ( Heinsius J )° S SH. 20,45° ny pl. 7.9
K 38°35′ D SH. 18°36′ ny  / 38,58  / -38,58; -18.6 ( Heinsius K )° S SH. 18,6° ny pl. 4.9
L 41°15′ d SH. 18°28′ ny  / 41,25  / -41,25; -18.46 ( Heinsius L )° S SH. 18,46° ny pl. 7.2
M 40°59′ D SH. 15°24′ ny  / 40,98  / -40,98; -15.4 ( Heinsius M )° S SH. 15,4° ny pl. 12.5
N 37°21′ dél SH. 14°46′ ny  / 37,35  / -37,35; -14.77 ( Heinsius N )° S SH. 14,77° ny pl. 7.1
O 38°50′ D SH. 14°55′ ny  / 38,84  / -38,84; -14.92 ( Heinsius O )° S SH. 14,92° ny pl. 4.1
P 39°24′ dél SH. 13°44′ ny  / 39,4  / -39,4; -13.74 ( Heinsius P )° S SH. 13,74° ny pl. 35.5
K 39°53′ d SH. 14°32′ ny  / 39,89  / -39,89; -14.54 ( Heinsius Q )° S SH. 14,54° ny pl. 33.7
R 40°13′ D SH. 20°47′ ny  / 40,22  / -40,22; -20.79 ( Heinsius R )° D SH. 20,79° ny pl. 4.6
S 39°40′ D SH. 17°00′ ny  / 39,66  / -39,66; -17 ( Heinsius S )° S SH. 17° ny pl. 6.1
T 39°46′ D SH. 16°36′ ny  / 39,76  / -39,76; -16.6 ( Heinsius T )° S SH. 16,6° ny pl. 6.6

Galéria

Lásd még

Jegyzetek

  1. 12 Lunar Impact Crater Database . Losiak A., Kohout T., O'Sulllivan K., Thaisen K., Weider S. (Lunar and Planetary Institute, Lunar Exploration Intern Program, 2009); frissítette Öhman T. 2011-ben. Archív oldal .
  2. Heinsius-kráter a LAC-111-en
  3. A Nemzetközi Csillagászati ​​Unió kézikönyve
  4. John E. Westfall Holdterminátor atlasza, Cambridge Univ. Nyomda (2000)
  5. Az Association for Lunar and Planetary Astronomy (ALPO) fényes sugarú krátereinek listája (hozzáférhetetlen link) . Az eredetiből archiválva: 2016. március 4. 

Linkek