Heinsius (holdkráter)
| Heinsius | |
|---|---|
| lat. Heinsius | |
Egy kép a Lunar Orbiter - IV szondáról . | |
| Jellemzők | |
| Átmérő | 64,9 km |
| Legnagyobb mélység | 2650 m |
| Név | |
| Névnév | Gottfried Heinsius (1709-1769) - német csillagász, a Szentpétervári Tudományos Akadémia csillagászati tanszékének rendkívüli akadémikusa . |
| Elhelyezkedés | |
| 39°29′ d SH. 17°49′ ny / 39,48 / -39,48; -17.82° S SH. 17,82° ny pl. | |
| Mennyei test | Hold |
 Heinsius | |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
A Heinsius kráter ( lat. Heinsius ) egy nagy ősi becsapódási kráter a Hold látható oldalának déli féltekén . A nevet Gottfried Heinzius (1709-1769) német csillagász tiszteletére adták, és a Nemzetközi Csillagászati Unió 1935-ben hagyta jóvá. A kráter kialakulása a nektárius előtti időszakra utal [1] .
A kráter leírása
A Heinsius-kráter legközelebbi szomszédai a Haidinger - kráter nyugatra; a Wurzelbauer kráter északon ; a Gauriko kráter észak-északkeleten; a Sasseride kráter keleten; a Tycho kráter délkeleten és a Wilhelm kráter dél-délnyugaton. A krátertől nyugatra található az Awe Lake ; északnyugaton - a járványok mocsara [2] . A kráter középpontjának szelenográfiás koordinátái 39°29′ D SH. 17°49′ ny / 39,48 / -39,48; -17.82° S SH. 17,82° ny g , átmérője 64,9 km 3] , mélysége 2650 m [4] .
A Heinsius-kráter sokszög alakú, és jelentősen megsemmisült. A duzzanat ellaposodott, a hullámzás délnyugati végét a Heinsius B és C szatellitkráter pár fedi, a tál déli részén pedig a Heinsius A szatellitkráter található. A sánc belső lejtőjének északkeleti részén széles párkány található. A tál délkeleti részén a Heinsius S és T kis szatellitkráterek találhatók, ez utóbbi a hullámzás belső lejtőjén található. A krátertál többi része viszonylag lapos, nincsenek észrevehető szerkezetek, kivéve egy kis krátert, amelyet magas albedó kilökődés vesz körül a tál északnyugati részén. A Heinsius-krátertől északra és délre a Tycho-kráter fénysugarai haladnak át, míg az utóbbi kialakulása során kilökődő sziklák a Heinsius-kráter tengelyét és tálját jelzik.
Műholdkráterek
| Heinsius | Koordináták | Átmérő, km |
|---|---|---|
| A | 39°46′ D SH. 17°37′ ny / 39,77 / -39,77; -17.61 ( Heinsius A )° S SH. 17,61° ny pl. | 19.5 |
| B | 40°01′ D SH. 18°44′ ny / 40,01 / -40,01; -18.73 ( Heinsius B )° D SH. 18,73° ny pl. | 23.7 |
| C | 40°38′ D SH. 17°57′ ny / 40,64 / -40,64; -17.95 ( Heinsius C )° S SH. 17,95° ny pl. | 22.4 |
| D | 38°49′ d SH. 20°45′ ny / 38,82 / -38,82; -20.75 ( Heinsius D )° S SH. 20,75° ny pl. | 6.5 |
| E | 37°52′ D SH. 19°35′ ny / 37,87 / -37,87; -19.58 ( Heinsius E )° S SH. 19,58° ny pl. | 16.8 |
| F | 40°33′ D SH. 19°44′ ny / 40,55 / -40,55; -19.73 ( Heinsius F )° S SH. 19,73° ny pl. | 7.2 |
| G | 38°19′ dél SH. 14°37′ ny / 38,32 / -38,32; -14.61 ( Heinsius G )° S SH. 14,61° ny pl. | 10.1 |
| H | 37°31′ dél SH. 18°34′ ny / 37,51 / -37,51; -18.56 ( Heinsius H )° D SH. 18,56° ny pl. | 7.3 |
| J | 39°19′ d SH. 20°27′ ny / 39,32 / -39,32; -20.45 ( Heinsius J )° S SH. 20,45° ny pl. | 7.9 |
| K | 38°35′ D SH. 18°36′ ny / 38,58 / -38,58; -18.6 ( Heinsius K )° S SH. 18,6° ny pl. | 4.9 |
| L | 41°15′ d SH. 18°28′ ny / 41,25 / -41,25; -18.46 ( Heinsius L )° S SH. 18,46° ny pl. | 7.2 |
| M | 40°59′ D SH. 15°24′ ny / 40,98 / -40,98; -15.4 ( Heinsius M )° S SH. 15,4° ny pl. | 12.5 |
| N | 37°21′ dél SH. 14°46′ ny / 37,35 / -37,35; -14.77 ( Heinsius N )° S SH. 14,77° ny pl. | 7.1 |
| O | 38°50′ D SH. 14°55′ ny / 38,84 / -38,84; -14.92 ( Heinsius O )° S SH. 14,92° ny pl. | 4.1 |
| P | 39°24′ dél SH. 13°44′ ny / 39,4 / -39,4; -13.74 ( Heinsius P )° S SH. 13,74° ny pl. | 35.5 |
| K | 39°53′ d SH. 14°32′ ny / 39,89 / -39,89; -14.54 ( Heinsius Q )° S SH. 14,54° ny pl. | 33.7 |
| R | 40°13′ D SH. 20°47′ ny / 40,22 / -40,22; -20.79 ( Heinsius R )° D SH. 20,79° ny pl. | 4.6 |
| S | 39°40′ D SH. 17°00′ ny / 39,66 / -39,66; -17 ( Heinsius S )° S SH. 17° ny pl. | 6.1 |
| T | 39°46′ D SH. 16°36′ ny / 39,76 / -39,76; -16.6 ( Heinsius T )° S SH. 16,6° ny pl. | 6.6 |
- A Heinsius A műholdkráter szerepel az Association for Lunar and Planetary Astronomy (ALPO) fényes sugarak krátereinek listáján [5] .
- Egy kis koncentrikus kráter csatlakozik a Heinsius B szatellitkráter peremének észak-északnyugati részéhez.
- A Heinsius Q szatellitkráter kialakulása a Nektár időszakra utal [1] .
Galéria
-
James Dwight Dana amerikai vulkanológus vázlata a Heinsius-kráterről 1846-ban.
Lásd még
- A Hold krátereinek listája
- holdkráter
- Holdkráterek morfológiai katalógusa
- Planetáris nómenklatúra
- Holdtérképezés
- A Hold ásványtana
- A Hold geológiája
- Késői erős bombázás
Jegyzetek
- ↑ 12 Lunar Impact Crater Database . Losiak A., Kohout T., O'Sulllivan K., Thaisen K., Weider S. (Lunar and Planetary Institute, Lunar Exploration Intern Program, 2009); frissítette Öhman T. 2011-ben. Archív oldal .
- ↑ Heinsius-kráter a LAC-111-en
- ↑ A Nemzetközi Csillagászati Unió kézikönyve
- ↑ John E. Westfall Holdterminátor atlasza, Cambridge Univ. Nyomda (2000)
- ↑ Az Association for Lunar and Planetary Astronomy (ALPO) fényes sugarú krátereinek listája (hozzáférhetetlen link) . Az eredetiből archiválva: 2016. március 4.
Linkek
- A Hold digitális fényképészeti atlasza.
- Heinsius kráter a LAC-111 térképen.
- Szelenológiai térkép a kráter környékéről.
- A kráter leírása a The Moon-Wikin ( elérhetetlen link ) . Az eredetiből archiválva : 2018. május 30.
- Andersson, LE és EA Whitaker, NASA Catalog of Lunar Nomenclature, NASA 1097. számú referenciakiadvány, 1982. október.