| Wenceslaus Ulrikus Hammersheimb | |
|---|---|
| Születési dátum | 1819. március 25. [1] [2] |
| Születési hely |
|
| Halál dátuma | 1909. április 8. [3] [4] [1] […] (90 évesen) |
| A halál helye | |
| Ország | |
| Díjak és díjak | |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Venceslaus Ulricus Hammersheimb ( Far . Venceslaus Ulricus Hammersheimb ; 1819. március 25., Sandavoavur , Feröer-szigetek – 1909. április 8., Koppenhága ) - feröeri lelkész, folklorista és nyelvész, a modern feröeri irodalmi nyelv megteremtőjeként ismert .
A Váar szigetén fekvő Sandavovurban született Jörgen Franz Hammersheimb német gyökerű, cseh nemességből származó ügyvéd családjában , aki 1809 óta él a Feröer-szigeteken. 1831-ben Koppenhágába küldték tanulni, ahová csak 1832-ben, Norvégiában telelve jutott el. 1839-től a koppenhágai egyetemen tanult; annak ellenére, hogy tudott németül, amit apjától tanult, és dánul, fiatal korától feröerinek érezte magát, és érdeklődött a feröeri nyelv iránt. Rövid Feröer-szigeteki tartózkodása után 1841-ben végül 1847-ben tért vissza szülőföldjére, teológiai oklevelet szerzett, majd folytatta anyanyelvének és az akkor még csak szóbeli formában létező nyelvjárásainak tanulmányozását. 1853-tól különösen aktív a terepi nyelvészeti kutatásokban, 1855-től pedig Streymoyban kapott lelkipásztori állást . Nagy hírnévre tett szert 1855. december 31-én Kvivikben tartott újévi prédikációja, amikor az evangéliumból feröeri nyelven olvasott fel sorokat. Ugyanebben az évben megnősült, 1862-től Estura szigetének lelkésze volt ; 1867-ben az összes Feröer-szigetek prépostja lett. Ugyanakkor 1866-ban beválasztották a Løgtingbe , és három ciklusban töltötte be annak összetételét. 1878-ban Dániába költözött, eredetileg Zeeland szigetére . 1897-ben feleségével együtt Koppenhágába költözött, ahol élete végéig élt.
1846-ban Hammersheimb megírta fő művét "Feröeri helyesírás" címmel, melynek normái kisebb változtatásokkal máig érvényesek (1891-ig ez a munka nem jelent meg). Az általa javasolt helyesírás etimológiai elveken alapul, és ebből a szempontból nagyon hasonlít az óskandináv nyelv helyesírására. A feröeri települések nevének Európában még elfogadott írásmódja a Hammersheimb írásmódon alapul.
A tudós emellett számos további művet is írt, ő volt az első, aki a „ Feröeri Saga”-ból adott ki dalokat „új feröeri” nyelven, ami a modern feröeri irodalom létrejöttének alapja lett.