| Szőrme | |
|---|---|
| önnév | bèle fòòr |
| Országok | Szudán , Csád |
| Régiók | Darfur |
| hivatalos állapot | Nem |
| Szabályozó szervezet | Nem |
| A hangszórók teljes száma | 746 000 |
| Osztályozás | |
| Kategória | Eurázsia nyelvei |
| Szőrme család | |
| Írás | latin |
| Nyelvi kódok | |
| ISO 639-1 | — |
| ISO 639-2 | — |
| ISO 639-3 | fvr |
| WALS | szőrme |
| Etnológus | fvr |
| IETF | fvr |
| Glottolog | furr1244 |
A szőrme nyelvet ( önnevén bèle fòòr vagy fòòraŋ bèle , arabul فوراوي , ejtsd. Fûrâwî ), a nyelvészek néha Kondzsarának nevezik az egykori uralkodó klán – a Darfur - szudáni szudáni szőrme régióban élő szőrme nép nyelve – neve után . A niloszaharai makrocsalád szőrme ágához tartozik . A fuvarozók száma körülbelül 750 ezer [1]
A szőr a következő mássalhangzókkal rendelkezik:
A fenti szimbólumok jelentése ugyanaz, mint az IPA -ban, kivéve a következőket:
z csak az y hang allofónjaként fordul elő . Az arab mássalhangzók néha a kölcsönszavakban találhatók. A / h / hang nagyon ritka.
A következő magánhangzók állnak rendelkezésre: aeiou . A nyelvészek között nézeteltérés van abban, hogy a fejlett nyelvi gyökérrel (+ATR) rendelkező magánhangzók, nevezetesen [ɛ], [ɔ], [ɪ], [ʊ] fonetikai változatok vagy önálló fonémák. Az /f/ hang a [p] -től [f] -ig terjedő hangok sorozatának szabad variációja ; ugyanezen okból a nyelvet számos forrás pɔɔr -nek nevezi .
Két alaphang létezik: L (alacsony) és H (magas); fonetikailag megkülönböztetett L, H, középső, HL és LH.
A metatézis elterjedt és rendszeres előfordulása a szőrme nyelvben; ha egy mássalhangzóval kezdődő igéhez mássalhangzó névmás előtagot csatolnak, akkor vagy az ige első mássalhangzója kimarad, vagy felcserélődik a következő magánhangzóval. Példák: lem- "nyalás" > -elm- ; ba- "inni" > -ab- ; tuum- "build" > -utum- . Számos más szabály is létezik a fonetikai asszimilációra.
A főnév és (opcionálisan) melléknév többes száma képezhető az -a utótaggal ( -ŋa magánhangzók után): àldi "történet" > àldiŋa "történetek", tòŋ "antilopfajta" tòŋà "adott faj antilopja" ; bàin "régi" > bàinà "régi". Ez az utótag az élettelen többes szám 3. személyét is jelöli. igék: lìiŋ "fürdik" > lìiŋa "ők (élettelen) fürdenek", kaliŋa "ők (élnek) fürdenek".
A magánhangzó-végződésű melléknevek többes számú toldalékot vehetnek fel -là vagy -ŋa : lulla "hideg" > lullalà vagy lullaŋà "hideg". Hasonló utótag (a metatézis és az asszimiláció eredményeként -òl / -ùl / -àl ) az igék többes számának jelölésére szolgál számos igeidőben.
Egyes CVV típusú főnevek a H -ta többes számú utótagot veszik fel ; ròò "folyó" > ròota "folyók"; rèi "mező" > rèito "mező".
Legalább két főnév többes számú utótagot vesz fel. h. -i: koor "lándzsa" > koori "dárdák", dote "egér" > kuuti "egerek".
Az egyes számú d- előtaggal rendelkező főnevek (> n- az orr előtt) a k- többes számú képzőt veszik fel ; az összes főnév körülbelül 20%-át teszik ki. Bizonyos esetekben (leggyakrabban a testrészek nevére vonatkozik) egy L-t (alacsony hang) adnak hozzá. Példa: dilo "fül" > kilo "fül"; nuŋi "szem" > kuŋi "szem"; dagi "fog" > kàgi "fog"; dòrmi "orr" > kòrmì "orr".
A helyhatározó kifejezhető a -le képzővel vagy a főnév véghangjának megváltoztatásával, például: tòŋ "ház" > toŋ "otthon, a házban"; loo "hely", kàrrà "messze" > look kàrrà-le "egy távoli helyen".
A genitivus -iŋ utótaggal fejeződik ki ( a magánhangzó után az i -t kihagyjuk). Ha a kapcsolat típusa birtokos, akkor a definíció (a tulajdonos neve) az első helyet foglalja el, más esetekben az utolsó. Példa: nuum "kígyó" > nuumiŋ tàbù "kígyófej"; jùtà "erdő" > kàrabà jùtăŋ "az erdő állatai".
| én | ka | Mi | ki |
| Ön | ji | Ön | kettős |
| Ő ő ő | azaz | Ők | arckifejezés |
A tárgynévmások megegyeznek, de mély hangúak, és a -ŋò hozzáadódik a többes számú alakokhoz.
Tárgynévi előtagok| én | - (metatézishez vezet) | Mi | k- |
| Ön | j- | Ön | b- |
| Ő ő ő | - (magánhangzó emelés; *i -) | Ők (élettelenek) Ők (élettelenek) |
k- (+többes számú utótag) (*i-) (+többes számú utótag) |
Példa a bu- "elfáradni" igére:
| fáradt vagyok | emo | Fáradtak vagyunk | kumo |
| Fáradt vagy | jumo | Fáradt vagy | bumo |
| fáradt | bou | Fáradtak | kumul |
gi , amely a "résztvevő tárgy névmásokat" közvetíti, a kontextustól függően első vagy második személyű objektumokat közvetít a párbeszédben.
Birtokos névmásokMinden megadott forma egyes számban szerepel. A többes szám létrehozásához hozzáadjuk a k- előtagot:
| az én | duiŋ | a miénk | daml |
| a te | diil | a te | dieŋ |
| ő ő | dees | őket | dieŋ |
A szőrme nyelv igerendszere meglehetősen összetett; Az igéknek számos ragozási paradigmája van. Három idő van: jelen, tökéletes és jövő. Van szubjunktív hangulat is. A múlt időnek különböző típusai vannak.
Az utótagok közül meg kell említeni -iŋ (intransitív / visszaható; példa lii "mossa" > liiŋ "mossa") és a középső mássalhangzó geminációját -à/ò hozzáadásával (intenzív; példa jabi "csepp" > jappiò/jabbiò "dobja le" .)
A tagadás egy a-…-bà körüli fix hozzáadásával történik ; a-bai-bà "nem iszik".
A legtöbb melléknév kétszótagú, a második mássalhangzó heminát. Példák: àppa "nagy", fùkka "piros", lecka "édes". Némelyiknek 3 szótagja van: dàkkure "hard".
A határozószók a -ndì vagy -n utótag hozzáadásával alkothatók melléknevekből , például: kùlle "gyorsan" > kùllendì vagy kùllèn "gyorsan".
Melléknevekből absztrakt főnevek képezhetők az -iŋ utótag hozzáadásával és az összes hang lecsökkentésével, valamint a melléknév végső magánhangzójának elvesztésével, például: dìrro "nehéz" > dìrrìŋ "nehéz".
A szőrme nyelv írásához a latin ábécét használjuk [2] : A a, A̱ a̱, B b, D d, E e, G g, H h, I i, Ɨ ɨ, J j, K k, L l , M m, N n, Ny ny, Ŋ ŋ, O o, P p, R r, S s, T t, U u, Ʉ ʉ, W w, Y y, Z z . A magas hangot akut (ˊ), az emelkedőt a hachek ( ˇ), a csökkenőt a cirkumflex (ˆ) jelöli, a mély hangot írásban nem jelöljük.