Frolova, Olga Pavlovna

Olga Pavlovna Frolova
Születési dátum	1931. január 30( 1931-01-30 )
Születési hely	Mandzsúria , KNK
Halál dátuma	2018. április 27. (87 évesen)( 2018-04-27 )
A halál helye	Novoszibirszk , Oroszország
Ország	Oroszország
Munkavégzés helye	Novoszibirszki Állami Egyetem
ismert, mint	orientalista (japánisztika és sinológia specialistája)
Díjak és díjak

Frolova (szül. – Csernykh) Olga Pavlovna ( Mandzsúria , Kína 1931. június 30. – 2018. április 27. , Novoszibirszk , Oroszország ) – orientalista (szinológia és japánisztika specialista), professzor, közéleti személyiség.

Rövid életrajzi jegyzet

Gyermekkor, oktatás

Olga Pavlovna Frolova (Csernykh) Kína északkeleti részén, Mandzsuria városában született orosz emigránsok családjában. Apja, Pavel Pavlovics Chernykh vasúti mérnök és építőmérnök egy transzbajkáli kozák családból. Anya, Csernykh (Skrygen) Natalja Alekszandrovna orosz nyelv (irodalom) tanár, kijevi nemesek és örökletes vasutasok családjából származik, Elisavetgradból, a CER építőiből. Az apa családja az 1917-es forradalom után elhagyta Oroszországot Kínába. Az orosz ortodox hagyományokat megőrizték a családban. Mindhárom lánya felsőfokú, jó végzettséget kapott[ pontosítás ] .

1937-ben a kínai Hebei tartományban található Shanhaiguan város japán iskolájába lépett. 1938-ban a család Harbinba költözött , ahol Olga Pavlovna egy japán középiskolában folytatta tanulmányait. 1945-1949 - Orosz középiskola Harbinban. 1949-1951 - Keleti Gazdaságtudományi Kar, Harbin Politechnikai Intézet. 1954-ben Olga Pavlovna családjával a Szovjetunióba költözött, és folytatta tanulmányait. 1955-1960 — A Novoszibirszki Állami Pedagógiai Intézet Idegennyelvi Tanszéke, „angol és német” szak. 1978-ban a Szovjetunió Tudományos Akadémia Keletkutatási Intézetében Moszkvában védte meg filológiai doktori disszertációját "Szóképzés a modern kínai nyelv terminológiai szókincsében" .

Munkaügyi tevékenység

1951-1952 - Orosz nyelv tanára az Északkeleti Népi Egyetemen ( Changchun , Kína). 1953-1954 - az orosz nyelv tanára a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg Katonai Mérnöki Akadémiáján (Harbin, Kína). 1954-1955 - miután megérkezett a Szovjetunióba, titkárnőként dolgozott a Stolbovskaya helyközi telefonközpont igazgatójánál az Altáji területen. 1958-1961 - A "Giprpouglemash" Állami Tervezési és Kísérleti Intézet Kuznyecki részlegének kínai, angol és német nyelvű fordítója.

1961-1968 – az Orosz Tudományos Akadémia Szibériai Kirendeltsége Citológiai és Genetikai Intézetének (az Orosz Tudományos Akadémia Szibériai Kirendeltsége) kutatója, kínai, japán, angol és német fordító. 1968 óta Olga Pavlovna Frolova az NSU-nál dolgozik. A következő beosztásokat töltötte be: a Bölcsészettudományi Kar Általános Nyelvészeti Tanszékén adjunktus (1968-1971), egyetemi docens (1971-1979), egyetemi docens (1979-1995), professzor (1995-1999). 1999-2006 - az Idegennyelvi Kar Idegen Nyelvi Tanszékének professzora. 2006 óta - az Idegennyelvi Kar Nyelv- és Kultúratörténeti és Tipológiai Tanszékének professzora.

1981-1999 - Az NSU Bölcsészettudományi Karának Akadémiai Tanácsának tagja. 2000-től napjainkig - az NSU Idegennyelvi Karának Akadémiai Tanácsának tagja. 1990-1997 — oktatási és módszertani konferenciákat tartott a novoszibirszki iskolákban és egyetemeken dolgozó japán nyelvtanárok készségeinek fejlesztésére.

Társadalmi tevékenységek

1993 - Olga Pavlovna Frolova tanítványaival együtt létrehozta a Japán Nyelvtanárok Egyesületét Novoszibirszkben. 1992-1999 - A "Novoszibirszk-Szapporo" Egyesület elnöke. 1980-1991 - japán nyelvi fordítóként aktívan részt vett Novoszibirszk városvezetésének tevékenységében, ennek eredményeként Novoszibirszk és Szapporo testvérvárosokká váltak. A novoszibirszki városháza és Olga Pavlovna sokat dolgozott az orosz-japán kapcsolatok fejlesztésén, és 1996-ban létrehozták a Szibéria-Hokkaido Városi Kulturális Központot , melynek célja, hogy erősítse a testvérvárosi kapcsolatokat Szapporóval, elősegítse a kölcsönös kapcsolatokat. megértés Japán és Oroszország között, terjeszti a két ország népeinek kultúráját, nyelvét és hagyományait.

1970-1990-ben. az Orosz Tudományos Akadémia Szibériai Tagozatának Tudósok Házában rendezett Japán és Kína kultúrájának szentelt esteket, amelyek nagyszámú közönséget gyûjtöttek össze. 1964-1994-ben tolmácsként dolgozott nemzetközi tudományos konferenciákon és szemináriumokon, hivatalos japán és kínai delegációk, üzleti körök, tudományos szervezetek képviselőinek fogadásain. 1994 óta a Novoszibirszki Nemesi Gyűlés tagja.

A tudományos kutatás főbb irányai

• A lexikológia, frazeológia, terminológia és szóalkotás problémái kínai és japán nyelven.
• A japán beszédetikett nyelvi vonatkozásai.
• A kínai és a japán nyelv tudományos és műszaki fordításának kérdései.
• Kifejező kínai és japán szókincs.
• Interkulturális kommunikáció és a japán és kínai tanítás elmélete.

Hozzájárulás a japán tanulmányok és sinológia fejlesztéséhez

Olga Pavlovna Frolova erőfeszítéseinek és tehetségének köszönhetően az NSU alapot teremtett a kínai (1970 óta), a japán (1971 óta) nyelvek, valamint a keleti kultúra tanulmányozásához. Erőfeszítései révén az Oroszországban és külföldön dolgozó szakemberek több mint egy generációja nevelődött fel. Frolova professzort többször meghívták Japánba és Kínába, hogy előadásokat tartson a kínai és japán nyelvoktatás rendszeréről, "Frolova iskolája" széles körben ismertté vált. Sok tanítványa hosszú éveken át folyamatos kapcsolatot tart fenn tanárával. Olga Pavlovna maga is barátságban van idős japán tanárával, Higaki Mikióval.

O. P. Frolova sokat dolgozott a kínai és a japán nyelvészet területén: kiterjedt terminológiai, szóalkotási, frazeológiai anyagokat gyűjtött, rendszerezett és elemzett, számos oktatási, módszertani és gyakorlati kézikönyvet írt. Egyedülálló szakember lévén, évek óta hatalmas oktatási és szociális munkát végez Novoszibirszkben.

Díjak és kitüntető címek

• 2007. április 29-én Olga Pavlovna Frolova megkapta a Felkelő Nap 4. osztályú „Arany Sugarakat Rozettával” Rendjét (Japán császári államrend) a Japán és Oroszország közötti kulturális és üzleti kapcsolatok fejlesztésében elért érdemeiért, , - hozzájárulás a japán nyelv, kultúra és hagyományok oktatásához.
• Az Orosz Föderáció elnökének 2010.05.15-i rendelete a „Haza érdemeiért” Érdemrend II fokozatát az elért munka sikeréért és sokéves eredményes munkájáért adományozta.
• Emléktábla orosz részről a városok közötti testvérvárosi kapcsolatok 20. évfordulója tiszteletére: Novoszibirszk (Oroszország) és Szapporo (Japán), 2010
• Emléktábla japán részről Novoszibirszk (Oroszország) és Szapporo (Japán) városai közötti testvérvárosi kapcsolatok 20. évfordulója tiszteletére, 2010
• Emlékérem Novoszibirszk városalapításának 110. évfordulója tiszteletére - "A város érdekében végzett eredményes munkáért", 2003
• Az Orosz Föderáció Felső- és Szakképzési Minisztériumának oklevelét (1999) több éves tudományos és pedagógiai, oktatási, módszertani és oktatási tevékenységért, a magasan képzett szakemberek képzéséhez és az új oktatás bevezetéséhez való nagy hozzájárulásáért ítélték oda. módszereket az oktatási folyamatba.
• Tiszteletbeli címek: "A Szovjetunió Tudományos Akadémia Szibériai Fiókjának tiszteletbeli veteránja" (1990), "A Novoszibirszki Állami Egyetem veteránja" (1987), " A munka veteránja " (2001).

Bibliográfia

Tudományos közlemények

Több mint 50 tudományos közlemény szerzője, köztük:

• A szóalkotási toldalékok eredetének kérdéséről, valamint a szóösszetétel és a toldalékolás határairól a kínai nyelvben (biológiai terminusok alapján) // Nyelv és irodalom kérdései: Tematikus gyűjtemény. / Rev. szerk. K. A. Timofejev . Novoszibirszk: Novoszib. un-t, 1968. szám. II. I. rész. S. 186-196.
• Az összetett szavak néhány szerkezeti jellemzője a kínai biológiai terminológiában // Nyelv és irodalom kérdései: Tematikus gyűjtemény. / Rev. szerk. K. A. Timofejev. Novoszibirszk: Novoszib. un-t, 1968. szám. II. I. rész. S. 197-204.
• A szóalkotás rendszere és működésének néhány jellemzője a kínai nyelvben // Nyelv és irodalom kérdései: Tematikus gyűjtemény. / Rev. szerk. K. A. Timofejev. Novoszibirszk: Novoszib. un-t, 1968. szám. II. I. rész. S. 205-211.
• A szinonímia kérdéséről a terminológiai szókincsben // A lexikológia aktuális problémái: Jelentéskivonatok. lingu. conf / Rev. szerk. M. I. Cseremisina. Novoszibirszk: Novoszib. un-t, 1969. szám. II. rész II. S. 201.
• A szinonímia kérdéséről a kínai nyelv terminológiai szókincsében // A lexikológia aktuális problémái: Dokl. 2. lingv. conf / Rev. szerk. M. I. Cseremisina. Novoszibirszk: Novoszib. un-t, 1969. S. 116-122.
• A tudományos és műszaki kifejezések képzésének fő módszereiről a modern japán nyelvben // A nyelv és az irodalom kérdései / Szerk. szerk. K. A. Timofejev. Novoszibirszk: Novoszib. un-t, 1970. szám. II. I. rész. S. 276-287.
• A tagadás kifejezésének néhány módja a japán terminológiai szókincsben // A lexikológia aktuális problémái: Jelentéskivonatok. 3. lingv. konf. 1971. május 3-7. / Szerk. szerk. M. I. Cseremisina. Novoszibirszk: Novoszib. un-t, 1971. S. 62-63.
• Versek fordítása Yamamoto Kadauo japán költő "Együtt az árnyékkal" című könyvéből // Szibériai fények. 1971. 6. szám (I. O. Fonyakovval közösen). 119-121.
• Az idegen eredetű kifejezések kialakulásának kérdéséről a modern kínai nyelvben // A lexikológia aktuális problémái: Dokl. 3. Egyetemközi. konf. 1972. május 3-7. / Szerk. szerk. K. A. Timofejev. Novoszibirszk: Novoszib. un-t, 1972. S. 162-170.
• A japán nyelv frazeológiai képzésének kérdéséről // A lexikológia és a szóalkotás aktuális problémái: Szo. tudományos működik / Felelős. szerk. K. A. Timofejev. Novoszibirszk: Novoszib. un-t, 1973. szám. II. 100-103.
• A szóalkotás szóalkotási modelljei a modern kínai nyelvben // A szóalkotási lexikológia aktuális problémái: Szo. tudományos működik / Felelős. szerk. K. A. Timofejev. Novoszibirszk: Novoszib. un-t, 1976. szám. V. S. 151-159.
• A modern kínai nyelv ragozásának terminus-építő modelljei // A lexikológia és a szóalkotás aktuális problémái: Szo. tudományos működik / Felelős. szerk. K. A. Timofejev. Novoszibirszk: Novoszib. un-t, 1977. szám. VI. 134-145.
• A terminusképzés jellemzői a kínai biológiai terminológiában // A lexikológia és a szóalkotás aktuális problémái: Szo. tudományos működik / Felelős. szerk. K. A. Timofejev. Novoszibirszk: Novoszib. un-t, 1978. szám. VII. 138-147.
• Stabil összehasonlító szerkezetek a japán frazeológia rendszerében // A lexikológia és a szóalkotás aktuális problémái: Szo. tudományos működik / Felelős. szerk. K. A. Timofejev. Novoszibirszk: Novoszib. un-t, 1979. szám. VIII. 83-91.
• Állatok és növények nevei a japán nyelv frazeológiai egységeinek összetételében // A lexikológia és a szóalkotás aktuális problémái: Szo. tudományos működik / Felelős. szerk. K. A. Timofejev. Novoszibirszk: Novoszib. un-t, 1980. szám. IX. 100-109.
• Szóalkotás a modern kínai nyelv terminológiai szókincsében. Novoszibirszk: Nauka, 1981. 132 p.
• Érzelmi-értékelő főnevek a japán nyelv szókincsében és frazeológiájában // A szókincs és a frazeológia kifejezőképessége: Egyetemközi. Ült. tudományos működik / Felelős. szerk. K. A. Timofejev. Novoszibirszk: Novoszib. un-t, 1983. S. 114-122.
• A kínai terminológia mint lexikai alrendszer // A II. Kínai Nyelvészeti Konferencia absztraktgyűjteménye. M.: Tudomány, 1984. S.77-79.
• Egy személy kifejező jellemzői kínai nyelven (szemantika és típusok) // Expresszivitás a nyelv különböző szintjein: Egyetemközi. Ült. tudományos működik / Felelős. szerk. K. A. Timofejev. Novoszibirszk: Novoszib. un-t, 1984. S. 131-141.
• A kifejezések konzisztenciája a japán nyelvben // A nyelvi egységek szemantikája és konzisztenciája: Egyetemközi. Ült. tudományos működik / Felelős. szerk. K. A. Timofejev. Novoszibirszk: Novoszib. un-t, 1985. S. 153-160.
• A metaforák bizonyos típusai, mint kifejező személyes jellemzők kifejezésének módja kínai nyelven // A III. Kínai Nyelvészeti Konferencia absztraktgyűjteménye. M.: Nauka, 1986. S. 67-69.
• A japán nyelv névadó szavai a személy kifejező tulajdonságainak és rendszerszintű kapcsolatainak függvényében // Rendszerkapcsolatok a nyelv különböző szintjein: Egyetemközi. Ült. tudományos működik / Felelős. szerk. K. A. Timofejev. Novoszibirszk: Novoszib. un-t, 1988. S. 65-70.
• Színkifejezések szemantikai csoportja a kínai nyelvben: rendszerszintű kapcsolatok // A kínai nyelvészet aktuális kérdései. A IV. Összszövetségi Konferencia anyagai. M.: Nauka, 1988. S. 190-194.
• A tudományos kifejezések néhány nyelvészeti vonatkozása a modern kínai nyelvben // A kínai nyelv konferenciájának absztraktjai. Hong Kong: Polytechnic Institute, 1989. P. 17-19. (A tudományos kifejezések néhány nyelvi vonatkozása a modern kínai nyelvben // A kínai nyelvről szóló konferencia absztraktjainak gyűjteménye. Hong Kong: Polytechnic Institute, 1989. 17-19. o.).
• A kínai mozgás igék lexiko-szemantikai csoportja // A kínai nyelvészet aktuális kérdései. Az V. szövetségi konferencia anyagai. M.: Nauka, 1990. S. 140-144.
• A kínai nyelv kutatásának és oktatásának kérdései a Szovjetunióban // A Shenyang University tudományos jegyzetei. Shenyang (KNK). 1990. No. 2. (Kínai nyelven). 47-53.
• Színkifejezések japánul // Nyelvkategóriák a lexikológiában és szintaxisban: Egyetemközi. Ült. tudományos működik / Felelős. szerk. N. A. Lukyanova. Novoszibirszk: Novoszib Kiadó. állapot un-ta, 1991. S. 71-87.
• A személyes jellemzők típusai a kínai nyelv kifejező szókincsének rendszerében // Kínai nyelvészet. VIII. Nemzetközi Konferencia anyagai. Moszkva: RAN Nyelvtudományi Intézet, 1996, 149-151.

Oktató és módszertani munka

• A modern japán frazeológiája. Novoszibirszk: NGU, 1979. 87. o.
• A japánról oroszra történő tudományos és műszaki fordítás kérdései. Novoszibirszk: NGU, 1984. 96. o.
• Rövid kínai-orosz szótár / Pod. szerk. O. P. Frolova. Novoszibirszk, 1987. 583. o.
• A japán, mint idegen nyelv általános tanfolyama. Novoszibirszk: NSU, 1988.
• A kínai mint idegen nyelv általános kurzus programja. Novoszibirszk: NGU, 1990.
• Orosz-kínai kifejezéstár mindennapi és üzleti témákról. Novoszibirszk: Szov. Szibéria, 1993. 116 p.
• Névtani szavak a modern japán nyelvben. Novoszibirszk: NGU, 1996. 31 p.
• A japán nyelv oktatásáról az NSU-ban 25 évig. Tapasztalatok, kilátások // A "Kasumikaikan" társaság műveinek gyűjteménye. Tokió, 1996. XX. évf. (Japánul). 86-109.
• Japán tanítás Novoszibirszkben. Első rész. Középiskola // Nihongo (Tokió). 1996. No. 6. (Japánul). 98-99.
• Japán tanítás Novoszibirszkben. Második rész. Középiskola // Nihongo (Tokió). 1996. No. 7. (Japánul). S. 99.
• Japán tanítás Novoszibirszkben. Harmadik rész. Japán nyelv és kultúra // Nihongo (Tokió). 1996. No. 8. (Japánul). 94-96.
• Japán beszédetikett (nyelvi vonatkozás). Novoszibirszk: NGU, 1997. 44 p. [egy]
• Harbin Momoyama Iskola (a japán nyelvtanulás eredete). "Észak" magazin. 2010. március 26. Proceedings of Osaka State University (japán). pp.100-104.
• Csodálatos találkozás Japánnal és a japán nyelvvel. "Észak" magazin. 2010. március 27. Proceedings of Osaka State University (japán). pp.51-57.
• századi orosz románcok fordításai japánra. Yamada Minoru és Yamada Yukio „Alien (nem oroszok) Szentpéterváron című könyvének részeként. Művészet és kultúra. Költészet, románcok és mindennapi élet Szentpéterváron. Tokió.2010. (Japánul). S.128-139., 145.o., 146.o., 159-160.o., 167.o., 173-174.o., o. 175-176., 176-177.

Válogatott cikkek O. P. Frolováról

• Loshkareva O. Japán oroszországi nagykövete találkozott az NSU legrégebbi japán tanárával // "Your Town", 2007. április 11..
• Yurchenko O. Road to a ezer mérföld // "Navigátor" dátum: 2007. április 20. P. 35. Archív másolat , 2010. július 19., a Wayback Machine -nél
• Alexandrova Yu. Japán rend - az orosz tanárnak // "Tudomány Szibériában", 2007. április 26-i 17. szám. 2. o.
• Dmitrieva N. Szombati találkozók // "Esti Novoszibirszk" 2007. április 28-án. 13. o.
• A Japán Tavaszi Állami Rendjének díjazottai // "Tokyo Shimbun", 2007. április 29. (japánul). S. 25.
• Az állami rendelések díjazottjainak listája // "Hokkaido Shimbun" 2007. április 29-én. (Japánul). S. 30.
• Lavrova A. Nem lehet lapokat kitépni a történelemből // „Your Town”, 2007. július 2. 2. o.
• Sadykova E. Két rend lovagja // "Tudomány Szibériában", 2010. augusztus 5. 30-31. szám, 5. o.

Linkek

• Oldal az FFI NSU honlapján  (elérhetetlen link)
• Oldal az NSU honlapján  (elérhetetlen link)
• Fekete családi weboldal

Bibliográfiai katalógusokban	ISNI : 0000 0000 8312 6768 LCCN : n83059597 NTA : 316713465 VIAF : 113063175 WorldCat VIAF : 113063175