A "Fram" szovjet (orosz) távérzékelő (fényképes megfigyelő) űrhajó sorozata. Az első szovjet "polgári" távérzékelő műholdak. Ezeket a Föld felszínének többzónás fényképezésére használták, és különösen a Föld természeti erőforrásainak (IPRZ) tanulmányozására.
Ezeket a Zenit űrfelderítő űrhajó alapján fejlesztették ki a TsKBEM- nél ( Kísérleti Mérnöki Központi Tervező Iroda), később a Központi Szakosított Tervező Iroda (TsSKB) S. P. Korolev munkatársa, D. I. Kozlov vezetésével . A KA Fram alapján viszont kifejlesztették a távérzékelő műholdak következő generációját, a Resurs-F -et.
Az űrrepülőgép-fotókomplexum öt keretes kamerát tartalmazott, amelyek az elektromágneses sugárzási spektrum öt zónájában, 510-850 nm hullámhossz-tartományban nyújtottak felvételt [1] . Az öt spektrális tartomány megszerzését a megfelelő fotófilmek, fényszűrők és a berendezés beállításával biztosítottuk a maximális felbontás elérése érdekében a meghatározott spektrális zónákban. 200 km-es magasságból a talajfelbontás fekete-fehér filmen 20-30 m , spektrális-zónafilmen 30-50 m , a fotószalag szélessége 180 km volt. A fényképezési terület, amelyet a fedélzeten lévő filmkészlet biztosított, 17 millió m² volt [1] . A fényképezéshez szükséges pályamagasság fenntartását a műholdra telepített, 42 m/s-os karakterisztikus sebességtartalékkal rendelkező komplex meghajtórendszer biztosította. A Fram űrszonda 6100 kg-ot nyomott. 81,3–81,4°-os , 1980 óta pedig (Kozmosz-1182-től és azon túl) -82,3 ° -os dőléssel bocsátották pályára 210-229 km -es minimális és 255-275 km -es maximális magassággal az RN 11A511U használatával . " Szojuz-U " a plesetszki kozmodrómból. A Fram űrszonda élettartama 13 napig tartott.
A Fram sorozat - Fram 11F635 (Cosmos-771) műhold első felbocsátását 1975. szeptember 25-én hajtották végre. Ebből a sorozatból összesen 27 műholdat bocsátottak fel 1975 és 1985 között. Közülük 26-an kerültek pályára, egy kilövés (1976. október 4.) a Plesetsk 43/4 kilövőállásról hordozórakéta-balesettel ( Szojuz-U E15000-056) végződött az első szakasz hadműveleti körzetében 95 másodperccel az indítás után. A megnevezés nem ismert, az indítási ütemtervben a Cosmos-858 (1976.09.29) és a Cosmos-859 (1976.10.10.) között áll. Egy másik, a Cosmos-1010 leszálló járműve (SA) 1978. június 5-én leszállás közben lezuhant az ejtőernyős rendszer meghibásodása miatt.
| Nem. | Indítás dátuma | Hivatalos név | Leszállás dátuma | jegyzet |
|---|---|---|---|---|
| egy | 1975.09.25 | Kozmosz-771 | 08.10.75 | |
| 2 | 05/21/76 | Kozmosz-820 | 06/02/76 | |
| 3 | 04.10.76 | - | - | RN baleset
95 másodpercig |
| négy | 05/26/77 | Kozmosz-912 | 06/08/77 | |
| 5 | 09/02/77 | Kozmosz-948 | 09/15/77 | |
| 6 | 05/23/78 | Kozmosz-1010 | 06/05/78 | leszálláskor lezuhant |
| 7 | 03.10.78 | Kozmosz-1033 | 10/16/78 | |
| nyolc | 05/17/79 | Kozmosz-1099 | 05/30/79 | |
| 9 | 06/08/79 | Kozmosz-1105 | 06/21/79 | |
| tíz | 06/22/79 | Kozmosz-1108 | 07/05/79 | |
| tizenegy | 07/13/79 | Kozmosz-1115 | 79/07/26 | |
| 12 | 08/21/79 | Kozmosz-1123 | 03.09 79 | |
| 13 | 05/23/80 | Kozmosz-1182 | 06/05/80 | |
| tizennégy | 07/15/80 | Kozmosz-1201 | 07/28/80 | |
| tizenöt | 08/22/80 | Kozmosz-1207 | 09/04/80 | |
| 16 | 09/26/80 | Kozmosz-1212 | 09.10.80 | |
| 17 | 05/22/81 | Kozmosz-1273 | 06/04/81 | |
| tizennyolc | 06/16/81 | Kozmosz-1276 | 06/29/81 | |
| 19 | 09.10.81 | Kozmosz-1314 | 10/22/81 | |
| húsz | 04/23/82 | Kozmosz-1353 | 05/06/82 | |
| 21 | 07/13/82 | Kozmosz-1387 | 07/26/82 | |
| 22 | 09/08/82 | Kozmosz-1406 | 09/21/82 | |
| 23 | 04/28/83 | Kozmosz-1458 | 05/11/83 | |
| 24 | 09/03/83 | Kozmosz-1495 | 09/16/83 | |
| 25 | 05/22/84 | Kozmosz-1557 | 06/04/84 | |
| 26 | 09/13/84 | Kozmosz-1597 | 09/26/84 | |
| 27 | 09/06/85 | Kozmosz-1681 | 09/19/85 |