| Erőd | |
| 3. számú erőd – III. Frigyes király | |
|---|---|
| 54°45′41″ s. SH. 20°32′47″ K e. | |
| Ország | |
| Elhelyezkedés | Kalinyingrád |
| Az alapítás dátuma | 1879 |
| Állapot | Az Orosz Föderáció népeinek regionális jelentőségű kulturális örökségének tárgya. Reg. 391410172430005 ( EGROKN ) sz. Cikkszám: 3910192000 (Wikigid adatbázis) |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
3. erőd – III. Frigyes király – Königsberg erődváros erődítménye , a „ Königsberg éjszakai tollágya ” erődöv tizenkét fő erődjének egyike .
1879-ben épült. Koenigsberg legnagyobb erődje, területe 350x180 méter, mélysége 3-5 méter. A 3. számú erődöt eredetileg "Kvednau"-nak hívták (a hegy neve után, amelyen épült), később "I. Friedrich Vilmos király", 1894-től - "III. Frigyes király" néven. Lefedte a Rauschenbe és Kranzba vezető vasútvonalakat, valamint a Kranzba vezető autópályát.
Az erődítményben 10-11 m széles és 6 m mély szárazárok található, amely lehetővé tette a katonák és tisztek laktanyájának két emeleten történő elhelyezését. A központi poszter (zárt átjáró, üzenet galéria formájában) a várárok külső fala mögött egy terjedelmes gardrób-törzstel (zárt kőjárat az erődárokban) végződik. A gardrób törzsének bejárata a várárokból és a központi plakátról történik, az árok alatti földalatti folyosón.
A kétszintes központi épületben található a laktanya , a gyengélkedő , a konyha, a menza, a lőszer-, élelmiszer-, felszerelés- és tüzelőanyag-raktárak, az őrszoba, a kazánház, a műhelyek és a kisegítő helyiségek. Az erődhelyőrség életfenntartására a falakon belüli füstfűtőcsatornás fűtési rendszerek, kútból történő vízellátás, természetes szellőzés, pöcegödör csatornázás és energiaellátás biztosított. A központi plakát mindkét oldalán találhatók az udvarok, amelyek szállítási csomópontként és fegyverek óvóhelyeként szolgálnak. Minden föld alatti kazamat boltíves mennyezete többször égetett kerámiatéglából készült. A szobákat központi és oldalfüggöny köti össze, az emeleteket külső és belső középső és csigalépcső köti össze. A gardrób csomagtartójának nyílásai lehetővé tették a tüzelést egy száraz vizesárok homlokzatára . Fémhálók lógtak felettük, megakadályozva, hogy az ellenség robbanótölteteket engedjen le a nyílásokba, és gránátokat dobjon függőlegesen.
A 3-4 m vastag harci aknán mellvédekkel borított tüzérségi állások, kazettás traverzekkel a legénység menedékét szolgálták, utazó emelőkkel és lőszeremelő felvonókkal, valamint rögzített bemélyedésekkel és forgó tornyokkal ellátott megfigyelő szerkezetek voltak. Az árkon belüli védekezés érdekében a központi szerkezet sarkaiban kaponierek és félkaponierek helyezkednek el a szárny- és fronttűz vezetésére. Az erőd szurdokos részében kazamaták találhatók, amelyekben a tüzet támasztják.
A nagy robbanásveszélyes lövedékek megjelenése után, 1887-1891-ben homokrétegre betonozták a lőporos tárakat, a laktanyát és a központi posztert.
1945. április 9-én 9 órára az 50. hadsereg 153. puskás szmolenszki vörös zászlós rendje Kutuzov-hadosztálya 557. Mazuri lövészezredének katonái elfoglalták a 3. számú, „III. Frigyes király” erődöt. A támadás következtében az erőd kisebb károkat szenvedett.
A háború utáni években a 3. számú erőd lőszer- és haditechnikai raktárként működött, de a 90-es évek közepe óta nem használták.
A Kalinyingrádi Terület kormányának 2007. március 23-i 132. számú rendeletével a 3. számú, „III. Frigyes király” erőd regionális jelentőségű kulturális örökség minősítést kapott.
2016 júliusától a 3. számú erőd területére a bejárat zárva van, a kapunál lévő "Az objektum felújítás miatt lezárva" tábla szerint.