A Távol-Kelet alkotmányozó gyűlése vagy a Távol-keleti Köztársaság alkotmányozó gyűlése a Távol-keleti Köztársaság legmagasabb törvényhozó testülete , amely meghatározta államszerkezetét.
A választásokat 1921. január 9-11-én tartották, általános, egyenlő, közvetlen választójog alapján, titkos szavazással, arányos szavazással. Összességében a választók mintegy 50%-a vett részt a választásokon [1] . Az alkotmányozó nemzetgyűlés 1921. február 12-én kezdte meg munkáját Chitában. Az első ülésen a 427 megválasztott képviselő közül 381-en vettek részt.
Az alkotmányozó nemzetgyűlés összetétele az első munkanapra a következő volt (382 képviselő [1] ):
| Töredék | helyeken | Töredék | helyeken |
|---|---|---|---|
többségi paraszti frakció |
183 | burját-mongol frakció |
13 |
| bolsevikok | 92 | kadétok | nyolc |
kisebbségi paraszt frakció |
44 | Szibériai SR-ek | 6 |
| SRs | tizennyolc | népszerű szocialisták | 3 |
| mensevikek | tizennégy | párton kívüli | egy |
Az Alaptörvény előkészítésére Alkotmányügyi Bizottság alakult. az Alkotmányos Bizottság az RSFSR 1918-as alkotmánya alapján; néhány más ország alkotmányának szövegéről (például az Egyesült Államok 1787-es alkotmányáról); a FER Alkotmánytörvényeiről és politikai nyilatkozatairól, a FER 1920. évi Ideiglenes Alkotmányának tervezetéről és a FER Ideiglenes Népgyűlésének Alkotmánytörvényeiről elkészítette a FER alkotmánytervezetét. Az alkotmányozó nemzetgyűlés 1921. április 23-27-i ülésén megtárgyalta és elfogadta a FER Alaptörvényét [1] .
A FER alkotmánya vegyes gazdaságot, civil társadalom kialakítását, többpártrendszert írt elő, rögzítette a hatalmi ágak szétválasztását, érvényesítette az állampolgárok jogait és szabadságait, valamint a jogállamiságot. Az „Alaptörvény” „A polgárokról és jogaikról” fontos része a „Hatóságokról” szóló rész elé került. A FER Alkotmánya eltörölte a társadalom osztályfelosztását, megteremtette minden állampolgár törvény előtti egyenjogúságát, garantálta a szólás-, sajtó-, lelkiismereti szabadságot, a véleménynyilvánítást, a szakszervezetek és társaságok létrehozását azokban az esetekben, amikor ezt teszik. nem követi az ország büntetőjoga által követett célokat. Minden állampolgárnak be kellett tartania a törvényt, és mindent megtehetett, amit a törvény nem tiltott [1] .
A Távol-keleti Köztársaságban a magántulajdont intézményként őrizték meg, a nagy ipari vállalkozásokat nem államosították. Csak az egyéni vállalkozásokat kobozták el, ha azok ellenforradalmárokhoz tartoztak. A külkereskedelem állami monopóliuma a Távol-Keleten nem jött létre. A bankokat nem államosították, magánkézben maradtak. Megőrizték az esküdtszéki tárgyalást és néhány régi jogintézményt, amelyeket a bíróságról szóló szovjet rendeletek töröltek el. A bérmunka alkalmazása megengedett volt, azt a munkakörülmények színvonalának kialakításával törvény szabályozta. Pénzreformot hajtottak végre, az aranystandard alapján vezették be a rubelt [1] .
A modern történészek szerint:
Akkoriban és a következő 70 évben ez volt az egyetlen kísérlet <Oroszországban - VP > egy olyan törvényhozó testület létrehozására, amely valóban az ország legfelsőbb testülete lenne, és ténylegesen önállóan fogadna el törvényeket [1] .