Büntetőeljárás résztvevői az Orosz Föderációban

Az Orosz Föderáció büntetőeljárási jogszabályai szerint a büntetőeljárás résztvevői a büntetőeljárásban  részt vevő személyek. A büntetőeljárás résztvevőit bizonyos, jogszabályokban rögzített eljárási jogok és kötelezettségek illetik meg.

Bíróság

Bíróság - bármely általános joghatósággal rendelkező bíróság, amely a büntetőügyet érdemben vizsgálja és az Orosz Föderáció büntetőeljárási törvénykönyve szerint határozatokat hoz .

A bíróság nem tartozik sem az ügyészséghez, sem a védelemhez. Ezzel a jogalkotó hangsúlyozza, hogy a bíróság számára nem a büntető funkció a legfontosabb, hanem a felek eljárási kötelezettségeik teljesítéséhez és a számukra biztosított jogok gyakorlásához szükséges feltételek megteremtése.

A büntetőeljárás résztvevői az ügyészség nevében

ügyész

Az ügyész az állam nevében büntetőeljárás lefolytatására felhatalmazott tisztségviselő, ideértve az állam támogatását is. a bíróság előtti vádemelés, valamint a vizsgáló szervek és az előzetes nyomozást végző szervek eljárási tevékenységének felügyelete.

Ügyész – az Orosz Föderáció legfőbb ügyésze és a neki alárendelt ügyészek, helyetteseik és az ügyészség más, a büntetőeljárásban részt vevő tisztviselői, akiket az ügyészségről szóló szövetségi törvény megfelelő hatáskörrel ruház fel.

A 2007-es reform következtében az ügyészség megszűnt az előzetes nyomozás alanya. A kontinentális Európa számos országában azonban az ügyész továbbra is megőrzi ezt a funkcióját. Így Németországban az ügyészség számos büntetőügyben nyomoz. Ezek alapvetően gazdasági bűncselekmények, a legsúlyosabb bűncselekmények és közfelháborodást kiváltó esetek. Ezen túlmenően a német ügyész a nyomozási cselekmények lebonyolításának elősegítésére használhat egy bizonyos „eszközt” („Verlängerter Arm der Staatsanwaltschaft”) – „olyan személyt, akit az ügyészség bevon a nyomozás elkészítésére” .

Nyomozó

Nyomozó - olyan tisztviselő, aki felhatalmazott egy büntetőügyben előzetes nyomozás lefolytatására , valamint az Orosz Föderáció büntetőeljárási törvénykönyve által előírt egyéb jogkörök .

A nyomozó szerv vezetője

A nyomozó szerv vezetője az érintett nyomozati egységet vezető tisztségviselő, valamint helyettese.

Vizsgálati szervek

Vizsgálati szervek - az e kódex szerint vizsgálati és egyéb eljárási jogkör gyakorlására felhatalmazott állami szervek és tisztviselők

A kihallgatási osztály vezetője

A vizsgálati egység vezetője a vizsgáló szerv tisztségviselője, aki az érintett szakosztályt vezeti, amely vizsgálat formájában előzetes vizsgálatot folytat, valamint helyettese.

A vizsgálati szerv vezetője

A vizsgáló szerv vezetője - az illetékes vizsgáló szervet vezető tisztviselő, valamint helyettese.

Kihallgató

A kihallgató a vizsgáló szerv olyan tisztségviselője, akit a vizsgáló szerv vezetője felhatalmazással vagy felhatalmazással rendelkezik a nyomozás formájában történő elővizsgálat lefolytatására, valamint a Büntetőeljárási Törvénykönyvben meghatározott egyéb jogosítványokra. Orosz Föderáció.

Áldozat

Az áldozat az a magánszemély, akit bûncselekmény következtében testi, vagyoni, erkölcsi kárt szenvedett, valamint jogi személy vagyonának és üzleti jó hírnevének bûncselekmény által okozott kára esetén. A sértettként való elismerésről szóló határozatot a kihallgató tiszt, a nyomozó vagy a bíróság határozatával formálja.

Magánvádló

A magánvádló az a személy, aki az Orosz Föderáció büntetőeljárási törvénykönyve 318. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően magánvádas büntetőügyben kérelmet nyújtott be a bírósághoz, és aki támogatja a vádemelést a bíróság előtt. A magánvádlót az alábbi jogok illetik meg: • megismerkedni az ügy anyagával és felkészülni a tárgyaláson való részvételre; • bizonyítékot szolgáltatni és részt venni kutatásaikban; • véleményt nyilvánít a bíróság előtt a vád megalapozottságáról és a tárgyalás során felmerülő egyéb kérdésekről, javaslatot tesz a büntetőjog alkalmazására és a vádlott büntetés kiszabására, • polgári jogi kereset benyújtására és támogatására; • Engedje el a vádakat, és kössön békét a vádlottal.

Polgári felperes

Polgári felperes az a természetes vagy jogi személy, aki vagyoni kár megtérítése iránti igényt terjesztett elő, ha okkal feltételezhető, hogy ezt a kárt közvetlenül bűncselekmény okozta. A polgári felperesként való elismerésről szóló határozatot bírósági határozattal vagy bírói, nyomozói, kihallgató tisztviselő határozatával formálja. A polgári felperes polgári jogi pert is indíthat erkölcsi kár vagyoni megtérítése iránt.

A sértett, a polgári felperes és a magánvádló képviselői

A sértett, a polgári felperes és a magánvádló képviselői ügyvédek lehetnek, a jogi személy polgári felperes képviselői pedig az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve szerint az érdekeinek képviseletére felhatalmazott egyéb személyek. A békebíró határozatával a sértett vagy a polgári felperes egyik közeli hozzátartozója, vagy más olyan személy is felvehető, akinek a befogadását a sértett vagy a polgári felperes kéri.

A büntetőeljárás résztvevői a védelem nevében

Gyanúsított

Vádlott

Alperes

Kiskorú gyanúsított és vádlott jogi képviselői

Védő

polgári alperes

a polgári alperes képviselője


A büntetőeljárás többi résztvevője

Más résztvevők, például a bíróság, nem a vád vagy a védelem oldalán járnak el. Bizonyítékok forrásai, vagy részt vesznek technikai vagy egyéb segítségnyújtásban (segítségnyújtásban), valamint a nyomozati cselekmények előrehaladásának és eredményeinek igazolásában. Egyiküket sem érdekelheti az ügy kimenetele.

Források