| Bölcsesség János | |
|---|---|
| Bölcsesség János | |
| Születési dátum | 1904. szeptember 12 |
| Születési hely | London , Anglia , Egyesült Királyság |
| Halál dátuma | 1993. december 9. (89 évesen) |
| A halál helye | Cambridge , Anglia , Egyesült Királyság |
| Ország | |
| alma Mater | |
| Irány | Analitikus filozófia |
| Időszak | A 20. század filozófiája |
| Fő érdeklődési körök | filozófia és pszichológia |
| Befolyásolók | George Moore , Ludwig Wittgenstein |
John Wisdom ( Eng. John Wisdom ; 1904. szeptember 12., London , Egyesült Királyság - 1993. december 9. , Cambridge , Egyesült Királyság ) - brit filozófus és pszichológus , az analitikus filozófia "cambridge-i iskolájának" képviselője . 1950-1951 között az Arisztotelészi Társaság elnöke volt .
1953-ban megjelentette a „Filozófia és pszichoanalízis” című könyvét, amely az analitikus filozófia új irányának – a nyelvi terápiának – kezdete lett. J. Wisdom úgy vélte, hogy a nyelv elemzése során az elemző nemcsak a nyelvért, hanem önmagáért is terápia alá esik, filozófiai értelemben felépül, ahogyan az a pszichoanalízisben is történik . A tudattalan fogalma a Wisdom szerint szemlélteti a verbális és a valóság közötti különbséget. Egy filozófiai problémát csak fogalmak újragondolásával lehet megoldani, semmiképpen sem empirikus tényekre vagy logikai világosságra hivatkozva.
Az istenek című cikkében (1941, 1945-ben jelent meg) először vetette fel a vallásos beszéd rendelkezéseinek következetességét. Ez a cikk a "wittgensteini fideizmus" példája, jóval azelőtt, hogy a vallás mint " nyelvi játék " és "életforma" elterjedt volna, Wittgenstein "Filozófiai vizsgálódásaiban" és a fent említett jegyzeteiben megjelent. Wisdom szerint a teista és az ateista egyetértenek a tényekben, amikor arról van szó, hogy mi történik az őket körülvevő világban. De - eltérnek a kutatók ezen tények értelmezését meghatározó álláspontjai, a kutatók által elfogadott magyarázó modellek. A róluk szóló vitát kell lefolytatni mind a teista és az ateista között, mind a felekezetek közötti vitákban [1] .