Talboys, Elizabeth, Kyme 4. bárója, Talboys

Elizabeth Talboys , Kyme 4.  bárónője feleségül vette Warwick grófnőjét. Erzsébet anyja szerint Henry FitzRoy féltestvére volt , VIII. Henrik  király fattyúja .

Életrajz

Eredet

Elizabeth volt Gilbert Talboys, Kyme 1. bárója és felesége, Elizabeth "Bessie" Blount egyetlen lánya . Erzsébeten kívül a családnak legalább két fia született - George és Robert ; Ezen kívül Erzsébet anyjának VIII. Henrik angol királlyal való kapcsolatából egy fia , Henry Fitzroy, Richmond és Somerset hercege született, majd Edward Clintonnal kötött házasságából három lánya született. A lány születésének pontos dátuma nem ismert, de 1520 körül történt: 1522-ben említik először Bessie-t Talboys feleségeként, míg Elizabeth körülbelül egy évvel fiatalabb Henry FitzRoynál és körülbelül két évvel idősebb testvérénél, George-nál. Erzsébet születésének becsült éve alapján egyes kutatók azt hitték, hogy Bessie két idősebb gyermeke, Henry Fitzroy és Elizabeth teljes jogú testvérek voltak, és VIII. Henrik király volt Erzsébet igazi apja [1] . Ezenkívül az Inquisition post mortem , a birtokok, halálozások és örökségek középkori összeírása megjegyzi, hogy 1542 júniusában Erzsébet 22 éves volt [2] . Alison Ware azonban úgy véli, hogy Elizabeth szüleinek házasságát legkésőbb 1519 végén kötötték meg, és maga a lány Gilbert Talboys [2] lánya volt .

Első házasság

Elizabeth első férje Thomas Wimbish volt. Tamás 1536-ban vagy 1537-ben került a király gondozásába, amikor előző gyámját, Lord Hussey -t kivégezték; 1539-ben Thomas felügyeleti jogát, majd házasságát Elizabeth mostohaapja , Lincoln gróf kapta . Thomas ekkorra már eljegyezte néhai gyámja, Dorothy Hussey lányát, de az eljegyzést az Erzsébettel való házasság kedvéért felbontották. Erzsébet és férje a lincolnshire i Noctonban éltek , ahol 1541. október 13-án meglátogatta őket VIII. Henrik király, aki különös figyelmet fordított Erzsébetre. Henrik volt az, aki mindkét testvére halála után megvédte Erzsébet jogait a bárói cím és birtokok örököseként [1] .

A Wimbish-szel kötött házasság nem volt boldog: Erzsébet bárónő volt, míg férje csak dzsentri . Thomas megpróbálta megszerezni a jogot, hogy "Lord Talboys"-nak nevezzék, de Erzsébet, aki őszintén szólva nem szerette férjét, a király támogatásával és az akkori törvényekkel és hagyományokkal ellentétben megakadályozta Thomast [3] . VIII. Henrik döntésében fenntartást hagyott Thomasnak: abban az esetben, ha a házastársaktól gyermekek születnek, „feleség jogán Lord Talboysnak” nevezhetné magát; Elizabeth és Thomas Wimbish házassága azonban gyermektelen maradt. A király haláláig pártfogolta Erzsébetet és feleségét. Így egy 1546. december 2-án kelt dokumentum megerősíti két worcestershire -i kastély [4] házastársakra való átadását . Korábban a házaspár ajándékot kapott a warwickshire -i király birtokától [5] .

Második házasság

Erzsébet első férje 1553 előtt halt meg, mivel második házasságát idén kötötték: Ambrose Dudley [6] , John Dudley, Northumberland hercegének negyedik fia és felesége, Jane Gilford [7] lett a bárónő férje . Ambrose második házassága is volt: első felesége, Anne Horwood 1552-ben izzadási lázban halt meg [6] ; mindkét gyermeke ugyanabban az évben meghalt [8] [9] [10] . Ugyanebben az évben, 1553-ban, utódlási válság támadt VI. Edward , VIII. Henrik fia halálát követően . A Dudley család a protestáns Jane Gray -t támogatta, és amikor a katolikus Mária I. trónra lépett , Ambrose többek között a toronyban raboskodott [11] , és Elizabeth maga is elvesztette vagyonának egy részét. 1554-ben, Jane Gray és Guildford Dudley kivégzése után , Erzsébet petíciót küldött a királynő hitvesének, a spanyol Fülöpnek , amelyben férje szabadon bocsátásáért könyörög [12] . Fülöp Erzsébetnek kedvezett, ezért a petíciót teljesítették: 1554 decemberében vagy 1555 januárjában szabadon engedték Ambrose-t, aki a családfő lett [8] [13] . Férje szabadulása után Erzsébet köszönőlevelet küldött a királyné feleségének, amelyben egyben kérte az elkobzott vagyon visszaszolgáltatását is, aminek helyt is adtak [12] .

Dudley vagyonát az 1553-as perek során elkobozták, de 1554-ben Mária királynő személyes tulajdonának egy részét visszaadta Erzsébet anyósának, és jogot biztosított neki néhai férje chelsea -i házának használatára [14] [15] [16] , ahol Jane Dudley 1555. január 15-én vagy január 22-én halt meg [17] . Annak ellenére, hogy magát Ambrose-t megfosztották minden tulajdonjogától, Mary megengedte neki, hogy elfogadja anyja örökségét [8] . Ahhoz azonban, hogy megállja a helyét az udvarban, Dudley-nek részt kellett vennie a spanyol Fülöp katonai hadjárataiban, amelyek 1558-ra gyakorlatilag csődbe juttatták Erzsébetet [8] . A helyzet I. Mária halálával és a protestáns I. Erzsébet trónra lépésével megváltozott : minden vagyon visszakerült Dudleyhez, Erzsébet felesége pedig 1561-ben megkapta a Warwick grófi és Lyle báró családi címet [18] . A házastársak lakóhelye Warwick kastély volt [19] .

Erzsébet és Ambrose családi élete meglehetősen boldognak, bár gyermektelennek bizonyult: Erzsébet terhességéről vagy gyermekszületéséről nincs információ, kivéve, hogy 1555-ben hamis terhességet szenvedett [8] . Erzsébet 1563-ban halt meg, miközben Ambrose háborúban állt Franciaországban. Az Erzsébet cím a koronát, a javakat pedig apja nővérei és leszármazottai kapták. Ambrose 1565-ben megnősült harmadszor, de nem hagyott magára utódot [20] .

Genealógia

Jegyzetek

1. ↑ 12 Norton , 2011 , p. 140.
2. ↑ Weir 12. , 2011 . 42.
3. ↑ Norton, 2011 , p. 141.
4. ↑ Norton, 2011 , p. 142.
5. ↑ Norton, 2011 , p. 143.
6. ↑ 12. Wilson , 1981 , p. 46.
7. ↑ Loades, 1996 , p. 238.
8. ↑ 1 2 3 4 5 Adams, 2004 .
9. ↑ John  Dudley . A Peerage. Letöltve: 2016. szeptember 7. Az eredetiből archiválva : 2016. szeptember 18..
10. ↑ Dudley család  . tudorplace.com. Letöltve: 2016. szeptember 12. Az eredetiből archiválva : 2016. szeptember 6..
11. ↑ Ives, 2009 , pp. 96-97.
12. ↑ 12 Norton , 2011 , p. 144.
13. ↑ Adams, 2002 , p. 157.
14. ↑ Sör, 1974 , pp. 195, 197.
15. ↑ Loades, 1996 , p. 308.
16. ↑ Wilson, 1981 , p. 67.
17. ↑ Loades, 1996 , p. 272.
18. ↑ Wilson, 1981 , p. 132.
19. ↑ Jenkins, 1961 , pp. 191-192.
20. ↑ Conyers Read. Robert, Leicester grófjának levele egy hölgynek  //  The Huntington Library Bulletin. - 1936. - április ( 9. sz.). — 25. o .

Irodalom

• Adams, Simon. Leicester és az udvar: Esszék az Erzsébet-kor politikájáról . - Manchester University Press, 2002. - 420 p. - ISBN 0719053250 , 9780719053252.
• Adams, Simon. Ambrose Dudley // Oxford Dictionary of National Biography. – Oxford University Press, 2004.
• Beer, Barrett L. Northumberland: John Dudley, Warwick grófja és Northumberland hercegének politikai karrierje . - Kent State University Press, 1974. - 235 p. — ISBN 0873381408 , 9780873381406.
• Jenkins, Elizabeth. Elizabeth és Leicester . - Coward-McCann, 1961. - 384 p.
• Ives, Eric. Lady Jane Grey: Tudor rejtély . - Wiley, 2009. - 392 p. — ISBN 1405194138 , 9781405194136.
• Loades, David. John Dudley, Northumberland hercege, 1504-1553 . - Clarendon Press, 1996. - 333 p. — ISBN 0198201931 , 9780198201939.
• Norton, Elizabeth. Bessie Blount: VIII. Henrik úrnője  (angol) . - Amberley Publishing Limited, 2011. - 384 p. — ISBN 1445608022 , 9781445608020.
• Weir, Alison. Mary Boleyn: The Great and Infamous Whore  (angol) . - Nagy-Britannia: Random House Publishing Group, 2011. - 338 p. — ISBN 978-022-408-9760 .
• Wilson, Derek A. Sweet Robin: Robert Dudley, Leicester grófjának életrajza, 1533-1588 . - H. Hamilton, 1981. - 355 p. - ISBN 0241101492 , 9780241101490.

Tematikus oldalak	A Peerage
Genealógia és nekropolisz	Elkésünk