Turag

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2014. július 1-jén áttekintett verziótól ; az ellenőrzések 19 szerkesztést igényelnek .
Falu
Turag
41°51′37″ s. SH. 47°58′26″ K e.
Ország  Oroszország
A szövetség tárgya Dagesztán
Önkormányzati terület Tabasaran
Vidéki település "Turagsky" falutanács
Történelem és földrajz
Időzóna UTC+3:00
Népesség
Népesség ↘ 1164 [1]  ember ( 2010 )
Nemzetiségek tabasarans
Vallomások szunnita muszlimok
Digitális azonosítók
Telefon kód +7 87249
OKATO kód 82248856001
OKTMO kód 82648456101
Szám SCGN-ben 0139973

Turag  ( tab. Tӏyuryag ) falu Dagesztán Tabasaran kerületében (Oroszország). A Selsovet Turagsky vidéki település közigazgatási központja .

Földrajz

A Karchagsu folyó jobb partján található, közel a Tabasaran és Khiva régiók közötti közigazgatási határhoz .

Történelem

A falu több település - Archit, Inzhla, Urtsmig, Hulartin, Lashag, Gulakh - találkozása miatt alakult ki, melynek romjai Turaga környékén találhatók. Az 1867-es összeírás szerint 85 háztartás volt a faluban. Akkoriban negyedekre (magalokra) osztották, amelyekben több mint 15 tukhum élt [2] : Lapshar, Gambrar, Gudyar, Shimtar, Kyashvar, Tsyugyar, Yakchar, Devd'yar, Myad'yar, Avchar stb. A falut negyedekre (magalokra) osztották. A mahal általában tukhum volt – az apai ágon rokonok széles köre. 

Turag községben több mint 15 tukhum élt. Ezek a „Lapshar”, „Gambrar”, „Gudyar”, „Shimtar”, „Kashvar”, „Ts1yug-yar”, „Yakchar”, „Devd-yar”, „Myad-yar”, „Avchar”. Minden tukhumnak saját feje volt (kavkha). A Kavkhi feladatai közé tartoztak a következők: a lakosság mozgósítása közmunkára, utak, hidak karbantartása, a tukhumok közötti kapcsolatok szabályozása. Kavkha a szomszédokkal való kapcsolatokért is felelős volt. A lakosok fő foglalkozása a szarvasmarha-tenyésztés volt. A nyári legelők a Kalukhtsag, a kyarkul és a Gergik dag gerincei mentén helyezkedtek el. Télen a szarvasmarhákat legelőkre hajtották, amelyek a modern Sirtich és Chulat (Galar) falvak közelében helyezkedtek el. A legeltetéshez a mahalban számos ház mentén sor (nubat) létesült. Árpát, búzát, kendert, tönkölyt stb. vetettek. Általában a kender szolgált alapanyagul a szövéshez. A falu lakói híresek voltak a kerámiatermékek gyártásában. A mai napig megőrizték a múlt században készült termékeket. Egyes példányaikat az iskolatörténeti múzeum őrzi. 

Al-Garnati arab történész a 12. században 24 rusztáról ír. Arról volt szó, hogy egyetlen Tabasaran szétesett a vidéki társadalmak szakszervezeteire, amelyek a 19. század végéig megőrizték függetlenségüket. A „Nitrig” és a „Kaluk” szakszervezetek közé tartoztak a következő falvak: Turag, Yargil, Chere, Mezhgyul, Zildik, Zaza, Felső-Jarag, Alsó-Jarag, Chulak, Nichras, Kuyarik, Zirdag. 

Ezeknek a falvaknak a lakói soha nem voltak kádik, maisumok és beksek uralma alatt. Ezt számos történelmi dokumentum is bizonyítja. Az 1867-es összeírás szerint 85 háztartás volt a faluban.

Infrastruktúra

Kultúra

Népesség

Népesség
1895 [4]1926 [5]1939 [6]1970 [7]1989 [8]2002 [9]2010 [1]
698↗ 842↗ 844↗ 1166↘ 1114↗ 1405↘ 1164

Mezőgazdaság

A lakosság fő foglalkozása a szarvasmarha-tenyésztés , kisebb részben a növénytermesztés . A falu hegyvidéki területen található. A közelben fekszenek a Kyaluhdag, Kyarkul és Gyergik dag gerincek, amelyeket a lakosok nyári legelőként használnak állattartásra. A téli legelők alatt Sirtich és Chulat (Galar) falvak közelében lévő alsó terepet használják.

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 Összoroszországi népszámlálás 2010. 11. táblázat: A Dagesztáni Köztársaság városi körzeteinek, önkormányzati körzeteinek, városi és vidéki településeinek, városi és vidéki településeinek lakossága . Letöltve: 2014. május 13. Az eredetiből archiválva : 2014. május 13.
  2. ↑ rokon csoport a Kaukázus egyes népei között. (nem elérhető link) . Letöltve: 2010. november 18. Az eredetiből archiválva : 2010. október 19. 
  3. ↑ Kulturális Központok - Köztársasági Népművészeti Ház . Letöltve: 2017. augusztus 23. Az eredetiből archiválva : 2017. augusztus 23.
  4. ↑ A dagesztáni régió emlékezetes könyve / Összeáll. E.I. Kozubszkij. - Temir-Khan-Shura: "Orosz típus". V.M. Sorokina, 1895. - 724 p. mp. pag., 1 l. elülső. (portré), 17 sh. ill., térképek; 25. .
  5. ↑ Zónás Dagesztán: (a DSSR adm.-gazdasági felosztása az 1929-es új övezetek szerint). - Mahacskala: Orgotd. A DSSR Központi Végrehajtó Bizottsága, 1930. - 56, XXIV, 114 p.
  6. ↑ A lakott helyek listája a dagesztáni ASSR 1939. évi népszámlálása szerinti lakosságszámmal . - Mahacskala, 1940. - 192 p.
  7. ↑ A dagesztáni ASSR településeinek összetétele az 1970. évi szövetségi népszámlálás szerint (statisztikai gyűjtemény) . - Mahacskala: Az RSFSR Goskomstat Dagesztáni Köztársasági Statisztikai Osztálya, 1971. - 145 p.
  8. ↑ A dagesztáni ASSR városai, városai, kerületei és falusi települései népességének országos összetétele az 1970-es, 1979-es és 1989-es szövetségi népszámlálások adatai szerint (statisztikai gyűjtemény) . - Makhacskala: Az RSFSR Goskomstat Dagesztáni Köztársasági Statisztikai Osztálya, 1990. - 140 p.
  9. ↑ A 2002. évi összoroszországi népszámlálás adatai: 02c. sz. táblázat. Az egyes vidéki helységek lakossága és meghatározó nemzetisége. Moszkva: Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat, 2004

Linkek

 A Tabasaransky kerület települései
Kerületi központ Huchni