Tuekta (falu)

Falu
Tuekta
50°50′16″ s. SH. 85°52′49″ K e.
Ország  Oroszország
A szövetség tárgya Altáj Köztársaság
Önkormányzati terület Ongudai
Vidéki település Tenginskoe
Történelem és földrajz
Alapított 1876
Időzóna UTC+7:00
Népesség
Népesség 329 [1]  ember ( 2016 )
Hivatalos nyelv altáji , orosz
Digitális azonosítók
Telefon kód +7 38845
Irányítószám 649447
OKATO kód 84220855005
OKTMO kód 84620455126
Szám SCGN-ben 0154536
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Tuekta  egy falu az Altaji Köztársaság Ongudaysky kerületében , a Tenginszkoje vidéki település része .

Etimológia

A név az altáji "Tuyuk-Tuu" szóból származik - zárt, zárt magas hegy [2] .

Földrajz

Az Ursul folyó partján fekszik , mellette ömlik bele a Tuekta folyó . Északról és délről hegyek keretezik, délről erdő borítja őket . Az uralkodó fafajok a vörösfenyő és a nyír .

A falu három utcából áll: Novaya, Semyonova és Ursulskaya.

Népesség

Népesség
2010 [3]2011 [4]2012 [4]2013 [4]2014 [5]2015 [6]2016 [1]
360 359 347 347 344 330 329

Infrastruktúra

Van bolt, posta, könyvtár.

Közlekedés

A falu az R-256 "Chuysky Trakt" szövetségi autópálya 614 km-én található . Tuekta közelében egy regionális autópálya csatlakozik, amely Ust- Kanba vezet .

Történelem

1870-ben Nizhnyaya Kamenka falu parasztjai, Altáj voloszt , Bijszk kerület, Tomszk tartomány , áttelepítési kérelmet nyújtottak be az Ursula-völgyben található Tuekta városába. Meg sem várva a rendőr válaszát, engedély nélkül elkezdtek ott letelepedni. A falut 1876 - ban alapították [7] .

1896-ban az Altáji Spirituális Misszió úgy döntött, hogy iskolát nyit a faluban. Imaházat építettek, melynek kis haranglábja és kereszttel ellátott kupola volt, egy magánházban iskolát nyitottak.

A polgárháború alatt a falu az altaji fehérek és vörösök konfrontációjának egyik kulcspontja lett . Itt nem egyszer heves csaták zajlottak. Ennek igazolására található az egyik legnagyobb tömegsír, amelyben 97, a szovjethatalom megteremtéséért harcoló partizánhős nyugszik.

Látnivalók

A falu melletti egyik sziklán a korai nomádok korából származó festményt találtak hegyi kecskék és szarvasok képeivel , valamint számos emberi alakkal. A Chuysky traktus mentén a közelben számos temetkezési halom , balbál és számítás található. A 20. század elején V. Ya. Shishkov orosz író megjegyezte: „A Csuszkij traktus környékén, a Tuektán túl ősi temetkezési halmok, helyi halmok, valamint fűvel és gazzal benőtt kerek, sekély gödrök , helyenként kőgyűrűkkel borított, bőven kezdenek találkozni. Mindezek a műemlékek, amelyek itt-ott egészen a mongol határig bukkannak fel, más egykor itt élt és innen távozó lakosokról tanúskodnak, akiknek sivár emlékét csak a helyi legendák őrzik” [8] .

Jegyzetek

  1. 1 2 Az Altáj Köztársaság állandó lakosságának becslése településenként 2012-2016-ra . Letöltve: 2016. április 21. Az eredetiből archiválva : 2016. április 21..
  2. Molchanova, 1979 , p. 316.
  3. A népesség száma és megoszlása. A 2010-es összoroszországi népszámlálás eredményei az Altáji Köztársaságban. 1. kötet . Letöltve: 2014. április 15. Az eredetiből archiválva : 2014. április 15..
  4. 1 2 3 Lakónépesség becslése 2013. január 1-jén az Altáji Köztársaság településein . Letöltve: 2013. szeptember 21. Az eredetiből archiválva : 2013. szeptember 21..
  5. Lakónépesség becslése településenként 2012-2014 . Letöltve: 2014. június 11. Az eredetiből archiválva : 2014. június 11.
  6. Az Altáj Köztársaság települései szerinti lakosságszám becslése 2011-2014-re . Letöltve: 2015. április 16. Az eredetiből archiválva : 2015. április 16..
  7. Tuekta . Letöltve: 2017. július 29. Az eredetiből archiválva : 2017. július 15.
  8. Tuekta (falu) . Letöltve: 2017. július 29. Az eredetiből archiválva : 2017. július 13.

Irodalom