A vér útja | |
---|---|
無宿人御子神の丈吉牙 は引き裂いた | |
Műfaj | tyambara |
Termelő | Kazuo Ikehiro |
Termelő | Kikumaru Okuda |
forgatókönyvíró_ _ |
Aihiro Ishimatsu |
Főszerepben _ |
Yoshio Harada , Atsuo Nakamura , Kayo Matsuo |
Operátor | Kazuo Miyagawa |
Zeneszerző | Takeo Watanabe |
Filmes cég |
" Toho ", Tokyo Eiga Co Ltd. |
Időtartam | 88 perc. |
Ország | Japán |
Nyelv | japán |
Év | 1972 |
következő film | " Féletlen bosszúálló " (1972) |
IMDb | ID 0202007 |
"Path of Blood" , egy másik orosz fordításban - "Blood Trail" ( japán 無宿人御子神の丈吉 牙は引き裂いた: musyukunin mikogami no jokiti: kiba wa a japán film a Blood angolul isiilyta ) műfajú chambara , amelyet Kazuo Ikehiro rendezett 1972-ben. A népszerű trilógia első filmje ronin Jokichiról, aki felülmúlhatatlan és brutális gyilkos lett. Második és harmadik film: " Féletlen bosszúálló " (1972), " Mészárlás a hóban " (1973) A forgatókönyv Saho Sasazawa művei alapján készült.
A Mikogami faluból származó vándor zsoldos, Jōkichi legyőzhetetlen harcos hírében áll. Amikor egyszer éjszakára menedéket kapott, az egész élete gyökeresen megváltozott. A beteg Jōkichi a magányos egykori prostituált Okinu kunyhójába tévedt. Kigyógyította a sebéből és a lázból. Eközben itt Okinut banditák látogatják meg, akiknek a főnöke megpróbálja megerőszakolni, de Jokichi megvédi a lányt, nyomot hagyva ezzel az erőszaktevő Kyubei homlokán. A nyomorék Kyubei bosszút esküszik, és a banditák távoznak. Jokichi és Okina elhagyják a kunyhót, és már házaspárként letelepednek az egyik faluban.
Három év telik el. Jōkichi továbbra is Okinuval él, van egy kisfiuk, Kotaro, míg Jōkichi áthúzta múltját, lemondott az erőszakról, és teljes egészében a kézműves életének szentelte magát. De a múlt utoléri: a banditák megtalálják Jokichit, hogy megbosszulja egykori megaláztatását. Két ujjának levágásával megcsonkítják, feleségét és fiát pedig megölik. Jokichi megtudja, hogy két régi ellenségen kívül a híres Chuji Kunisada is részt vett a mészárlásban. Jokichi most egyetlen dolgot tud: kielégíthetetlen bosszúvágyat.
... Ikehiro azon képessége, hogy a látványos látványt ötvözi a történések józan pillantásával, a filmet a műfaj abszolút remekművévé teszi. Találékony harci koreográfia, utalások spagetti westernekre és Bond-filmekre (Ikehiro nagy rajongója), váratlan cselekményfordulatok, amelyek még a paranoiás thriller elemeit is adják a történetnek - egyrészt. Valósághű pszichológiai portré egy bosszúja megszállottjáról, aki nem lát semmire méltóbbat az életben - másrészt. Ráadásul Ikehiro egészen merészen tolmácsolja a folklórhős Kunisada képét. Nála Chuuji nem úgy néz ki, mint egy nemes nép közbenjárója, és nem mentes a bájtól, ugyanakkor kegyetlen és körültekintő bűnöző.
És az egész forgatócsoport a csúcson van: Kazuo Miyagawa operatőr, Takeo Watanabe zeneszerző segít a rendezőnek egy lenyűgöző történet megalkotásában. A csodálatos színész, Harada játéka pedig mindig megérdemli a csodálatot, Jokichi szerepében pedig ő tündököl, meggyőzően megteremtve egy kétségbeesett magányos képét.
— Ivan Denisov [1] .- a film országos bemutatója 1972. június 10- én volt [2] .
- premier az USA -ban : 1974. május 2- án New Yorkban [2] .