Triscenorama vagy Triskenorama (ógörög τρία (tría) - "három", σκηνή (ski̱ní̱) - "jelenet" és ὅραμα (órama) - "nézet", "látvány") - amelyen három különböző kép, leggyakrabban ikon különböző szögekből láthatóak.
A triszcenoráma készítésének titkát Felipe Nunez spanyol művész írta le „A költészet, a festészet és a szimmetria művészete a perspektíva elveivel” című értekezésében. Az értekezés egyik fejezetének neve: "Hogyan készítsünk három ábrát tartalmazó panelt, amelyek mindegyike külön-külön látható". A könyv 1615-ben jelent meg, de az ilyen festmények készítésének módja valószínűleg már Felipe Nunez előtt is ismert volt [1] .
A leendő triszcenoráma első (középső) képe az alapra kerül, mint egy normál festményen. Két másik képet csíkokra vágunk (8-tól 40-ig), és vékony lemezekre (lamellákra) helyezzük, egy bizonyos lépéssel, amely a főkép felületére közel van. Ha a triscenorámát derékszögben nézi, csak a fő kép lesz látható. Ha a képről jobbra vagy balra áll, akkor egymás után két másik jelenetet láthat. A triszcenoráma kialakítását és elvét jobban tükrözik a német elnevezések: Harfenbilder = hárfakép vagy Lamellenbild = kép lamellákból (forgácsokból, tányérokból).
A triszcenorámák a 18. század közepétől a 19. század végéig nagyon népszerűek voltak. A lamellák anyaga nagyon eltérő lehet: üveg, karton, feszített szövet, papír, vékony táblák. A korai mintákban a kép 8 ... 10 csíkra van osztva. A litográfia és más olcsó nyomtatási módszerek megjelenésével a lamellák száma növekszik. Kis triscenorámákat árulnak a zarándokhelyeken. A nyomtatott kiadványokban megjelennek a triszcenoram festmények üres lapjai, amelyeket önállóan is összeállíthat.
A Triskenoramák nagyon ritkák mind a múzeumi gyűjteményekben, mind a magángyűjteményekben. A 19. század végének „Az Újszövetség Szentháromsága” ikon-triszcenoráma a Velikij Usztyug Múzeum-rezervátum „A művészet újjáélesztésének művészete” [2] című kiállításán volt kiállítva (2014-2015). Ezen ikonok közül többet a moszkvai Tudomány- és Technikatörténeti Múzeumban őriznek.
Általános szabály, hogy a triscenoráma pontosan egy ikon. A triscenoráma ideális a Szentháromság és a Szent Család ábrázolására. A három festmény varázslatos, csodás változása, szokatlan karaktere vonzza a figyelmet, fokozza a tárgy szimbolikus jelentését. De vannak más témák is: esküvői portrék (vőlegény, menyasszony és pár együtt), képek ugyanarról a tájról az év különböző szakaszaiban stb. Ráadásul a triszcenoráma "kereteiből" akár egy novellát is lehetne alkotni, amely gyakran vicces, sőt obszcén.
A szakasz fejlesztésre szorul.
A Szentháromság ikonja a Juzbasevka birtok Szent Mennybemenetele székesegyházában (Aleksandrovszk, Luhanszk régió) [3]
Ikon "Angyali üdvözlet. Seregek Ura." 1997-ben [4] egy fegyveres rablás során lopták el az Aleksandrovskaya Sloboda Múzeum-rezervátumból.
A szentpétervári Állami Vallástörténeti Múzeum [5] gyűjteménye négy ritka triszcenorámát tartalmaz.
A triscenoráma modern változata vagy analógja a háromszög alakú, forgó prizmákkal ellátott hirdetőtáblák, amelyeken egymás után három különböző hirdetés jelenik meg. Egy kapcsolódó technológia a volumetrikus vagy a vonalraszter alatti képek megváltoztatása.