Thomas de Berkeley | |
---|---|
angol Thomas de Berkeley | |
3. Berkeley báró | |
1326. május 31. – 1361. október 27 | |
Előző | Maurice III de Berkeley |
Utód | Maurice IV de Berkeley |
Születés | 1293/1296 |
Halál |
1361. október 27 |
Nemzetség | Berkeley |
Apa | Maurice III de Berkeley |
Anya | Eva la Zoush |
Házastárs | Margaret Mortimer |
Gyermekek | Maurice IV de Berkeley , Joan de Berkeley |
Rang | lovag |
Thomas de Berkeley ( eng. Thomas de Berkeley ; 1293/96, Berkeley Castle , Gloucestershire , Anglia Királyság – 1361. október 27.) – angol arisztokrata, 1326 óta 3. Berkeley báró . A megbuktatott II. Edward király egyik gyámja és állítólagos gyilkosa .
Thomas de Berkeley egy nemesi és gazdag családhoz tartozott, akik hatalmas területeket birtokoltak a gloucestershire - i Berkeley kastélyban . A walesi menetek egyik legbefolyásosabb családja volt . Thomas Maurice, Berkeley 2. báró és első felesége, Eva la Zouche legidősebb fia volt . Fiatalon megkezdte a katonai szolgálatot. 1314-ben Thomas apjával, nagyapjával és öccsével együtt részt vett egy skóciai hadjáratban, és elfogták a bannockburni csatában (és vele nagyapja és testvére). Később valamennyi Berkeley-t váltságdíj fejében szabadságot biztosítottak.
Akkoriban Thomas és rokonai Aymer de Valence, Pembroke 2. grófja kíséretéhez tartoztak . Később azonban veszekedtek ezzel a nemessel, és 1316-ra nyílt konfliktusba került. 1318. július 31-én Thomas és Maurice testvérek fegyveres különítményükkel lerohanták a Waleshez tartozó peinswicki vadászparkot. Pembroke bíróság elé állította őket, hogy anyagi kártérítést kapjanak, de Berkeleyék figyelmen kívül hagyták a folyamatot, és megpróbálták megfélemlíteni a régió lakosságát, így a pernek nem lett következménye. 1319-ben azonban Thomas és Maurice apja még mindig fizetett walesi kártérítést.
Ettől kezdve a Berkeley család a hatalmas Mortimer család szövetségesei voltak , amelyet Roger Mortimer, Wigmore báró vezetett . Ezt a szövetséget Thomas és Roger lánya, Margaret házassága pecsételte meg 1319 májusában. Amikor a Mark sok ura háborúba kezdett a Despenserek királyi kedvencei ellen, akik létrehozták saját területi fejedelemségüket ezen a vidéken, Berkeley a Mortimereket követve támogatta ezt a vállalkozást (1321). Eleinte a lázadók arra kényszerítették II. Edwardot , hogy űzze ki a Despensereket, de ősszel bosszút állt. 1322 februárjában Maurice Berkeley benyújtotta; Thomas Észak-Angliába menekült, ahol csatlakozott Thomas of Lancasterhez . Március 16-án a Boroughbridge-i csatában a királyi hadsereg végső győzelmet aratott. Thomast elfogták és bebörtönözték a Pevensey kastélyban.
Berkeley 1326-ban nyerte el szabadságát, amikor Mortimer és szeretője, Izabella francia királynő leváltotta II. Thomas apja néhány hónappal korábban meghalt az őrizetben, így Thomas megkapta az ősi földeket és a bárói címet. Ő volt az, akit John Maltravers -szel és Sir Thomas Gurney-vel együtt bíztak meg, hogy őrizze a leváltott királyt a Berkeley kastélyban. Edward hirtelen meghalt 1327 szeptemberében, és a legtöbb forrás szerint fogva tartói ölték meg. A történészek ezt a változatot tartják a legvalószínűbbnek, bár azt állítják, hogy a teljes bizonyosság a megbízható információk hiánya miatt lehetetlen.
A támogatásért hálásan Mortimer, aki a királyság de facto uralkodója lett, 1330-ban Berkeley-be helyezte át a kivégzett Edmund Woodstock, Kent gróf földjének egy részét . Ugyanezen év őszén azonban a fiatal, III. Edward király a saját kezébe vette a hatalmat, és bosszút állt apja gyilkosain. Mortimert 14 vádpontban ítélték halálra, beleértve a regicídiumot is; Maltravert is halálra ítélték, de távollétében és csak azért, mert részt vett Edmund Woodstock halálában. Thomas Berkeley-t a királygyilkosság szervezőjeként állították a parlament udvarába. Tagadta bűnösségét, mondván, hogy II. Edward halálakor beteg volt, és egy másik helyen tartózkodott, és Gurney-t hibáztatta a történtekért. Ennek eredményeként 12 esküdt ártatlannak találta (1331. január 20.). III. Edwardot nem győzte meg ez a döntés: Berkeley-t udvara menedzserének felügyelete alá helyezte, amíg össze nem hívják az új parlamentet, amelynek újra kellett volna gondolnia az ügyet. A nyomozás azonban zsákutcába jutott, mivel az összes többi vádlott elmenekült Angliából. Ezért 1335 májusában vagy júniusában a királynak el kellett ismernie Tamást ártatlannak, és a parlament is ezt tette utána (1337. március 16.).
Berkeley részt vett III. Edward több hadjáratában. Az 1335-ös skót hadjáratban 38 fegyverest és 12 íjászt vezényelt, 1340- ben Franciaországban , 1342-ben angol hadsereget vezényelt a skót határon. Thomas Gloucestershire seriffje volt (1338-ban), és számos más kisebb tisztséget is betöltött.
Thomas de Berkeley kétszer házasodott meg, Margaret Mortimerrel (Roger Mortimer, March 1. grófja és Joan Geneville lánya) és Catherine Clivedonnal. Az első házasságban születtek:
A második házasságban születtek:
Berkeley, Thomas, 3. Berkeley báró – ősök | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Tematikus oldalak | |
---|---|
Genealógia és nekropolisz |