Fontos: a tesztelés megkezdése előtt a vizsgáztatónak kapcsolatba kell lépnie a témával, bizalmat kell kelteni benne - ez fontos feltétele az őszintébb és megbízhatóbb válaszok megszerzésének.
A Sachs-Levy módszer szerinti tesztelés történhet írásban és szóban is [1] . Az első esetben a válaszadó kap egy nyomtatványt vagy kártyát 60 befejezetlen mondattal, ahol mindegyik felelős a 15 szempont valamelyikéért ( a szempontok sorrendje a tesztben változhat ): célok (1), attitűd a jövőhöz ( 2), felsőbb személyek felé (3), kollégák felé (4), barátok (5), beosztottak (6), anya (7) és apa (8), családja (9), ellenkező nem 10), intim kapcsolatok (11), hozzáállás a múlthoz (12), félelmek és aggodalmak (13), bűntudat (14) és önmagunkhoz való hozzáállás (15) [2]. Így minden témakörhöz 4 befejezetlen mondat tartozik, amelyeket a lehető leggyorsabban és szabad formában javasolt kitölteni. Ha a vizsgálatot szájon át adják be, akkor is érvényesek a határidők; ebben az esetben a válaszadók általában óvodás korú gyermekek, fogyatékkal élők vagy idősek, akik valamilyen okból nem tudnak írni. Ennél a tesztformátumnál a válaszokat hangrögzítővel vagy maga a vizsgáztató rögzíti.
Külön figyelmet érdemel az eljárás, amellyel a válaszadóknak elmagyarázzák a teszt sikeres teljesítésének elvét. Először is fontos, hogy a vizsgázók ne cseréljenek információkat és benyomásokat: minden észrevételt és választ a technikai kérdésekre mindenki egyénileg kap. Másodszor, a vizsgáztatónak tilos egy kérdés megválaszolása során saját értelmezést adni a befejezetlen mondatokról, még akkor sem, ha az alany tapasztalat hiányában megtagadja a mondat befejezését - a módszer sajátossága, hogy mindenki önállóan végzi el a tesztet. saját világértelmezésükről és viselkedési jellemzőikről [3] .
Példák a Sachs-Levy tesztűrlapból vett hiányos mondatokra:
A Sachs-Levy technikát, amelyet eredetileg középiskolásoknak és felnőtteknek szántak, ma már széles körben alkalmazzák a mindennapi gyakorlatban, beleértve az óvodáskorú gyerekekkel való munkát is. Ennél a kategóriánál azonban némileg módosul a kérdőív: például kikerül az intim kapcsolatokra vonatkozó kérdéscsoport. A befejezetlen mondatok tesztjét a klinikai pszichológiában , a rehabilitációs tevékenységekben használják, ahol a betegekkel végzett munka során elhagyják a félelmek és aggodalmak, a bűntudat témáit. Tehát az I. D. Darensky és V. G. Erofeeva által végzett „A skizofrén betegek munkahoz való hozzáállásának meghatározása” című tanulmányban a kérdőív ezen blokkjait, beleértve az „apával való kapcsolatot” felváltotta a „munkához való hozzáállás” [4]. .
A teszteredmények elemzésekor általában kvantitatív értékelési módszert alkalmaznak , amely szerint a szakértő az alábbi skálán értékeli az egyes válaszadók válaszainak érzelmi színezetét: kifejezett pozitív attitűd (+2), pozitív (+ 1), semleges (0), negatív (-1) és egyértelműen kifejezett negatív attitűd az alanyhoz (-2). Ennek eredményeként a kérdőív 15 területére vonatkozóan a csoport mind a 4 javaslatának szakértői értékeléséből összesített mutatót vezetünk le. Emellett a gyakorlatban egy kvalitatív módszert is alkalmaznak a teszteredmények értékelésére . Ez magában foglalja a szkeptikus válaszadók azon kategóriájának válaszainak részletesebb tanulmányozását, akik szándékosan száraz és sablonos megfogalmazásokkal válaszolnak. A válaszelemzés kvalitatív módszere az alanyra vonatkozó anamnesztikus adatokat is figyelembe veszi.
A Sachs-Levy teszt eredményei szerint a szakértőknek sikerül pszichológiai portrét készíteniük a válaszadóról, és meghatározzák nyilvános és személyes életének, a külvilággal való interakciójának azokat a területeit, amelyekben pozitív, negatív vagy semleges attitűdök érvényesülnek. A teszt azt is feltárhatja, hogy az alany hajlamos-e mentális zavarokra . Például G. G. Rumyantsev, aki elsőként tesztelte a hiányos mondatok módszerét a szovjet patopszichológiában , azzal érvelt, hogy a teszt olyan jellemzőket tár fel, amelyek a skizofrén betegekre jellemzőek [5] .
A Sachs-Levy befejezetlen mondatteszt, amely a projektív technikák koncepcióján és a szabad asszociációs módszeren alapul , széles körben használatos a klinikai és a mindennapi gyakorlatban, és számos kutató és szakértő szerint hatékony eszköz az egyén problémáinak azonosítására. és interperszonális természet, belső élmények, és hajlamosak az idegösszeomlással járó betegségekre is. A módszernek azonban számos hátránya van.
Aleksey Pakhomov, a pszichológiai tudományok kandidátusa és a PFUR oktatója „A „hiányos mondatok Sachs-Levi módszere, mint oktatási segédlet” című munkájában felvázolta a teszt számos negatív aspektusát [6] . Először is, a tesztkérdések egy részének kétértelmű megfogalmazása arra késztetheti a válaszadót, hogy ne konkrét személyes attitűdöket és kategóriákat használjon, hanem elvont fogalmakat, az általa ismert személyek nevét és vezetéknevét, kliséket és stabil beszédformákat, tényszerű információkat – mindent, ami megnehezíti a dolgát. a válaszok további elemzésére és az alany pszichológiai portréjának elkészítésére. Másodszor, a szövegezés teljesebb megértése, következésképpen a mélyebb és őszintébb válaszok érdekében a tesztet a lehető legnagyobb mértékben hozzá kell igazítani a válaszadók meghatározott kategóriáihoz. Harmadszor, a pszichometria törvényei szerint a 15 szektor mindegyikének 9 befejezetlen mondatot kell illusztrálnia, és nem 4-et. Ellenkező esetben az attitűdök szektoronkénti karaktere (pozitív, negatív és semleges attitűd) befejezetlennek bizonyul.