Parseval tétele

Parseval tételét általában a Fourier-transzformáció egységeként értelmezik . Vagyis a függvény négyzetének összege (vagy integrálja) egyenlő a transzformáció eredményének négyzetének összegével (vagy integráljával). Meg kell jegyezni, hogy a Parseval-tétel általános formáját gyakran Plancherel-tételnek vagy általánosított Rayleigh-képletnek nevezik . A tételt Marc-Antoine Parseval bizonyította sorozatokra 1799 -ben, majd később Fourier -sorokra is alkalmazta .

A tételnek megvan a formája

ahol egy folyamatos Fourier-transzformációt jelöl , amely egy időbeli vagy térbeli jelet a frekvenciatartománybeli reprezentációjához kapcsol .

A Parseval-tétel általánosabb és pontosabb megfogalmazása a Fourier-integrál elméletében így néz ki. Legyenek a és a függvények a négyzetesen integrálható függvények terébe, és legyenek azok Fourier transzformációi, ill. Akkor: [1]

Diszkrét formában a tételt a következőképpen írjuk fel:

,

ahol egy mintával rendelkező jel diszkrét Fourier-transzformációja .

Parseval tétele egyenlőséget állapít meg egy jel energiája és spektrumának energiája között.

A Parseval-tételt bemutató MATLAB kódpélda

N = 100 ; %-os minták száma x = randn ( 1 , N ); % normális eloszlás Et = norma ( x ) ^ 2 ; % vagy így: Et = összeg(x.^2); fprintf ( 'Időtartomány jelenergia:%f \n' , Et ); X = fftn ( x ); Ew = 1 / N * norma ( X ) ^ 2 ; % vagy így: Ew = 1/N * összeg(absz(X).^2); fprintf ( 'Frekvenciatartomány jelenergia:%f \n' , Ew ); xnew = ifftn ( X ); Etn = norma ( xúj ) ^ 2 ; % vagy így: Etn = sum(xnew.^2); fprintf ( 'Időtartomány jelenergia:%f \n' , Etn ); A program eredménye ------------------------------ Időtartomány jelenergia : 94.236108 Frekvenciatartomány jelenergia : 94.236108 Időtartomány jelenergia : 94.236108 _ _ _ _ _ _

Jegyzetek

  1. N. Wiener Fourier transzformáció a komplex tartományban. - M., Nauka, 1964. - p. tizenegy

Irodalom

  1. Baskakov, S. I. Rádiótechnikai áramkörök és jelek. - 3. kiadás - M . : "Felsőiskola", 2000. - 462 p. — ISBN 5-06-003843-2 .
  2. Gonorovsky, I. S. Rádiótechnikai áramkörök és jelek. - 4. kiadás - M . : "Rádió és kommunikáció", 1986. - 512 p.

Lásd még