Parseval tételét általában a Fourier-transzformáció egységeként értelmezik . Vagyis a függvény négyzetének összege (vagy integrálja) egyenlő a transzformáció eredményének négyzetének összegével (vagy integráljával). Meg kell jegyezni, hogy a Parseval-tétel általános formáját gyakran Plancherel-tételnek vagy általánosított Rayleigh-képletnek nevezik . A tételt Marc-Antoine Parseval bizonyította sorozatokra 1799 -ben, majd később Fourier -sorokra is alkalmazta .
A tételnek megvan a formája
ahol egy folyamatos Fourier-transzformációt jelöl , amely egy időbeli vagy térbeli jelet a frekvenciatartománybeli reprezentációjához kapcsol .
A Parseval-tétel általánosabb és pontosabb megfogalmazása a Fourier-integrál elméletében így néz ki. Legyenek a és a függvények a négyzetesen integrálható függvények terébe, és legyenek azok Fourier transzformációi, ill. Akkor: [1]
Diszkrét formában a tételt a következőképpen írjuk fel:
,ahol egy mintával rendelkező jel diszkrét Fourier-transzformációja .
Parseval tétele egyenlőséget állapít meg egy jel energiája és spektrumának energiája között.
A Parseval-tételt bemutató MATLAB kódpélda
N = 100 ; %-os minták száma x = randn ( 1 , N ); % normális eloszlás Et = norma ( x ) ^ 2 ; % vagy így: Et = összeg(x.^2); fprintf ( 'Időtartomány jelenergia:%f \n' , Et ); X = fftn ( x ); Ew = 1 / N * norma ( X ) ^ 2 ; % vagy így: Ew = 1/N * összeg(absz(X).^2); fprintf ( 'Frekvenciatartomány jelenergia:%f \n' , Ew ); xnew = ifftn ( X ); Etn = norma ( xúj ) ^ 2 ; % vagy így: Etn = sum(xnew.^2); fprintf ( 'Időtartomány jelenergia:%f \n' , Etn ); A program eredménye ------------------------------ Időtartomány jelenergia : 94.236108 Frekvenciatartomány jelenergia : 94.236108 Időtartomány jelenergia : 94.236108 _ _ _ _ _ _