Takhtakupyr

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. március 16-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 9 szerkesztést igényelnek .
Település
Takhtakupyr
üzbég Taxtakoʻpir / Tahtakipir
Karakalp. Taxtakoʻpir / Takhtaköpir

Karakalpak fiúk versenyei Takhtakupyrben
43°01′21″ s. SH. 60°17′19 hüvelyk e.
Ország  Üzbegisztán
Vidék Karakalpaksztán
Terület Takhtakupyr
Történelem és földrajz
PGT  with 1984
Középmagasság 61 ± 1 m
Népesség
Népesség 16 700 ember ( 2018 )
Hivatalos nyelv üzbég

Takhtakupir ( üzb . Taxtakoʻpir / Takhtakўpir , Karakalp. Taxtakoʻpir / Takhtaköpir ) városi jellegű település Üzbegisztánban , Karakalpaksztánban . Takhtakupyr régió központja . A falu a Chimbay vasútállomástól 53 km-re északkeletre található (a Naimankul  - Chimbay vonalon ).

Városi jellegű település státusz 1984 óta.

Látnivalók

Kurgancha  - Kurgancha település 17 km-re keletre található a Karakalpaksztán Köztársaság regionális központjától - Takhtakupyr városától.

Ezt az emlékművet "Kublandy kala" néven is ismerik, mert a népi legendákban az epikus hős, Koblan nevéhez fűzik. Kurganch település sivatagos területen található. Északról, keletről és nyugatról erőteljes homokos masszívum veszi körül, amelyet növényzet rögzít. Az emlékműhöz délről felhagyott mezők csatlakoznak.

Kurganchtól északra 750-1000 m-re szélességi irányban a Karakul száraz csatornája található, amely tökéletesen kifejeződik a domborzatban, és időszakosan elönti a szennyvíz.

2000 m-re délre a Kargabai másik száraz csatornája halad át, ez is megtartja az általános szélességi irányt, de a domborzatban kevésbé kifejeződik, mint az említett Karakul-csatorna. Mindkét csatorna az Amudarja Aral-deltájának mára kiszáradt keleti csatornáinak rendszerébe tartozik. Amint azt az 1960-ban és 2007-ben végzett tanulmányok is mutatják. az Amudarja Aral-deltájának keleti szélén található száraz csatornák teljes rendszerének útvonal-felmérése, a fenti rendszer számos száraz csatornát tartalmaz: Kamyshly-Kandym-Uzyak, Karakul és az ezeket összekötő kisebb csatornákat - Kargabay, Sazsay, Louzan stb. Mindezeket a csatornákat sűrűn benőtte a fésű, és a fésű számos helyen keskeny sávban húzódik, és egy viszonylag friss vízvonalat jelez. A csatornák partjai általában meredekek, a csatornák szinte nincsenek szétszórva. Mindegyik szerepel az Amudarja Aral-deltájának Kuvanyshdharma áramlási irányának rendszerében.

A település összterülete mintegy 18 hektár. A település számunkra nagyon érdekes elrendezésűnek tűnik, hiszen a település általános komplexuma fokozatosan alakul ki, minden egyes fennállási periódusban változtatja konfigurációját. Kurganch település kialakulásának és fejlődésének történetében eredetileg egységes építési rendszerben tervezték, de idővel ezt a szabályos elrendezésű településrészt sánccal kerítik be. Ennek következtében a hatalmas területű település belterülete beépítetlen marad. A jövőben kialakul a keleti rész, a déli részen pedig házak sora jelenik meg. De a település alaprajzának szinte teljes szabályos, sánccal körülvett része elpusztul egy nagy tűz következtében. Ezt követően ez a tűz, Kurganch elveszti a megjelenését egyetlen komplexum. Ugyanez a tűz a település keleti részét is érintette. A tüzekkel és a teljes építéstörténettel kapcsolatos minden eseményt a Kurganch település sokéves régészeti tanulmányai rögzítenek, amely a 7. - a 8. század első felére nyúlik vissza. De a legfontosabb és legérdekesebb számunkra a Kurgancsitól délre, körülbelül 1,5 km-re található felfedezés volt, egy hatalmas, megerősítetlen kora-kerderi település feljegyzett maradványai fénynyomokkal, valószínűleg ideiglenes lakóházakkal. 2008-ban a Kurganch helyén tartottak terepi régészeti gyakorlatot, ahol a Történeti Tanszék régészeinek irányítása alatt álló gyakornokok nagyszerű eredményeket értek el a településen végzett ásatásokon. Kerámiából, gyöngyökből és a 7-8. századra nagyon jellemző komplexum került elő. hatalmas humi [1]

Népesség

1989 [2] 2004 2018
15 022 17100 16700

Jeles emberek

Jegyzetek

  1. AZ AMUDARYA ARAL-DELTA "KERDER-KULTÚRÁJÁNAK" RÉGÉSZETI ANYAGAI (hozzáférhetetlen link) . Letöltve: 2018. szeptember 29. Az eredetiből archiválva : 2018. augusztus 8.. 
  2. 1989. évi népszámlálás . Hozzáférés dátuma: 2013. január 24. Az eredetiből archiválva : 2012. január 18.