"Takhkikat-i ark-i Bukhara" ("Tanulmányok a buharai ívről") - Sayyid Muhammad Nasir ibn Muzaffar üzbég történész történelmi munkája ; század első különleges alkotása a Bukhara-ívnek , Üzbegisztán egyik legősibb régészeti emlékének szentelve .
Az értekezés 1921-ben íródott perzsa nyelven, egyetlen kézzel írt példányban a mai napig fennmaradt. A mű teljes címe „ Takhkikat-i ark-i Bukhara va saladin va umara-i u ” („Kutatás a buharai ívről, valamint szultánjairól és amireiről”).
A traktátus orosz nyelvű fordítását Sanjar Gulomov, az Üzbég Köztársaság Tudományos Akadémiájának Abu Raykhan Biruniról elnevezett Keletkutatási Intézet tudományos főmunkatársa végezte, az üzbégre fordítást Gulom Karimov végezte. tudományos főmunkatárs ugyanabban az intézetben.
A kézirat fekete tintával, 42 lapra, 11 soros nastaliq kézírással , szabályos kivágásokkal, kokandi papírra van írva. Vörös tintával írják a mű címét, a címet vagy a címek kezdőszavait, valamint a bevezető szavakat, mint az al-qissa (történet), a shi'r (vers). A kötés a litografált kiadások török kötési stílusában készült - sötétzöld műbőr borító, díszes dombornyomással.
A mű sajátossága, hogy a szerző igyekezett olyan írásjeleket használni benne, amelyek nem voltak jellemzőek a korabeli arab kézírásos szövegre. Pontot használt a mondatok végén. De néha a személynevek felsorolása során a vessző helyett pontokat is írt le.
A Buharai Népköztársaság létrehozása után Sayyid Muhammad Nasir a köztársaság kormánya által létrehozott "Történelmi Társaság" ("Anjuman-i tarikh") tagja lett. Sayyid Muhammad Nasir megjegyezte, hogy ez a társaság hét főből állt, de a tagok felsorolásakor valamiért csak hatan nevét említi, köztük saját magát.
Ennek a társaságnak az egyik feladata volt a Bukhara bárka történetének kutatása. A "Takhkikat-i arq-i Bukhara" előszavából egyértelműen kiderül, hogy "megfontolás és megbeszélés után" a bárkáról szóló külön értekezés megírását Sayyid Muhammad Nasirra bízták.
Az értekezést 1921-1922 között írták át, valószínűleg röviddel a befejezés után. Miután egy példányban megőrizték a mű kéziratát, amelyet jelenleg az Üzbég Köztársaság Tudományos Akadémia Keletkutatási Intézetében tárolnak, egy időben Fitrat utasítására átkerült a Bukhara Központi Könyvtárba. .
A kéziratot először V. V. Bartold írta le és vezette be a tudományos forgalomba „Osztályok a turkesztáni könyvtárakban és múzeumokban 1925 nyarán” című munkájában.
Az értekezés a Bárka alapításának kezdetétől és elpusztításától, majd a különböző politikai eseményekről és a különböző időszakok helyreállításáról mesél; Bukhara uralkodóiról számolnak be az Astarkhanidák és Mangitok dinasztiájából, amelynek során épületeket építettek a bárkában és a vele szomszédos területen.