Tattinsky ulus

ulus ( kerület ) [1] / önkormányzati kerület [2]
Tattinsky ulus (körzet)
Taatta uluuha
Zászló Címer
62°16′ é. SH. 133°25′ kelet e.
Ország  Oroszország
Tartalmazza Yakutia
Magába foglalja 14 önkormányzat
Adm. központ Ytyk-Kyuyol falu
Az ulus feje Sorov Mihail Mihajlovics
Történelem és földrajz
Az alapítás dátuma 1913
Négyzet 18 984,08 [3]  km²
Időzóna MSK+6 ( UTC+9 )
Népesség
Népesség

17 011 [4]  ember ( 2021 )

  • (1,71%)
Sűrűség 0,9 fő/km²
OKATO kód 98 204 000
Hivatalos oldal
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Tattinsky ulus (körzet) ( jakut. Taatta uluuһa ) egy közigazgatási-területi egység ( ulus vagy kerület ) és önkormányzati formáció ( községi körzet ) az Orosz Föderáció Szaha Köztársaságában (Jakutia) .

Közigazgatási központja Ytyk-Kyuyol  falu .

Történelem

A Jakutszki Területi Adminisztráció Általános Jelenléte folyóiratának 1912. december 8-án kelt 716. számú rendelete elhatározta, hogy a jakutszki körzet Boturusszkij uluszát 1913. január 1-től két uluszra osztják: Boturusszkijra és Tattinszkijra. Az Aldan, Terasinsky, 2. Zhokhsogonsky, 1. Igideysky, 1. Zhokhsogonsky, Uszt-Amginszkij, Zsulejszkij, 1. Khayakhsytsky, 4. Zhokhsogonsky, 2. Igideysky, 3. Zhokhsogonsky, 3. Zhokhsogonsky, 2. Igideysky, 3. Zhokhsogonsky, 24 nas revision 21,41,21,41,21,41,21,41,41,21,41,21,41,21,21,21,41,21,21,21,21,21,21,21,21,21,21,21,21,21,41,21,41 és 49 készpénzes lélek, 4313 női lélek Burgajev, Nil Szivcev, Szemjon Popov, Roman Szofronov, Ivan Antonov, Mihail Argunov. Cherkyoh falu lett az ulus központja .

A Yatsik 1930. március 25-i rendelete szerint a Tattinsky körzetet a falu központjával alakították ki. Ytyk-Kyuel . A Tattinsky ulus 17 orrlábán kívül (1, 2, 3, 4, 5 Zhokhsogonsky, Kunysky, Khanyaysky, Lebeginsky, Nizhne-Amginsky, Ust-Amginsky, Aldansky, Tattinsky, 1, 2 Igideysky, K. Terajjszkij, Teraszkijszkij) ide tartozik: Ynginsky, Esinsky, Egyansky, 3. Bayagantasky, Sasylsky, Megino-Aldansky, Bayagino-Igideysky, Walbinsky, Bayaginsky, 2. Bayagantasky, 4. Bayagantasky orrláb a Bayagantai ulusban. A Khayakhsytsky nasleg átkerült a Churapchinsky kerületbe. Létrehozták a szovjet hatalom regionális testületét - a Munkás- és Parasztképviselők Tattinszkij Kerületi Tanácsát (1937-ben a JSZSZ alkotmánya szerint átnevezték Tattinszkij Körzeti Munkásképviselők Tanácsára) és végrehajtó bizottságát.

Az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1954. július 14-i, „A jakut SZSZK vidéki szovjeteinek egyesítéséről” szóló rendelete értelmében a Testületi Tanácsokat egyesítették: 1. Aldan, 2. Bayagantai Aldan; Nizhne - Amginsky, 2. Aldansky - Amginsky; Bayaginskiy, Bayagino-Igideiskiy to Bayaginskiy; Zhokhsogonsky, Sellyakhsky Zhokhsogonsky; Oktyabrsky, Lebeginsky, Kyunnyaisky Oktyabrsky. 1953. augusztus 5-én kiadták az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének rendeletét a Tattinsky körzet 1. Bayagantai, Esinsky, Megino-Aldansky, Yegyansky, Sasylsky és Ynginsky orrlábainak áthelyezéséről a Tomponsky kerületbe. YASSR.

Az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1963. február 1-i, "A vidéki területek megszilárdításáról és az ipari területek kialakításáról a Jakut SZSZK-ban" című rendeletével összhangban a Jakut ASSR Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége, 1963. február 8-i rendeletével létrehozta a vidéki és ipari területek csoportját, ahol a korábbi Tattinsky és Csurapchinsky kerületeket az új Alekszejevszkij körzetbe foglalták, központtal a faluban. Churapcha , és a kerület új nevet kapott az Alekszejevszkij területi állami gazdaság igazgatásának nevéből.

A köztársaság körzeteinek felosztása során az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1965. január 12-i, „A Jakut ASSR közigazgatási-területi felosztásának változásairól” szóló rendeletével összhangban, az RSFSR Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége A Yakut ASSR 1965. január 27-i rendelettel jóváhagyta azon régiók új közigazgatási-területi összetételét, ahol a korábbi Tattinsky körzetet Alekszejevszkij körzetnek nevezték el, központtal a faluban. Ytyk-Kyuel. 1977 óta működik Alekszejevszkij Népi Képviselők Kerületi Tanácsa és végrehajtó bizottsága. Az Alekszejevszkij kerület Tattinsky-re való átnevezésének kérdését sok éven át rendszeresen felvetették a kerület dolgozói különböző szintű találkozókon. Az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1990. augusztus 6-án kelt 125-1. számú, „A Jakut SZSZK Alekszejevszkij kerületének Tattinszkij körzetre történő átnevezéséről” szóló rendeletének megfelelően, korábbi történelmi neve Tattinsky. kerületben, visszakerült a kerülethez.

1990-ben a választmány helyett megalakult az Elnökség, 1992-től a Kistanács. A Köztársaság Legfelsőbb Tanácsának 1993. október 12-én kelt „A Szahai Köztársaság (Y) képviseleti hatalmi szerveinek reformjáról” rendelete alapján a Tattinsky Kerületi Népi Képviselők Tanácsa tevékenysége megszűnt.

A Szaha Köztársaság (Y) elnökének 1992. január 13-i 04. számú, „A helyi közigazgatás vezetőinek és a vidéki közigazgatás vezetőinek tevékenységének szervezeti kérdéseiről” szóló rendelete értelmében Tattinskaya járási és vidéki közigazgatás jött létre. .

A címert a Tattinsky ulus Képviselőtestületének 17-4. sz., 2004. október 29-i határozata hagyta jóvá. A címer szerzője: Neustroev Boris Fedorovich - Mandar Uus. Az Orosz Föderáció heraldikai nyilvántartásának száma: 1716.

A zászlót a Tattinsky ulus Képviselőtestületének 7-2. sz., 2009. január 29-i határozata hagyta jóvá. A zászló szerzője: Lopatin Afanasy Petrovich.

A himnuszt az ulus képviselőtestületének 2012. december 13-i 57-1. számú határozata hagyta jóvá. Szofronov Anempodist Ivanovics - Alampa szavai, Protodyakonov Vaszilij Nikolajevics "Szakha yryata" dala.

A Tattinsky ulus megalakulásának napját az ulus képviselőtestületének 2018. június 19-i 51-4. számú határozata hagyta jóvá. 1912. december 8-át tekintik a Tattinsky ulus megalakulásának napjának. december 21-én                               ünneplik a Gergely-naptár szerint.

Földrajz

A kerület területe 18 984 km². Jakutia központi részének északkeleti részén található.

Népesség

Népesség
1970 [5]1979 [6]1989 [7]2002 [8]2009 [9]2010 [10]2011 [11]2012 [12]2013 [13]
12 228 13 208 15 933 16 601 15 484 17 242 17 222 16 746 16406
2014 [14]2015 [15]2016 [16]2017 [17]2018 [18]2019 [19]2020 [20]2021 [4]
16 294 16 393 16 337 16 358 16 338 16 185 16 187 17 011
Nemzeti összetétel

A lakosság nagy része szaha (95,2%). Itt élnek még: oroszok (2,3%), Evenek (0,2%), Evenek (0,3%) és más nemzetiségűek (1,9%).

Önkormányzati-területi struktúra

A Tattinsky ulus (járás) a helyi önkormányzati szervezet keretein belül 14 vidéki települési ( nasleg ) státusú települést foglal magában [21] [22] :

Nem.Önkormányzati
szerv
közigazgatási
központja

Települések száma
_
Népesség
(fő)
Terület
(km²)
egyAldan naslegBulun faluegy 1153 [23]1729,50 [3]
2Amginszkij naslegChychymakh faluegy 666 [23]5159,77 [3]
3Bajaginszkij naslegTomtor faluegy 925 [23]2179,00 [3]
négyDaya-Amginsky naslegDaya-Amgata faluegy 221 [23]67,09 [3]
5Zhokhsogonsky naslegBorobul falu2 985 [23]555,64 [3]
6Zhuleisky naslegTuora-Kyuyol faluegy 550 [23]404,31 [3]
7igidean naslegDebdirge faluegy 753 [23]864,06 [3]
nyolcOktóberi naslegCherkyoh faluegy 1122 [23]791,48 [3]
9Sredne-Amginsky naslegHarbalakh faluegy 956 [23]265,29 [3]
tízTattinsky naslegYtyk-Kyuyol faluegy 6933 [23]632,44 [3]
tizenegyTyarasinsky NaslegKyyi faluegy 719 [23]742,85 [3]
12Walbinsky naslegWalba faluegy 534 [23]1513,33 [3]
13Uszt-Amginszkij naslegChymnayi faluegy 477 [23]2859,62 [3]
tizennégyKhara-Aldan NaslegKhara-Aldan faluegy 277 [23]1219,70 [3]

Települések

A Tattinsky ulusban 15 település található.

A régió településeinek listája
Nem.HelységTípusúNépességKözség
egyBorobulfalu 1014 [10]Zhokhsogonsky nasleg
2Bulunfalu 1153 [23]Aldan nasleg
3Daya Amgatafalu 221 [23]Daya-Amginsky nasleg
négyDakkafalu 9 [10]Zhokhsogonsky nasleg
5Debdirgefalu 753 [23]igidean nasleg
6Kyiyfalu 719 [23]Tyarasinsky Nasleg
7Tomtorfalu 925 [23]Bajaginszkij nasleg
nyolcTuora-Kyuyolfalu 550 [23]Zhuleisky nasleg
9Walbafalu 534 [23]Walbinsky nasleg
tízKhara-Aldanfalu 277 [23]Khara-Aldan Nasleg
tizenegyHarbalakhfalu 958 [23]Sredne-Amginsky nasleg
12Cherkyohfalu 1122 [23]Októberi nasleg
13Chymnayifalu 477 [23]Uszt-Amginszkij nasleg
tizennégyChychymakhfalu 666 [23]Amginszkij nasleg
tizenötYtyk-Kyuyolfalu 6933 [23]Tattinsky nasleg

Önkormányzat

Az ulus feje - Sorov Mihail Mihajlovics

Közgazdaságtan

Az ulus gazdaságában vezető szerepet játszik a mezőgazdaság  - hús- és tejtermelő szarvasmarha-tenyésztés, húsállomány lótenyésztés. Burgonyát, zöldséget, takarmánynövényeket termesztenek. A mezőgazdasági területek területe 86,2 ezer hektár. Az ulusban kollektív vállalkozások, mezőgazdasági cégek, paraszti gazdaságok és helyi ipari vállalkozások működnek.

Jegyzetek

  1. a közigazgatási-területi struktúra szempontjából
  2. az önkormányzati struktúra szempontjából
  3. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 Szaha Köztársaság (Jakutia). Az önkormányzat teljes földterülete . Letöltve: 2016. április 22. Az eredetiből archiválva : 2018. január 21..
  4. 1 2 5. táblázat: Oroszország lakossága, szövetségi körzetei, az Orosz Föderációt alkotó egységei, városi körzetek, önkormányzati körzetek, önkormányzati körzetek, városi és vidéki települések, városi települések, 3000 vagy annál nagyobb lélekszámú vidéki települések . A 2020-as összoroszországi népszámlálás eredményei . 2021. október 1-től. 1. kötet. Populáció mérete és eloszlása ​​(XLSX) . Letöltve: 2022. szeptember 1. Az eredetiből archiválva : 2022. szeptember 1..
  5. 1970-es szövetségi népszámlálás. A Szovjetunió városainak, városi jellegű településeinek, kerületeinek és regionális központjainak tényleges lakossága az 1970. január 15-i népszámlálás szerint a köztársaságokra, területekre és régiókra vonatkozóan . Hozzáférés dátuma: 2013. október 14. Az eredetiből archiválva : 2013. október 14.
  6. 1979-es szövetségi népszámlálás. Az RSFSR, autonóm köztársaságok, autonóm régiók és körzetek, területek, régiók, körzetek, városi települések, faluközpontok és 5000 főt meghaladó lakosságú vidéki települések tényleges lakossága .
  7. 1989-es szövetségi népszámlálás. A Szovjetunió, az RSFSR és területi egységeinek lakossága nemek szerint . Archiválva az eredetiből 2011. augusztus 23-án.
  8. A 2002-es összoroszországi népszámlálás eredményei
  9. Az Orosz Föderáció állandó lakosságának száma városok, városi típusú települések és kerületek szerint 2009. január 1-jén . Hozzáférés dátuma: 2014. január 2. Az eredetiből archiválva : 2014. január 2.
  10. 1 2 3 A 2010. évi összoroszországi népszámlálás eredményei 1. kötet: A Szaha Köztársaság (Jakutia) lakosságának száma és megoszlása
  11. Jakutia. Népességbecslés 2009. január 1-2015
  12. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint. 35. táblázat Becsült lakónépesség 2012. január 1-jén . Letöltve: 2014. május 31. Az eredetiből archiválva : 2014. május 31..
  13. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2013. január 1-jén. - M.: Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat, Rosstat, 2013. - 528 p. (33. táblázat: Városi körzetek, önkormányzati kerületek, városi és falusi települések, városi települések, vidéki települések lakossága) . Hozzáférés dátuma: 2013. november 16. Az eredetiből archiválva : 2013. november 16.
  14. 33. táblázat Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2014. január 1-jén . Letöltve: 2014. augusztus 2. Az eredetiből archiválva : 2014. augusztus 2..
  15. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2015. január 1-jén . Letöltve: 2015. augusztus 6. Az eredetiből archiválva : 2015. augusztus 6..
  16. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2016. január 1-jén (2018. október 5.). Letöltve: 2021. május 15. Az eredetiből archiválva : 2021. május 8.
  17. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2017. január 1-jén (2017. július 31.). Letöltve: 2017. július 31. Az eredetiből archiválva : 2017. július 31.
  18. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2018. január 1-jén . Letöltve: 2018. július 25. Az eredetiből archiválva : 2018. július 26.
  19. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2019. január 1-jén . Letöltve: 2019. július 31. Az eredetiből archiválva : 2021. május 2.
  20. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2020. január 1-jén
  21. A Szaha Köztársaság (Jakutia) 2004. november 30-i N 173-З N 353-III törvénye "A Szaha Köztársaság (Jakutia) települései határainak megállapításáról és a városi és vidéki települések státuszának megadásáról" . Letöltve: 2020. március 25. Az eredetiből archiválva : 2019. szeptember 21.
  22. A Szaha Köztársaság (Jakutia) vidéki és városi településeinek részét képező települések listája (elérhetetlen link) . Hozzáférés dátuma: 2011. január 31. Az eredetiből archiválva : 2013. július 27. 
  23. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2021. január 1-jén . Letöltve: 2021. április 27. Az eredetiből archiválva : 2021. május 2.

Linkek