ulus ( kerület ) [1] / önkormányzati kerület [2] | |||||
Tattinsky ulus (körzet) | |||||
---|---|---|---|---|---|
Taatta uluuha | |||||
|
|||||
62°16′ é. SH. 133°25′ kelet e. | |||||
Ország | Oroszország | ||||
Tartalmazza | Yakutia | ||||
Magába foglalja | 14 önkormányzat | ||||
Adm. központ | Ytyk-Kyuyol falu | ||||
Az ulus feje | Sorov Mihail Mihajlovics | ||||
Történelem és földrajz | |||||
Az alapítás dátuma | 1913 | ||||
Négyzet | 18 984,08 [3] km² | ||||
Időzóna | MSK+6 ( UTC+9 ) | ||||
Népesség | |||||
Népesség |
↗ 17 011 [4] ember ( 2021 )
|
||||
Sűrűség | 0,9 fő/km² | ||||
OKATO kód | 98 204 000 | ||||
Hivatalos oldal | |||||
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Tattinsky ulus (körzet) ( jakut. Taatta uluuһa ) egy közigazgatási-területi egység ( ulus vagy kerület ) és önkormányzati formáció ( községi körzet ) az Orosz Föderáció Szaha Köztársaságában (Jakutia) .
Közigazgatási központja Ytyk-Kyuyol falu .
A Jakutszki Területi Adminisztráció Általános Jelenléte folyóiratának 1912. december 8-án kelt 716. számú rendelete elhatározta, hogy a jakutszki körzet Boturusszkij uluszát 1913. január 1-től két uluszra osztják: Boturusszkijra és Tattinszkijra. Az Aldan, Terasinsky, 2. Zhokhsogonsky, 1. Igideysky, 1. Zhokhsogonsky, Uszt-Amginszkij, Zsulejszkij, 1. Khayakhsytsky, 4. Zhokhsogonsky, 2. Igideysky, 3. Zhokhsogonsky, 3. Zhokhsogonsky, 2. Igideysky, 3. Zhokhsogonsky, 24 nas revision 21,41,21,41,21,41,21,41,41,21,41,21,41,21,21,21,41,21,21,21,21,21,21,21,21,21,21,21,21,21,41,21,41 és 49 készpénzes lélek, 4313 női lélek Burgajev, Nil Szivcev, Szemjon Popov, Roman Szofronov, Ivan Antonov, Mihail Argunov. Cherkyoh falu lett az ulus központja .
A Yatsik 1930. március 25-i rendelete szerint a Tattinsky körzetet a falu központjával alakították ki. Ytyk-Kyuel . A Tattinsky ulus 17 orrlábán kívül (1, 2, 3, 4, 5 Zhokhsogonsky, Kunysky, Khanyaysky, Lebeginsky, Nizhne-Amginsky, Ust-Amginsky, Aldansky, Tattinsky, 1, 2 Igideysky, K. Terajjszkij, Teraszkijszkij) ide tartozik: Ynginsky, Esinsky, Egyansky, 3. Bayagantasky, Sasylsky, Megino-Aldansky, Bayagino-Igideysky, Walbinsky, Bayaginsky, 2. Bayagantasky, 4. Bayagantasky orrláb a Bayagantai ulusban. A Khayakhsytsky nasleg átkerült a Churapchinsky kerületbe. Létrehozták a szovjet hatalom regionális testületét - a Munkás- és Parasztképviselők Tattinszkij Kerületi Tanácsát (1937-ben a JSZSZ alkotmánya szerint átnevezték Tattinszkij Körzeti Munkásképviselők Tanácsára) és végrehajtó bizottságát.
Az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1954. július 14-i, „A jakut SZSZK vidéki szovjeteinek egyesítéséről” szóló rendelete értelmében a Testületi Tanácsokat egyesítették: 1. Aldan, 2. Bayagantai Aldan; Nizhne - Amginsky, 2. Aldansky - Amginsky; Bayaginskiy, Bayagino-Igideiskiy to Bayaginskiy; Zhokhsogonsky, Sellyakhsky Zhokhsogonsky; Oktyabrsky, Lebeginsky, Kyunnyaisky Oktyabrsky. 1953. augusztus 5-én kiadták az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének rendeletét a Tattinsky körzet 1. Bayagantai, Esinsky, Megino-Aldansky, Yegyansky, Sasylsky és Ynginsky orrlábainak áthelyezéséről a Tomponsky kerületbe. YASSR.
Az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1963. február 1-i, "A vidéki területek megszilárdításáról és az ipari területek kialakításáról a Jakut SZSZK-ban" című rendeletével összhangban a Jakut ASSR Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége, 1963. február 8-i rendeletével létrehozta a vidéki és ipari területek csoportját, ahol a korábbi Tattinsky és Csurapchinsky kerületeket az új Alekszejevszkij körzetbe foglalták, központtal a faluban. Churapcha , és a kerület új nevet kapott az Alekszejevszkij területi állami gazdaság igazgatásának nevéből.
A köztársaság körzeteinek felosztása során az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1965. január 12-i, „A Jakut ASSR közigazgatási-területi felosztásának változásairól” szóló rendeletével összhangban, az RSFSR Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége A Yakut ASSR 1965. január 27-i rendelettel jóváhagyta azon régiók új közigazgatási-területi összetételét, ahol a korábbi Tattinsky körzetet Alekszejevszkij körzetnek nevezték el, központtal a faluban. Ytyk-Kyuel. 1977 óta működik Alekszejevszkij Népi Képviselők Kerületi Tanácsa és végrehajtó bizottsága. Az Alekszejevszkij kerület Tattinsky-re való átnevezésének kérdését sok éven át rendszeresen felvetették a kerület dolgozói különböző szintű találkozókon. Az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1990. augusztus 6-án kelt 125-1. számú, „A Jakut SZSZK Alekszejevszkij kerületének Tattinszkij körzetre történő átnevezéséről” szóló rendeletének megfelelően, korábbi történelmi neve Tattinsky. kerületben, visszakerült a kerülethez.
1990-ben a választmány helyett megalakult az Elnökség, 1992-től a Kistanács. A Köztársaság Legfelsőbb Tanácsának 1993. október 12-én kelt „A Szahai Köztársaság (Y) képviseleti hatalmi szerveinek reformjáról” rendelete alapján a Tattinsky Kerületi Népi Képviselők Tanácsa tevékenysége megszűnt.
A Szaha Köztársaság (Y) elnökének 1992. január 13-i 04. számú, „A helyi közigazgatás vezetőinek és a vidéki közigazgatás vezetőinek tevékenységének szervezeti kérdéseiről” szóló rendelete értelmében Tattinskaya járási és vidéki közigazgatás jött létre. .
A címert a Tattinsky ulus Képviselőtestületének 17-4. sz., 2004. október 29-i határozata hagyta jóvá. A címer szerzője: Neustroev Boris Fedorovich - Mandar Uus. Az Orosz Föderáció heraldikai nyilvántartásának száma: 1716.
A zászlót a Tattinsky ulus Képviselőtestületének 7-2. sz., 2009. január 29-i határozata hagyta jóvá. A zászló szerzője: Lopatin Afanasy Petrovich.
A himnuszt az ulus képviselőtestületének 2012. december 13-i 57-1. számú határozata hagyta jóvá. Szofronov Anempodist Ivanovics - Alampa szavai, Protodyakonov Vaszilij Nikolajevics "Szakha yryata" dala.
A Tattinsky ulus megalakulásának napját az ulus képviselőtestületének 2018. június 19-i 51-4. számú határozata hagyta jóvá. 1912. december 8-át tekintik a Tattinsky ulus megalakulásának napjának. december 21-én ünneplik a Gergely-naptár szerint.
A kerület területe 18 984 km². Jakutia központi részének északkeleti részén található.
Népesség | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1970 [5] | 1979 [6] | 1989 [7] | 2002 [8] | 2009 [9] | 2010 [10] | 2011 [11] | 2012 [12] | 2013 [13] |
12 228 | ↗ 13 208 | ↗ 15 933 | ↗ 16 601 | ↘ 15 484 | ↗ 17 242 | ↘ 17 222 | ↘ 16 746 | ↘ 16406 |
2014 [14] | 2015 [15] | 2016 [16] | 2017 [17] | 2018 [18] | 2019 [19] | 2020 [20] | 2021 [4] | |
↘ 16 294 | ↗ 16 393 | ↘ 16 337 | ↗ 16 358 | ↘ 16 338 | ↘ 16 185 | ↗ 16 187 | ↗ 17 011 |
A lakosság nagy része szaha (95,2%). Itt élnek még: oroszok (2,3%), Evenek (0,2%), Evenek (0,3%) és más nemzetiségűek (1,9%).
A Tattinsky ulus (járás) a helyi önkormányzati szervezet keretein belül 14 vidéki települési ( nasleg ) státusú települést foglal magában [21] [22] :
Nem. | Önkormányzati szerv | közigazgatási központja | Települések száma _ | Népesség (fő) | Terület (km²) |
---|---|---|---|---|---|
egy | Aldan nasleg | Bulun falu | egy | ↘ 1153 [23] | 1729,50 [3] |
2 | Amginszkij nasleg | Chychymakh falu | egy | ↘ 666 [23] | 5159,77 [3] |
3 | Bajaginszkij nasleg | Tomtor falu | egy | ↗ 925 [23] | 2179,00 [3] |
négy | Daya-Amginsky nasleg | Daya-Amgata falu | egy | ↗ 221 [23] | 67,09 [3] |
5 | Zhokhsogonsky nasleg | Borobul falu | 2 | ↘ 985 [23] | 555,64 [3] |
6 | Zhuleisky nasleg | Tuora-Kyuyol falu | egy | ↗ 550 [23] | 404,31 [3] |
7 | igidean nasleg | Debdirge falu | egy | ↘ 753 [23] | 864,06 [3] |
nyolc | Októberi nasleg | Cherkyoh falu | egy | ↘ 1122 [23] | 791,48 [3] |
9 | Sredne-Amginsky nasleg | Harbalakh falu | egy | ↘ 956 [23] | 265,29 [3] |
tíz | Tattinsky nasleg | Ytyk-Kyuyol falu | egy | ↗ 6933 [23] | 632,44 [3] |
tizenegy | Tyarasinsky Nasleg | Kyyi falu | egy | ↘ 719 [23] | 742,85 [3] |
12 | Walbinsky nasleg | Walba falu | egy | ↗ 534 [23] | 1513,33 [3] |
13 | Uszt-Amginszkij nasleg | Chymnayi falu | egy | ↘ 477 [23] | 2859,62 [3] |
tizennégy | Khara-Aldan Nasleg | Khara-Aldan falu | egy | ↘ 277 [23] | 1219,70 [3] |
A Tattinsky ulusban 15 település található.
A régió településeinek listája | ||||
---|---|---|---|---|
Nem. | Helység | Típusú | Népesség | Község |
egy | Borobul | falu | ↗ 1014 [10] | Zhokhsogonsky nasleg |
2 | Bulun | falu | ↘ 1153 [23] | Aldan nasleg |
3 | Daya Amgata | falu | ↗ 221 [23] | Daya-Amginsky nasleg |
négy | Dakka | falu | ↗ 9 [10] | Zhokhsogonsky nasleg |
5 | Debdirge | falu | ↘ 753 [23] | igidean nasleg |
6 | Kyiy | falu | ↘ 719 [23] | Tyarasinsky Nasleg |
7 | Tomtor | falu | ↗ 925 [23] | Bajaginszkij nasleg |
nyolc | Tuora-Kyuyol | falu | ↗ 550 [23] | Zhuleisky nasleg |
9 | Walba | falu | ↗ 534 [23] | Walbinsky nasleg |
tíz | Khara-Aldan | falu | ↘ 277 [23] | Khara-Aldan Nasleg |
tizenegy | Harbalakh | falu | ↘ 958 [23] | Sredne-Amginsky nasleg |
12 | Cherkyoh | falu | ↘ 1122 [23] | Októberi nasleg |
13 | Chymnayi | falu | ↘ 477 [23] | Uszt-Amginszkij nasleg |
tizennégy | Chychymakh | falu | ↘ 666 [23] | Amginszkij nasleg |
tizenöt | Ytyk-Kyuyol | falu | ↗ 6933 [23] | Tattinsky nasleg |
Az ulus feje - Sorov Mihail Mihajlovics
Az ulus gazdaságában vezető szerepet játszik a mezőgazdaság - hús- és tejtermelő szarvasmarha-tenyésztés, húsállomány lótenyésztés. Burgonyát, zöldséget, takarmánynövényeket termesztenek. A mezőgazdasági területek területe 86,2 ezer hektár. Az ulusban kollektív vállalkozások, mezőgazdasági cégek, paraszti gazdaságok és helyi ipari vállalkozások működnek.
Tattinsky ulus települései | A||
---|---|---|
Kerületi központ Ytyk-Kyuyol Borobul Bulun Daya Amgata Dakka Debdirge Kyiy Tomtor Tuora-Kyuyol Walba Khara-Aldan Harbalakh Cherkyoh Chymnayi Chychymakh |