J. Lauristinról elnevezett Tallinni Gépgyártó üzem

J. Lauristinról elnevezett Tallinni Gépgyártó üzem
A gépgyár adminisztratív épülete
Az alapítás éve	1865
Záró év	2012
Korábbi nevek	AS Franz Krull
Alapítók	Franz Krull ( ész. Franz Krull )
Elhelyezkedés	Orosz Birodalom , Észt Szovjetunió , Észtország ,Tallinn,st. Copley 68 (70A)
Ipar	gépészet
Termékek	berendezések a petrolkémiai, gáz- és palaipar számára
Díjak

A J. Lauristinról elnevezett Tallinni Gépgyártó üzem ( Est. Tallinna J. Lauristini nimeline Masinatehas ) egy tallinni (Észtország) gépgyártó vállalkozás, amelyet 1875 - ben alapítottak, és az alapítás évében „Joint Stock Company Gépgyártó Üzem” néven üzemel. Franz Krull". A szovjet hatalom éveiben az üzem Észtország egyik legnagyobb gépgyártó vállalkozása volt .

Gyártörténet

Az Orosz Birodalom észt tartományában

A gyár története a Franz Krull által 1865 - ben Narvában vásárolt rézfeldolgozó műhelyig nyúlik vissza .

Franz Krull ( Franz Joachim Heinrich Krull , 1835.08.03. - 1901.05.19.) német származású orosz iparos. Németországban gépészmérnöknek tanult, majd 1864-ben Novgorod tartományba küldték egy gépgyártó alkalmazottjaként.

Narvában Franz Krull kezdetben bortermelési berendezések gyártásával foglalkozott .

1875-ben a Krull által létrehozott céget Tallinnba helyezték át , 1899-ben a "Franz Krull Gépgyár Részvénytársaságává" ( AS Franz Krull ) alakult át. A részvénytársaság a Kopli utca 68. szám alatt kapott helyet, ahol egy 12 nagyméretű termelőépületből, valamint iroda- és lakóépületekből álló modern gyáregyüttes épült.

Az első világháborúig az üzem vas- és acéltermékeket, hűtőberendezéseket és hajófűtő berendezéseket gyártott.

1909-ben az üzem 250, 1913-ban 440 embert foglalkoztatott. Két évtized alatt az üzem a cári Észtország egyik legnagyobb gépgyártó vállalkozásává vált [1] .

Az Első Észt Köztársaságban

Az első Észt Köztársaság idején az üzem fűtőkazánokat, fűtőberendezéseket, erőművek berendezéseit és mezőgazdasági eszközöket gyártott.

1928-ban az üzem megkezdte az olajpala kitermelésére és feldolgozására szolgáló berendezések gyártását .

A szovjet időkben

1940-ben az üzemet államosították , és a "Vörös Krul" nevet kapták [2] . A Nagy Honvédő Háború kezdetén , 1941 nyarán az üzem összes berendezését, valamint 357 munkást evakuáltak .

1945. június 5-én Franz Krull üzemét átnevezték Glavgaztopprom 9. számú üzemére , 1949 - ben Tallinn Gépgyártó Üzemre . A második világháború után az üzem az olajpala- és gázipari berendezések, valamint emelőberendezések gyártására szakosodott.

1963 óta az üzem a tervdokumentáció kidolgozásával, prototípusok és sorozattermékek gyártásával foglalkozó fővállalkozás a Szovjetunió Vegyipari és Kőolajipari Mérnöki Minisztériumának rendszerében [1] .

1965 - ben az üzem megkapta a Munka Vörös Zászlójának Rendjét [3] .

1970 - ben az üzem a Szovjetunióban elsőként sajátította el a gázipari léghűtők gyártását . Az üzem által gyártott termékek az orosz olaj- és gázipar teljes hőcserélő berendezések iránti igényének 25% -át tették ki, jól ismertek és szállítottak a Szovjetunió összes köztársaságába , valamint Kelet-Európa és Ázsia országaiba . [1] .

Az üzem nem szabványos és ultrahangos berendezéseket, olajfelszereléseket és vegyipari berendezéseket is gyártott .

1971-1990 között a vállalkozás a " J. Lauristin Tallinn Gépgyártó " nevet kapta .

1972 februárjában, tallinni látogatása során az üzem tiszteletbeli vendége kétszer is a Szovjetunió hőse, Vitalij Ivanovics Szevasztyanov űrhajós volt .

1978-ban az üzem 37,4 millió rubel értékben állított elő termékeket [3] .

Az üzem alkalmazotti létszáma 1979. január 1-jén 2058 fő volt. Az alkalmazottak számát tekintve a vállalkozás az Észt Szovjetunió tíz legnagyobb gépgyártó üzeme között volt [3] .

Észtország függetlenségének helyreállítása után

2005-ben az üzem tulajdonost cserélt, 2012-ben a holding része lett . A cég honlapján az olvasható, hogy 2012-ben a TMT a balti és az északi régió legnagyobb léghűtőgyártója volt, a TMT termékek mintegy 90%-át orosz partnereknek szállítják, a TMT által gyártott berendezések pedig hozzávetőleg 30%-át szállítják. az Európában elfogyasztott gázból” [1 ] .

Jelenleg a Kopli utca 70A szám alatt egy 2012-ben alapított, magát a J. Lauristin üzem utódjának tekintő vállalkozás működik - Tallinn Machine Building Plant LLC ( Tallinna Masinatehas OÜ - TMT ) [1] .

A központ – TMT Holding OÜ – alkalmazotti létszáma 2019-ben 7 fő volt, tevékenységei: „Saját vagy bérelt ingatlanok bérbeadása és kezelése” és „Központi tevékenység” [4] . 2021-ben a TMT fő tevékenysége hűtő- és szellőztető berendezések gyártása volt, a foglalkoztatottak száma 15 fő volt [5] . A holdingban a TMT mellett további 2 vállalkozás [6] található : a Baltic Metal Construction OÜ (2019-ben - 14 alkalmazott, fő tevékenysége "Hűtő- és szellőzőberendezések gyártása") [7] és a Techno Serv OÜ (2019-ben - 1 fő, fő tevékenysége - "Szállítmányozás" ) [8] .

Gyárigazgatók

• Leonyid Moisejevics (Maximovics) Pumpjanszkij, a Petrográdi Egyetem professzora (1919-től), 1925-ben Észtországba emigrált;
• Pjotr ​​Mihajlovics Selumov , a Szentpétervári Műszaki Intézet professzora (1917-1918), 1919-ben emigrált Észtországba, 1928-tól az üzem műszaki igazgatója, 1940-től igazgató;
• Viljar Veskiväli - 1973 óta;
• Alekszej Sztepanovics Moroz ( Aleksei Moroz ) - 1982 óta.
• Keith Neal Saluveer az utolsó igazgató az üzem leszerelése előtt. Előtte különböző években Peeter Tava , Szergej Denisenko , Igor Timofejev, Szergej Tyurin , Mihail Gluscsenko ( Mihhail Gluštšenko ) és Jurij Debilov ( Jurij Debilov ) is irányította az üzemet. ) [9] .

Híradó

A Lauristin gyárról szóló dokumentumfilmeket a Tallini Filmstúdió játék- és dokumentumfilmek számára, valamint a " Tallinfilm " filmstúdió forgatták [10] :

• 1960 – VI. Lenini sunniaastapäeva eel. Tööprotsess Tallinna Masinatehase valukojas / Lenin születésnapjának előestéjén. A munkafolyamat a Tallinni Gépgyártó Üzem öntödében, igazgató: Valeria Anderson ( Valeria Anderson )
• 1961 - Tallinna Masinatehase lukksepad / A Tallinni Gépgyártó Lakatosai, Valeria Anderson igazgató ( Valeria Anderson )
• 1961 – NLKP XXII kongresszusi angolna. Tallinna Masinatehases / Az SZKP XXII. Kongresszusának előestéjén. A Tallinni Gépgyárban, Aleksandr Mandrõkin rendezésében
• 1963 - Tallinna Masinatehases / A Tallinni Mérnöki Üzemben, rendezte: Reet Kasesalu ( Reet Kasesalu )
• 1965 - Tallinna Masinatehase 100. aastapäev / A Tallinni Gépgyártó üzem 100. évfordulója, igazgató Alexander Mandrõkin
• 1970 - Tallinna Masinatehases / A Tallinni Gépgyárban, rendezte: Reet Kasesalu ( Reet Kasesalu )
• 1973 - Tallinna Masinatehase uus valutsehh / A Tallinni Gépgyártó Új öntöde, igazgató: Valeria Anderson ( Valeria Anderson )
• 1974 – Laupäevak Tallinna Masinatehases / Subbotnik a Tallinni Gépgyárban, rendező: Toivo Kusmin ( Toivo Kusmin )
• 1974 – Szocialista verseny Tallinna Masinatehases / Szocialista verseny a Tallinni Gépgyárban, rendezte Heli Speek
• 1975 – J. Lauristini nim Tallinna Masinatehases / Tallinn Machine Building Plant. J. Lauristina, rendező: Heli Speek
• 1975 - J. Lauristini nim Tallinna Masinatehase õhkjahutid / Léghűtőket a Tallinni Gépgyártó gyárt. J. Lauristina, rendező Julia Guteva ( Julia Guteva )
• 1976 - Harald Perri brigád a Tallinna Masinatehases / Harald Perrri csapata a Tallinni Gépgyárban, Toivo Kuzmin rendezésében
• 1979 - Brigaaditöövõtt Tallinna Masinatehases / Brigádszerződés a Tallinni Gépgyárban, Heli Speek rendezésében
• 1980 - Töörütm Tallinna Masinatehases / Munkaritmus a Tallinni Gépgyárban, igazgató Vladimir Maak ( Vladimir Maak )
• 1983 - J. Lauristini nimelise Tallinna Masinatehase parteiorganisatsiooni 75. aastapäeva tähistamine / Celebration of the 75th years of the party organization of the Tallinn Machine-Building Plant. J. Lauristina, rendezte : Reet Kasesalu

A növényhez kapcsolódó kultúra emlékei

Számos, a Franz Krull Részvénytársasághoz köthető objektum szerepel a Kulturális Emlékek Észt Állami Nyilvántartásában. Ezek tartalmazzák:

• kovácsműhely [11] (1900), Tallinn, Kopli utca 70a (Tallinn, Kopli tänav 70a);
• összeszerelő műhely [12] (1909), Tallinn, Kopli utca 70b (Tallinn, Kopli tänav 70);
• raktár [13] (1930), Tallinn, Volta utca 1d (Tallinn, Volta tänav 1d);
• szerelő- és szerelőműhely [14] (1950-es évek), Tallinn, Volta utca 1c (Tallinn, Volta tänav 1c);
• vaskerítés [15] (1931), Tallinn, Kopli utca 70 (Tallinn, Kopli tänav 70);
• toronyharang [16] (1889, öntöttvas), Aegviidu plébánia , Aegviidu templom;
• toronyharang [17] (1931, bronz), Leisi plébánia, Metsküla falu , Metsküla Úr bemutatása templom;
• toronyharang [18] (1933, bronz), Kaiu plébánia, Vahastu falu temploma ;
• toronyharang [19] (1934, bronz), Illuka plébánia , Jaama falu, Jaama Szent Miklós templom;
• toronyharang [20] (1936, öntöttvas), Vinni plébánia , Tudu község, Tudu templom;
• toronyharang [21] (1936, bronz), Kunda , Kunda templom (Kunda, Mere tee);
• toronyharang [22] (1938, bronz), Aniya plébánia , Pikva uradalom , Pikva falu, Mikael kápolna.

• 2021

• Kopli utca 68. szám: a gépgyár adminisztratív épületét új irodaházzá építik át. A befejezés dátuma nincs megadva

• Kopli utca 70A: az egykori gépgyár egyik termelő épülete

• Kopli utca 70A: az egykori gépgyár ipari épületei

Lásd még

• Észt ipar

Linkek

• Katz Y. Emlékmű Franz Krull vállalkozónak: Tallinn mérnöki legendája Tallinn: Lanes of Urban Legends, 2015.04.20   (orosz)
• Mi maradt az észtországi iparágból // Baltnews, 2019.07.04.   (orosz)

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 3 4 5 Az üzemről - TMT . Tallinna Masinatehas - Tallinn Gépgyártó üzem . Letöltve: 2017. november 18. Az eredetiből archiválva : 2017. október 30. (Orosz)
2. ↑ Az Észt SSR Gosplanja. Az Észt SSR 1941. évi nemzetgazdasági tervének főbb mutatói . - Tallinn, 1941. - S. 6-14. — 38 s. Archiválva : 2022. május 21. a Wayback Machine -nél
3. ↑ 1 2 3 Szovjet Észtország / Ch. szerk. G. Naan. — Enciklopédiai kézikönyv. - Tallinn: Valgus, 1979. - S. 132. - 440 p.
4. ↑ TMT HOLDING OÜ  (est.) . E-Krediidiinfo (2019.06.30.). Letöltve: 2019. július 22. Az eredetiből archiválva : 2019. július 22.
5. ↑ TALLINNA MASINATEHAS OÜ . E-Krediidiinfo .  (határozatlan) (est.)
6. ↑ Holding társaságok . TMT . Letöltve: 2019. július 22. Az eredetiből archiválva : 2019. július 22. (Orosz)
7. ↑ BALTIC METAL CONSTRUCTION OÜ  (est.) . E-Krediidiinfo (2019.06.30.). Letöltve: 2019. július 22. Az eredetiből archiválva : 2019. július 22.
8. ↑ TECHNO SERV OÜ  (est.) . E-Krediidiinfo (2019.06.30.). Letöltve: 2019. július 22. Az eredetiből archiválva : 2019. július 22.
9. ↑ Tallinna Masinatehas AS: Lõpulugu  (Est.) . mesekönyv . Letöltve: 2020. február 5. Az eredetiből archiválva : 2020. február 5..
10. ↑ Tallinna Masinatehas  (Est.) . Eesti Filmi Andmeebaas . Letöltve: 2018. augusztus 15. Az eredetiből archiválva : 2018. augusztus 15.
11. ↑ A/s Franz Krull masinatehase sepatsehh, 1900. a.  (est.) . Kultuurimälestiste riiklik nyilvántartás (1999.11.13.). Letöltve: 2017. december 27. Az eredetiből archiválva : 2017. december 27..
12. ↑ A/s Franz Krull masinatehase koostetsehh, 1900. a.  (est.) . Kultuurimälestiste riiklik nyilvántartás (1999.11.13.). Letöltve: 2017. december 27. Az eredetiből archiválva : 2017. december 27..
13. ↑ A/s Franz Krull masinatehase ladu, 1930. aastad  (Est.) . Kultuurimälestiste riiklik nyilvántartás (1999.11.13.). Letöltve: 2017. december 27. Az eredetiből archiválva : 2017. december 27..
14. ↑ A/s Franz Krull masinatehase lukksepa-montaasitsehh, 1950. aastad  (Est.) . Kultuurimälestiste riiklik nyilvántartás (1999.11.13.). Letöltve: 2017. december 27. Az eredetiből archiválva : 2017. december 27..
15. ↑ A/s Franz Krull masinatehase malmaed, 1931. a.  (est.) . Kultuurimälestiste riiklik nyilvántartás (1999.11.13.). Letöltve: 2017. december 27. Az eredetiből archiválva : 2017. december 27..
16. ↑ Tornikell, F. Krull, 1889 (malm)  (Est.) . Kultuurimälestiste riiklik nyilvántartás (1997.04.30.). Letöltve: 2017. december 27. Az eredetiből archiválva : 2017. december 27..
17. ↑ Tornikell, Fr. Krulli tehas, Tallinn, 1931 (pronks)  (est.) . Kultuurimälestiste riiklik nyilvántartás (2009.06.26.). Letöltve: 2017. december 27. Az eredetiből archiválva : 2017. december 27..
18. ↑ Tornikell, AS "Franz Krull", 1933 (pronks)  (Est.) . Kultuurimälestiste riiklik nyilvántartás (1997.08.11.). Letöltve: 2017. december 27. Az eredetiből archiválva : 2017. december 27..
19. ↑ Tornikell, A/S "Fr. Krull", 1934 (pronks)  (Est.) . Kultuurimälestiste riiklik nyilvántartás (1997.08.15.). Letöltve: 2017. december 27. Az eredetiből archiválva : 2017. december 27..
20. ↑ Tornikell, Fr. Krulli masinatehas, Tallinn, 1936 (malm)  (est.) . Kultuurimälestiste riiklik nyilvántartás (2007.04.04). Letöltve: 2017. december 27. Az eredetiből archiválva : 2017. december 27..
21. ↑ Tornikell, Fr. Krulli masinatehas, 1936 (pronks)  (est.) . Kultuurimälestiste riiklik nyilvántartás (2007.04.03.). Letöltve: 2017. december 27. Az eredetiből archiválva : 2017. december 27..
22. ↑ Tornikell, AS "Franz Krull", 1938 (pronks)  (Est.) . Kultuurimälestiste riiklik nyilvántartás (1997.08.11.). Letöltve: 2017. december 27. Az eredetiből archiválva : 2017. december 27..

Bibliográfiai katalógusokban	VIAF : 1009149719103211130004 WorldCat VIAF : 1009149719103211130004