Táblázatterület ( eng. tablespace ) – egyes DBMS - ekben használt fogalom egy logikai tér megszervezésére, amelyben a megadott adatbázis -objektumok együttesen vannak tárolva – például indexek , táblák és mások. A táblaterület létrehozásakor meghatározásra kerül a neve, amely az sql lekérdezésekben a szóköz jelzésére szolgál [1] .
A táblaterületeknek semmi közük egy adatbázis vagy séma logikai struktúrájához, hanem azt a célt szolgálják, hogy jelezzék, hol tárolják az adatokat a fizikai adathordozón. Ugyanabban az adatbázisban különböző objektumok, például egy index és egy tábla, fizikailag különböző helyeken tárolhatók. A táblaterületekkel a rendszergazda szabályozhatja a rendelkezésre álló terület adatbázis általi felhasználását, és optimalizálhatja a teljesítményt. Például az indexek számára használt területet a gyors meghajtókon, az archív adatokhoz használt területet pedig a lassabb, de sokkal nagyobb meghajtókon lehet elhelyezni. A particionálás lehetővé teszi egy objektum részekre bontását, amelyek különböző táblaterületekre helyezhetők el.
A terek fizikailag fájlként vannak tárolva, de egyes DBMS - ek saját kötetkezelővel rendelkeznek, amelyek közvetlenül a blokkeszközökkel működnek , ami lehetővé teszi a teljesítmény növelését a fájlrendszer-támogatási hívások megkerülésével.
| Adatbázis | |
|---|---|
| Fogalmak |
|
| Objektumok |
|
| Kulcsok | |
| SQL |
|
| Alkatrészek | |