kerület / önkormányzati terület | |||
Sunzhensky kerületben | |||
---|---|---|---|
Ingus Sholja shahyar [1] [2] | |||
|
|||
43°20′ é. SH. 45°11′ K e. | |||
Ország | Oroszország | ||
Tartalmazza | Ingusföld | ||
Magába foglalja | 10 önkormányzat | ||
Adm. központ | Sunzha városa | ||
Adminisztráció vezetője | Dzeitov Magomet Movlievich | ||
a Képviselő-testület elnöke |
Evloev Magomed Mussaevich | ||
Történelem és földrajz | |||
Az alapítás dátuma | 1992 | ||
Négyzet | 1612,69 [3] km² | ||
Időzóna | MSK ( UTC+3 ) | ||
Népesség | |||
Népesség |
↘ 60 022 [4] ember ( 2021 )
|
||
Sűrűség | 37,22 fő/km² | ||
Nemzetiségek | ingusok , csecsenek , oroszok | ||
Vallomások | Szunnita muszlimok , ortodoxok | ||
hivatalos nyelvek | ingus , orosz | ||
Digitális azonosítók | |||
OKATO | 26 230 | ||
OKTMO | 26 610 | ||
Telefon kód | 87341 | ||
Hivatalos oldal | |||
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Szunzsenszkij járás ( ingusul Sholzha shakhyar [1] [2] ) közigazgatási-területi egység és település ( önkormányzati körzet ) az Orosz Föderáció Ingusföldi Köztársaságában .
A közigazgatási központ Sunzha város ( 2015-ig - Ordzhonikidzevskaya falu , 2015-2016-ban - Ordzhonikidzevskaya falu , majd Szunzha ), amely 2016 decembere óta nem része a körzetnek.
A Sunzhensky kerület az Ingusföldi Köztársaság keleti és központi részén található. Északnyugaton a Malgobek kerülettel , nyugaton a Nazranovszkij kerülettel és az Észak-Oszétia-Alania Köztársaság Prigorodnij kerületével , délen a köztársaság Dzsejrakhszkij kerületével , keleten pedig a Csecsen Köztársaság több kerülete .
víztestek1860-1920 között a modern járás területe a Terek-vidék része volt . 1920-ban a Hegyi Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság részeként megalakult a Szunzsenszkij Kozák Kerület és az Ingus Autonóm Kerület, amelyek felosztották egymás között a jelenlegi Ingusföldi Szunzsenszkij körzet területét (a hegyvidékek az Autonóm Okrug részei voltak, és A Sunzha és Assy völgyek hegylábi és sík területei a kozák körzet részét képezték).
1929-ben megszüntették a Szunzsenszkij-kozák körzetet, és annak déli részét ( Ingusföld Szunzsenszkij régiójának modern északi és középpontja, a Malgobek régió része, valamint néhány olyan terület, amelyek ma a Szunzsenszkij és Acshoj-Martan régiók részét képezik. Csecsenföld ) ekkor került a csecsen autonóm régióba . 1934-ben a Csecsen Autonóm Kerületet az Ingus Autonóm Kerülettel egyesítették a Csecsen-Ingus Autonóm Kerülettel [5] (1936-tól Csecsen-Ingus Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság ), amely magában foglalta a Szunzsenszkij körzetet is .
A Groznij régió fennállása alatt (1944-1957) ezek a területek annak részét képezték, és nem kerültek át más köztársaságokba egészen a Csecsen-Ingus Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság 1957-es visszaállításáig. A CHIASSR Sunzhensky kerülete 1992-ig létezett.
A körzet jelenlegi formájában Ingusföld részeként 1992-ben alakult, miután a Csecsen-Ingus Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság csecsen és ingus köztársaságra oszlott .
2003 márciusában, nem sokkal a köztársasági alkotmány elfogadásáról szóló népszavazás előtt Csecsenföldön, a közzétett alkotmánytervezetben Szunzsenszkij is szerepelt a régiót alkotó körzetek között. Két héttel a népszavazás előtt Ahmat Kadirov csecsen elnök találkozott Murat Zyazikov ingus elnökkel . Az ingus fél ragaszkodott a Szunzsenszkij körzet kizárásához a Csecsen Köztársaság közigazgatási régióinak listájáról, de Kadirov nem értett egyet, és a Szunzsenszkij körzet említése Csecsenföld alkotmányában megmaradt, de Csecsenföld és Ingusföld vezetői. megállapodást kötött a köztársaságok közötti meglévő határ ideiglenes fenntartásáról [5] . Így Csecsenföld Szunzsenszkij körzetét a Kínai Csecsen Köztársaság egykori Szunzsenszkij körzetének mindössze 2 települése alkotta - Assinovskaya és Sernovodskaya falvak , amelyek 1992-ben az Icskeriai Csecsen Köztársaság fennhatósága alatt maradtak.
Ingusföld Szunzsenszkij kerülete csak 2009-ben kapott önkormányzati körzet státuszt [6] . Ugyanakkor összetételében 11 falusi település jogállású község alakult [6] .
2015. június 5-én elfogadták az Ingus Köztársaság törvényét Ordzsonikidzevsky vidéki település várossá alakításáról [7] . Ennek megfelelően Ordzhonikidzevskaya falu városi jellegű településsé vált. 2016. február 3-án átkeresztelték Sunzha városává. 2016 közepén a megfelelő városi települést is átnevezték. 2016. november 25-én Sunzha városi települését városi körzetté alakították, és eltávolították a kerületből [6] [8] . A település viszont megkapta a városi rangot.
Népesség | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2002 [9] | 2006 [10] | 2007 [10] | 2008 [10] | 2009 [10] | 2010 [11] | 2011 [11] | 2012 [12] | 2013 [13] |
119 826 | ↗ 124 650 | ↗ 125 818 | ↗ 127 157 | ↗ 129 062 | ↘ 116 470 | ↗ 116 866 | ↗ 118 973 | ↗ 119 973 |
2014 [14] | 2015 [15] | 2016 [16] | 2017 [17] | 2018 [18] | 2019 [19] | 2020 [20] | 2021 [4] | |
↗ 121 079 | ↗ 122 095 | ↗ 122 851 | ↗ 123 725 | ↘ 59 359 | ↗ 59 997 | ↗ 60 595 | ↘ 60 022 |
A 2002 -es [21] és a 2010 -es [22] összoroszországi népszámlálásai szerint ::
Népszámlálási év | 2002 | 2010 |
---|---|---|
Ingus | 76 515 ( 63,85 % ) |
104 010 ( 89,30 % ) |
csecsenek | 39 585 ( 33,04 % ) |
9578 ( 8,22% ) |
oroszok | 2431 ( 2,03% ) |
1391 ( 1,19% ) |
Egyéb | 1295 ( 1,08% ) |
568 ( 0,49% ) |
nem meghatározott | ... | 923 ( 0,79% ) |
Teljes | 119 826 ( 100,00 % ) |
116 470 ( 100,00 % ) |
A Sunzhensky önkormányzati körzetben 10 település található, amelyek 10 vidéki település részét képezik:
Nem. | vidéki település | közigazgatási központja | Települések száma _ | Népesség | Terület, km 2 |
---|---|---|---|---|---|
egy | Alkun | Alkun falu | egy | ↗ 1473 [4] | 0,21 [23] |
2 | Alkhasztok | Alkhasti falu | egy | ↗ 4787 [4] | 67,36 [23] |
3 | Arshty | Arshty falu | egy | ↘ 1473 [4] | 57,42 [23] |
négy | Madár-Jurt | Berd-Yurt falu | egy | ↗ 1138 [4] | 0,64 [23] |
5 | Galashki | Galashki falu | egy | ↘ 7285 [4] | 0,56 [23] |
6 | Dattyh | Dattyh falu | egy | ↘ 277 [4] | 0,58 [23] |
7 | Muzhichi | Muzhichi falu | egy | ↗ 2386 [4] | 0,24 [23] |
nyolc | Nesterovskoe | stanitsa Nesterovskaya | egy | ↘ 17981 [4] | 2,71 [23] |
9 | Szentháromság | stanitsa Troitskaya | egy | ↗ 23 078 [4] | 7,55 [23] |
tíz | Chemulga | Chemulga falu | egy | ↘ 691 [4] | 0,35 [23] |
A régió településeinek listája | ||||
---|---|---|---|---|
Nem. | Helység | Típusú | Népesség | vidéki település |
egy | Alkun | falu | ↗ 1473 [4] | Alkun |
2 | Alkhasztok | falu | ↗ 4787 [4] | Alkhasztok |
3 | Arshty | falu | ↘ 1473 [4] | Arshty |
négy | Madár-Jurt | falu | ↗ 1138 [4] | Madár-Jurt |
5 | Galashki | falu | ↘ 7285 [4] | Galashki |
6 | Dattyh | falu | ↘ 277 [4] | Dattyh |
7 | Muzhichi | falu | ↗ 2386 [4] | Muzhichi |
nyolc | Nesterovskaya | stanitsa | ↘ 17981 [4] | Nesterovskoe |
9 | Troitskaya | stanitsa | ↗ 23 078 [4] | Szentháromság |
tíz | Chemulga | falu | ↘ 691 [4] | Chemulga |
Sunzhensky kerület települései | A|
---|---|
Kerületi központ Sunzha Alkun Alkhasztok Arshty Madár-Jurt Galashki Dattyh Muzhichi Nesterovskaya Troitskaya Chemulga |
A Sunzhensky kerület vidéki települései | |
---|---|
Alkun Alkhasztok Arshty Madár-Jurt Galashki Dattyh Muzhichi Nesterovskoe Szentháromság Chemulga |
Ingusföld | |
---|---|
Városok | Karabulak Magas (főváros) Malgobek Nazran Sunzha |
kerületek | Dzseirakhszkij Malgobeksky Nazranovszkij Szunzsenszkij |
|