Sunzhensky kerület (Inguzföld)

kerület / önkormányzati terület
Sunzhensky kerületben
Ingus Sholja shahyar [1] [2]
Zászló
43°20′ é. SH. 45°11′ K e.
Ország  Oroszország
Tartalmazza Ingusföld
Magába foglalja 10 önkormányzat
Adm. központ Sunzha városa
Adminisztráció vezetője Dzeitov Magomet Movlievich

a Képviselő-testület elnöke
Evloev Magomed Mussaevich
Történelem és földrajz
Az alapítás dátuma 1992
Négyzet 1612,69 [3]  km²
Időzóna MSK ( UTC+3 )
Népesség
Népesség

60 022 [4]  ember ( 2021 )

  • (11,78%,  1. hely )
Sűrűség 37,22 fő/km²
Nemzetiségek ingusok , csecsenek , oroszok
Vallomások Szunnita muszlimok , ortodoxok
hivatalos nyelvek ingus , orosz
Digitális azonosítók
OKATO 26 230
OKTMO 26 610
Telefon kód 87341
Hivatalos oldal
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Szunzsenszkij járás ( ingusul Sholzha shakhyar [1] [2] ) közigazgatási-területi egység és település ( önkormányzati körzet ) az Orosz Föderáció Ingusföldi Köztársaságában .

A közigazgatási központ Sunzha város ( 2015-ig - Ordzhonikidzevskaya falu , 2015-2016-ban - Ordzhonikidzevskaya falu , majd Szunzha ), amely 2016 decembere óta nem része a körzetnek.

Földrajz

A Sunzhensky kerület az Ingusföldi Köztársaság keleti és központi részén található. Északnyugaton a Malgobek kerülettel , nyugaton a Nazranovszkij kerülettel és az Észak-Oszétia-Alania Köztársaság Prigorodnij kerületével , délen a köztársaság Dzsejrakhszkij kerületével , keleten pedig a Csecsen Köztársaság több kerülete .

víztestek A hegyek gerincek

Történelem

1860-1920 között a modern járás területe a Terek-vidék része volt . 1920-ban a Hegyi Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság részeként megalakult a Szunzsenszkij Kozák Kerület és az Ingus Autonóm Kerület, amelyek felosztották egymás között a jelenlegi Ingusföldi Szunzsenszkij körzet területét (a hegyvidékek az Autonóm Okrug részei voltak, és A Sunzha és Assy völgyek hegylábi és sík területei a kozák körzet részét képezték).

1929-ben megszüntették a Szunzsenszkij-kozák körzetet, és annak déli részét ( Ingusföld Szunzsenszkij régiójának modern északi és középpontja, a Malgobek régió része, valamint néhány olyan terület, amelyek ma a Szunzsenszkij és Acshoj-Martan régiók részét képezik. Csecsenföld ) ekkor került a csecsen autonóm régióba . 1934-ben a Csecsen Autonóm Kerületet az Ingus Autonóm Kerülettel egyesítették a Csecsen-Ingus Autonóm Kerülettel [5] (1936-tól Csecsen-Ingus Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság ), amely magában foglalta a Szunzsenszkij körzetet is .

A Groznij régió fennállása alatt (1944-1957) ezek a területek annak részét képezték, és nem kerültek át más köztársaságokba egészen a Csecsen-Ingus Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság 1957-es visszaállításáig. A CHIASSR Sunzhensky kerülete 1992-ig létezett.

A körzet jelenlegi formájában Ingusföld részeként 1992-ben alakult, miután a Csecsen-Ingus Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság csecsen és ingus köztársaságra oszlott .

2003 márciusában, nem sokkal a köztársasági alkotmány elfogadásáról szóló népszavazás előtt Csecsenföldön, a közzétett alkotmánytervezetben Szunzsenszkij is szerepelt a régiót alkotó körzetek között. Két héttel a népszavazás előtt Ahmat Kadirov csecsen elnök találkozott Murat Zyazikov ingus elnökkel . Az ingus fél ragaszkodott a Szunzsenszkij körzet kizárásához a Csecsen Köztársaság közigazgatási régióinak listájáról, de Kadirov nem értett egyet, és a Szunzsenszkij körzet említése Csecsenföld alkotmányában megmaradt, de Csecsenföld és Ingusföld vezetői. megállapodást kötött a köztársaságok közötti meglévő határ ideiglenes fenntartásáról [5] . Így Csecsenföld Szunzsenszkij körzetét a Kínai Csecsen Köztársaság egykori Szunzsenszkij körzetének mindössze 2 települése alkotta - Assinovskaya és Sernovodskaya falvak , amelyek 1992-ben az Icskeriai Csecsen Köztársaság fennhatósága alatt maradtak.

Ingusföld Szunzsenszkij kerülete csak 2009-ben kapott önkormányzati körzet státuszt [6] . Ugyanakkor összetételében 11 falusi település jogállású község alakult [6] .

2015. június 5-én elfogadták az Ingus Köztársaság törvényét Ordzsonikidzevsky vidéki település várossá alakításáról [7] . Ennek megfelelően Ordzhonikidzevskaya falu városi jellegű településsé vált. 2016. február 3-án átkeresztelték Sunzha városává. 2016 közepén a megfelelő városi települést is átnevezték. 2016. november 25-én Sunzha városi települését városi körzetté alakították, és eltávolították a kerületből [6] [8] . A település viszont megkapta a városi rangot.

Népesség

Népesség
2002 [9]2006 [10]2007 [10]2008 [10]2009 [10]2010 [11]2011 [11]2012 [12]2013 [13]
119 826 124 650 125 818 127 157 129 062 116 470 116 866 118 973 119 973
2014 [14]2015 [15]2016 [16]2017 [17]2018 [18]2019 [19]2020 [20]2021 [4]
121 079 122 095 122 851 123 725 59 359 59 997 60 595 60 022
Nemzeti összetétel

A 2002 -es [21] és a 2010 -es [22] összoroszországi népszámlálásai szerint ::

Népszámlálási év 2002 2010
Ingus
76 515 ( 63,85 % )

104 010 ( 89,30 % )
csecsenek
39 585 ( 33,04 % )
9578
( 8,22% )
oroszok 2431
( 2,03% )
1391
( 1,19% )
Egyéb 1295
( 1,08% )
568
( 0,49% )
nem meghatározott ... 923
( 0,79% )
Teljes 119 826
( 100,00 % )
116 470
( 100,00 % )

Önkormányzati szerkezet

A Sunzhensky önkormányzati körzetben 10 település található, amelyek 10 vidéki település részét képezik:

Nem.vidéki
település
közigazgatási
központja

Települések száma
_
NépességTerület,
km 2
egyAlkunAlkun faluegy 1473 [4]0,21 [23]
2AlkhasztokAlkhasti faluegy 4787 [4]67,36 [23]
3ArshtyArshty faluegy 1473 [4]57,42 [23]
négyMadár-JurtBerd-Yurt faluegy 1138 [4]0,64 [23]
5GalashkiGalashki faluegy 7285 [4]0,56 [23]
6DattyhDattyh faluegy 277 [4]0,58 [23]
7MuzhichiMuzhichi faluegy 2386 [4]0,24 [23]
nyolcNesterovskoestanitsa Nesterovskayaegy 17981 [4]2,71 [23]
9Szentháromságstanitsa Troitskayaegy 23 078 [4]7,55 [23]
tízChemulgaChemulga faluegy 691 [4]0,35 [23]
Települések
A régió településeinek listája
Nem.HelységTípusúNépességvidéki
település
egyAlkunfalu 1473 [4]Alkun
2Alkhasztokfalu 4787 [4]Alkhasztok
3Arshtyfalu 1473 [4]Arshty
négyMadár-Jurtfalu 1138 [4]Madár-Jurt
5Galashkifalu 7285 [4]Galashki
6Dattyhfalu 277 [4]Dattyh
7Muzhichifalu 2386 [4]Muzhichi
nyolcNesterovskayastanitsa 17981 [4]Nesterovskoe
9Troitskayastanitsa 23 078 [4]Szentháromság
tízChemulgafalu 691 [4]Chemulga

Romok

Lásd még

Jegyzetek

  1. 1 2 Barakhoeva N. M., Kodzoev N. D., Khairov B. A. Ingus-orosz és orosz-ingus szótár / Szerk. szerk. N. M. Barakhoeva, a filológia doktora, professzor; lektor: T. V. Zherebilo, a pedagógiai tudományok doktora, M. M. Sultygova, a filológia doktora – Ingus Bölcsészettudományi Kutatóintézet V.I. Ch. E. Akhrieva. - Magas: "Kep", 2016. - S. 34, 327. - 600 p.
  2. 1 2 Matiev I. Falgakh beriy mozi ajándék // Serdalo  : újság. - 2017. - április 19. ( 51-52. sz .).
  3. Ingusföldi Gazdaságfejlesztési Minisztérium. Sunzha régió útlevele (hozzáférhetetlen link) . Letöltve: 2019. december 22. Az eredetiből archiválva : 2016. november 14. 
  4. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 _ , városi települések, 3000 fős vagy annál nagyobb lélekszámú vidéki települések . A 2020-as összoroszországi népszámlálás eredményei . 2021. október 1-től. 1. kötet. Populáció mérete és eloszlása ​​(XLSX) . Letöltve: 2022. szeptember 1. Az eredetiből archiválva : 2022. szeptember 1..
  5. 1 2 O. Allenova. Ingatag határok // Ogonyok, 16. szám, 2013.04.29. S. 14.
  6. 1 2 3 2009. február 23-i 5-RZ törvény "Az Ingusföldi Köztársaság települései határainak megállapításáról és a vidéki település, önkormányzati körzet és városi körzet státuszáról"
  7. Az Ingus Köztársaság 2015. június 5-i N 37-RZ törvénye "Ordzsonikidzevsky vidéki település városi településsé átalakításáról"
  8. Ljudmila Balaeva. Új város – legyen! Jevkurov aláírta a Szundzsa városi körzetté alakításáról szóló törvényt // Ingusföld internetes újság, 2016. december 4. (elérhetetlen link) . Hozzáférés dátuma: 2016. december 12. Az eredetiből archiválva : 2016. december 9. 
  9. 2002-es összoroszországi népszámlálás. Hangerő. 1, 4. táblázat. Oroszország lakossága, a szövetségi körzetek, az Orosz Föderációt alkotó jogalanyok, körzetek, városi települések, vidéki települések - járási központok és 3 ezer vagy annál nagyobb lélekszámú vidéki települések . Archiválva az eredetiből 2012. február 3-án.
  10. 1 2 3 4 Az Ingus Köztársaság lakossága településenként 2006-2012 . Letöltve: 2013. október 17. Az eredetiből archiválva : 2013. október 17..
  11. 1 2 Népességbecslés 2010-2013 . Letöltve: 2014. augusztus 23. Az eredetiből archiválva : 2014. augusztus 23..
  12. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint. 35. táblázat Becsült lakónépesség 2012. január 1-jén . Letöltve: 2014. május 31. Az eredetiből archiválva : 2014. május 31..
  13. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2013. január 1-jén. - M.: Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat, Rosstat, 2013. - 528 p. (33. táblázat: Városi körzetek, önkormányzati kerületek, városi és falusi települések, városi települések, vidéki települések lakossága) . Hozzáférés dátuma: 2013. november 16. Az eredetiből archiválva : 2013. november 16.
  14. 33. táblázat Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2014. január 1-jén . Letöltve: 2014. augusztus 2. Az eredetiből archiválva : 2014. augusztus 2..
  15. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2015. január 1-jén . Letöltve: 2015. augusztus 6. Az eredetiből archiválva : 2015. augusztus 6..
  16. Az Ingus Köztársaság lakossága 2016. január 1-től a településekkel összefüggésben . Letöltve: 2016. augusztus 8. Az eredetiből archiválva : 2016. augusztus 8..
  17. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2017. január 1-jén (2017. július 31.). Letöltve: 2017. július 31. Az eredetiből archiválva : 2017. július 31.
  18. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2018. január 1-jén . Letöltve: 2018. július 25. Az eredetiből archiválva : 2018. július 26.
  19. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2019. január 1-jén . Letöltve: 2019. július 31. Az eredetiből archiválva : 2021. május 2.
  20. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2020. január 1-jén . Letöltve: 2020. október 17. Az eredetiből archiválva : 2020. október 17.
  21. Etnokaukázus. A Szunzsenszkij járás országos összetétele a 2002-es népszámlálás szerint
  22. 4. kötet. 04-04. táblázat. Ingusföld lakossága nemzetiség és orosz nyelvtudás szerint (elérhetetlen link) . Letöltve: 2019. június 16. Az eredetiből archiválva : 2016. március 6.. 
  23. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Ingus Köztársaság. Az önkormányzat teljes területe

Linkek