| Katalin matrica (Belane Havrilla) | |
|---|---|
| lógott. Matrica Katalin ( Hung. Havrilla Beláné ) | |
| Születési dátum | 1932. december 26 |
| Születési hely | Esztergom |
| Halál dátuma | 1959. február 26. (26 évesen) |
| A halál helye | Budapest |
| Polgárság | Magyarország |
| Foglalkozása | textilmunkás, ezermester, az 1956-os magyar felkelés résztvevője |
| Házastárs | Bela Havrilla (1952) |
Matrica Katalin ( Magyar Matrica Katalin ; 1932. december 26. Esztergom - 1959. február 26. Budapest ), ő Belane Havrilla ( Havrilla Béláné ) - magyar munkás, az 1956 -os kommunistaellenes magyar felkelés aktív résztvevője . A magyar hatóságok által a felkelés leverése után kivégzett hat magyar nő egyike [1] . A modern Magyarországon a forradalom hősnőjének és mártírjának tartják.
Egy művész családjában született, de gyakorlatilag nem ismerte apját. Gyermekkorának nagy részét árvaházban töltötte, akárcsak négy testvére. Anya 13 évesen vitte el Katalint a menhelyről.
Elsajátította a textilmunkás szakmát. 1948-1952 között egy újpesti gyárban dolgozott , majd 1955-ig egy katonai egységnél takarítónő . 1956 -ban a budapesti villanylámpagyárban kapott állást . Szegénységben élt, és nehezen tudta fizetni a lakbért.
1952 - ben megnősült , és felvette a Belane Havrilla nevet . A házasság hamarosan felbomlott, rokonok és barátok hívták, mint korábban [2] .
Sticker Katalint erős jelleme jellemezte, és ragaszkodott az antikommunista nézetekhez. 1956. október 24- én csatlakozott a Magyar Felkeléshez . Másnap beállt a Corvin-átjáró védelmébe.
Sticker Katalin eleinte szakácsi és ápolónői feladatokat látott el a lázadóknál, de gyorsan fegyvert fogott és részt vett a szovjet csapatokkal vívott harcokban. Találkozott Witner Máriával , és szoros katonai együttműködésben lépett fel vele [3] .
Stiker és Witner megszervezték a lázadók állásainak védelmét és a terület éjszakai őrjáratait. Matrica Katalin október 30-31-én részt vett a helyiségek "takarításában", a Köztársaság téri földalatti kazamaták tanulmányozásában és fegyverkutatásban [4] . Egyes hírek szerint nagy merevséget mutatott a kommunista állambiztonság alkalmazottaival szemben [5] .
November 4-én a szovjet csapatok tömeges offenzívája kezdődött a lázadók állásai ellen. Néhányuknak – köztük Stiker Katalinnak, Witner Máriának, Kote Sherösh Józsefnek – sikerült kiszabadulniuk a bekerítésből, elrejtőzniük, és Ausztriába igyekeztek . Az amnesztia kihirdetése után azonban visszatértek hazájukba.
Sticker Katalin 1957. január 12-én tért vissza Magyarországra. Július 25-én letartóztatták. A hatóságok úgy döntöttek, hogy nem csak a lázadó parancsnokok felett tartanak kirakatpert ( kivégezték Dudash Józsefet , Szabó Jánost , Kemál Ekremet , Bán Róbertet ), hanem a budapesti harcok aktív hétköznapi résztvevői felett is.
„Witner Mária és társai ügyében” kilencen álltak a bíróság elé. 1959. július 23-án halálra ítélték őket. A fellebbviteli bíróság hat ítéletet, köztük Witner büntetését különböző börtönbüntetésekre változtatta. A halálbüntetés érvényben maradt Sörös Kote József , Tót József és Stiker Katalin esetében.
1959. február 26- án végrehajtották a halálos ítéletet a 26 éves Kathleen Sticker (Belane Havrily) ellen [6] .
A magyarországi társadalmi-politikai rendszerváltás után Sticker Katalint a forradalom hősnőjének és mártírjának tartják. Witner Mária [7] , aki kiemelkedő politikussá és országgyűlési képviselővé vált, részletesen beszélt életéről, a felkelésben betöltött szerepéről és magatartásáról a tárgyaláson .
A Magyar Szabadságharcosok Világszövetsége által 2012. december 5-én a Corvin-átjáróban elhelyezett emléktáblán a Matrica Katalin név szerepel - a felkelés leverése után kivégzett hat magyar nőt sorolja fel [8] . Stiker Katalin szerepel a 2007 -es magyar filmben, a Népek Krisztusa, Magyarország 1956 - Christ of the Nations, Hungary 1956 [9] . Stiker Katalin képe az egyik „kanonikus” lett a magyar felkelés festményein [10]
