A bányaakna egy függőleges (ritkán ferde) tőkebányaművelés , amely közvetlen hozzáféréssel rendelkezik a földfelszínhez, és a földalatti bányászat kiszolgálására szolgál. A bányákon keresztül történik az ásványok , kőzetek, anyagok, berendezések, emberek le- és felemelkedése, valamint a bánya szellőztetése .
A fő céltól függően a bányák fő- és segédaknára vannak osztva. A főtengely az ásványok felszínre emelésére szolgál. A kisegítő csomagtartókat funkcióik szerint teher-emberekre osztják - emberek süllyesztésére és felemelésére (ketrec törzsek), anyagokra, berendezésekre és szellőztetésre - szellőztetésre kilépő légáram kiadásával (friss áramlást biztosító csomagtartó) levegőellátásnak nevezzük).
A törzs felső részét, amely a föld felszínére megy, szájnak nevezik ; alsó (a szárhoz közeli udvar horizontja alatt) - tekerő . A bányaaknák keresztmetszete kerek, néha négyszögletes ( tengelyek ), ritkábban elliptikus. A függőleges aknák átmérője eléri a 9 m-t, mélysége 3-3,5 km. A törzsek falai beton-, vasbeton- és fém- vagy vasbeton csővel vannak rögzítve ; erős stabil kőzetekben - szórt beton . A tengely megerősítése általában fém vízszintes elemeket (rasstrye ) és függőleges elemeket (vezetőket) tartalmaz fagerendák vagy feszített acélkötelek formájában, biztosítva a sílécek és ketrecek zökkenőmentes mozgását . Az aknák fúrással és robbantással, fúróberendezésekkel és tengelysüllyesztő egységekkel készülnek .
A vakakna egy függőleges bányamű, amely nem fér hozzá a felszínhez, és ásványi anyagok , emberek, rakományok szállítására szolgál az alacsonyabb szintekről a magasabb szintre, amelyen keresztül a bányát szellőztetik.
A cölöpverő egy bányaakna föld feletti szerkezete, amely egy emelőberendezés részeként szolgál, és a ketrecek és/vagy ugrások kábeleihez , kirakodási ívekhez, leszállóberendezésekhez és egyéb berendezésekhez tervezett terelőtárcsák és vezetők elhelyezésére szolgál.
Bányászati | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
| |||||||
|