Stafford, Henry, Wiltshire grófja

Henry Stafford ( eng.  Henry Stafford ; 1479 körül – 1523. április 6.) – angol arisztokrata, Wiltshire első és egyetlen grófja 1510 óta, a titkos tanács tagja, a harisnyakötő lovagja . VII. Henrik és VIII . Henrik királyok udvarmestere , akivel közeli rokonságban állt.

Eredet

Henry Stafford Anglia egyik legelőkelőbb és legbefolyásosabb családjához tartozott, amelynek képviselői 1299 óta ülnek a parlamentben. A női vonalban a Staffordok III. Edward király legfiatalabb fiától származtak ; hatalmas földekkel rendelkeztek (főleg a királyság délnyugati részén) és számos címmel, köztük hercegi címekkel . Henry Buckingham 2. hercegének és Katherine Woodville -nek volt a második fia . Anyja felől Elizabeth Woodville királynő természetes unokaöccse volt, IV. Edward [1] [2] [3] felesége .

Életrajz

Henry Stafford 1479 körül született. Négy évvel később apja fellázadt III. Richárd király ellen , lefejezték, és minden vagyonát és címét elkobozták. Azonban már 1485-ben VII. Tudor Henrik foglalta el a trónt . Feleségül vette IV. Edward legidősebb lányát, és visszaadta a fiatal Staffordok jogait, akik a királynő unokatestvérei voltak. Közülük a legidősebb, Edward Bath lovagja és Buckingham 3. hercege lett . Staffordék anyja másodszor is férjhez ment, a király nagybátyjához , Jasper Tudorhoz, Bedford hercegéhez , és a király anyja , Margaret Beaufort lett a gyámjuk .

Henry nem kapott olyan földet, amely legalább némi bevételt hozna. Hosszú ideig testvére egyik tanácsadója volt, és segítette a hatalmas családi birtokok kezelésében. 1500-ban Stafford felügyelte a walesi márciusi földek revízióját, 1502-ben Gloucestershire -ben segített a revízióban, 1500-tól 1521-ig a walesi birtokok menedzsere és seriffje volt . Ezzel párhuzamosan egy udvaronc életét vezette. 1505. április 22-én Henriket a Harisnyakötő Rend tagjává tették , 1506 januárjában pedig jelen volt VII. Henrik és Szép Fülöp kasztíliai király találkozóján Windsorban . Nem sokkal VIII. Henrik trónra lépése után (1509. április 21.) Staffordot árulás gyanúja miatt a Towerbe zárták , de aztán vádemelés nélkül szabadon engedték [3] .

A későbbi években Sir Henry a király egyik kedvence lett, aki az unokatestvére volt. Stafford osztotta az uralkodót a vadászat, a versenyek és más udvari szórakozások iránt. 1510. január 27-én megkapta a Wiltshire grófja címet , később számos jövedelmező pozíciót töltött be, és számos katonai hadjáratban vett részt. Így 1512-ben Stafford az egyik királyi hajón szolgált, 1513-ban kapitányként részt vett Terouan ostromában Franciaországban, 650 fős különítményével. 1514-ben tagja volt a devoni zavargásokat vizsgáló bizottságnak , 1515. november 18-án pedig ott volt a bíborosi sapka átadásán Thomas Wolsey kancellárnak a Westminster Abbeyben . 1520 - ban Sir Henry a titkos tanács tagja lett . Ugyanezen év júniusában elkísérte a királyt az Aranybrokát -mezőre, ahol találkozott I. Ferenc francia királlyal , és jelen volt VIII. Henrik találkozóján V. Károly császárral [4] [3] .

1521-ben Buckingham hercegét árulásért halálra ítélték és kivégezték. Wiltshire grófját azzal gyanúsították, hogy részt vett az összeesküvésben, de ennek nem volt valódi következménye a számára; láthatóan Sir Henrik megtartotta a király tetszését. A hadsereg tagja volt, amely 1522. augusztus 12-én vonult át Franciaországba. Henry Stafford már 1523. április 6-án, körülbelül 44 éves korában meghalt [3] .

Család és örökség

Legkésőbb 1505-ben Henry Stafford feleségül vette Cecilia Bonville  -t, William Bonville 6. Harington báró lányát és Catherine Neville- t, Thomas Grey, Dorset 1. márquessének , Bonville bárónőnek és Haringtonnak a lányát. Henrik királynak címzett levelében, amelyben Stafford azt kéri, hogy engedélyezze számára ezt a házasságot, özvegynek nevezi magát, de első feleségének neve nem ismert pontosan. Burke kutató szerint ez Margaret Grey volt, Edward Stafford özvegye, Wiltshire 2. grófja [5] , de más tudósok biztosak abban, hogy ez a verzió nem igaz [6] [1] [7] .

Stafford kétezer fontot fizetett a királynak azért, hogy feleségül vegye Cecilia Bonville-t. Ez a nő 19 évvel volt idősebb férjénél, és első házasságában 14 gyermeket szült, de a kezével együtt Stafford megkapta a három család (Bonvilles, Haringtons és Grays) hatalmas földjének kezelési jogát [8]. . Cecilia fiai közül a legidősebb, Thomas Grey, Dorset 2. márkija megtámadta az anya tulajdonjogát. A király közbenjárása után egyezség született, hogy Cecilia addig nem tarthat igényt hozományára, amíg Tamás meg nem kapja az örökséget, és vállalta, hogy minden vagyonát legidősebb fiára hagyja [9] .

Henry Stafford nem hagyott magára utódot. 1529. december 8-án a király Wiltshire grófja címet adományozta Thomas Boleynnek , akinek lányát, Anne -t eljegyezték [10] .

Ősök

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 Cokayne G. The Complete Peerage szerkesztette Geoffrey H. White. V. XII (II. rész). London: St Catherine Press, 1959. 738. o.
2. ↑ Richardson D. Magna Carta Ancestry: A Study in Colonial and Medieval Families. V.IV. Salt Lake City, 2011. 82. o.
3. ↑ 1 2 3 4 5 Dockray K. Stafford, Henry, Wiltshire grófja (kb. 1479-1523) // Oxford Dictionary of National Biography.
4. ↑ Cokayne G. The Complete Peerage szerkesztette Geoffrey H. White. V. XII (II. rész). London: St Catherine Press, 1959, 738-739.
5. ↑ Burke J. Általános és heraldikai szótár Anglia, Írország és Skócia társadalmáról, kihalt, szunnyadó és függőben van. London, Henry Colburn és Richard Bentley, 1831. 493. o.
6. ↑ Cokayne G. The Complete Peerage. V. VIII. London: St Catherine Press, 1932, 61-63.
7. ↑ Richardson D. Magna Carta Ancestry: A Study in Colonial and Medieval Families. V. II. Salt Lake City, 2011. P. 302-303.
8. ↑ Richardson D. Magna Carta Ancestry: A Study in Colonial and Medieval Families. V.IV. Salt Lake City, 2011. 80. o.; 85.
9. ↑ Harris B. Angol arisztokrata nők 1450-1550; Házasság és család, tulajdon és karrier. Oxford: Oxford University Press, 2002, 114-115.
10. ↑ Cokayne G. The Complete Peerage szerkesztette Geoffrey H. White. V. XII (II. rész). London: St Catherine Press, 1959. 739. o.

Irodalom

• Cokayne G. Anglia, Skócia, Írország, Nagy-Britannia és az Egyesült  Királyság teljes párosítása . L .: A St. Catherine's Press, 1932. évf. VIII.
• Cokayne G. Anglia, Skócia, Írország, Nagy-Britannia és az Egyesült  Királyság teljes párosítása . L .: A St. Catherine's Press, 1959. évf. XII.
• Harris B. English Aristocratic Women 1450–1550; Házasság és család , tulajdon és karrier  . – Oxford: Oxford University Press, 2002.
• Richardson D. Magna Carta Ancestry: A Study in Colonial and Medieval Families, szerk. Kimball G. Everingham - Salt Lake City, 2011. - ISBN 1449966373 , 1449966381, 1460992709.

Tematikus oldalak	A Peerage
Szótárak és enciklopédiák	Oxfordi életrajz
Genealógia és nekropolisz	WikiTree Elkésünk