Stasinopoulos, Michael

Mihail Stasinopoulos ( görögül: Μιχαήλ Στασινόπουλος ; 1903. július 27. [ augusztus 9. ] , Messini – 2002. október 31. , Athén ) görög politikus, fordító és író. Nem sokkal a " fekete ezredesek " görög juntájának megdöntése után a parlament őt nevezte ki Görögország ideiglenes elnökévé a junta képviselője, Phaedon Gizikis helyett . Ezt a tisztséget 1974. december 18-tól 1975. június 19-ig töltötte be. A Harmadik Görög Köztársaság első elnöke .

Életrajz

Született Mesinben 1903. július 27-én [1] .

Tudományos karrier

1924- ben szerzett jogi diplomát az athéni egyetemen. 1929-ben az Államtanács elnöke lett [2] . Michael 1934-ben doktorált az athéni jogi karon, majd 1943-ban államtanácsos lett [3] .

1951 és 1958 között Stasinopoulos a közigazgatási jog előadója és professzora volt a Pantheon Egyetemen [4] , ahol 1951 és 1957 között annak rektora volt [5] [6] . 1959 - ben a Bordeaux - i és a Párizsi Egyetem díszdoktorává nyilvánította . 1968-ban Mihailt az Athéni Akadémia [7] etikai és politikatudományi osztályának tagjává választották. Tagja volt a Tizenkettek Csoportjának, valamint a "Review of Public Law and Administrative Law" [5] tudományos folyóirat kiadója . 1978-ban Stasinopoulost az Athéni Akadémia elnökévé [8] , 1993-ban pedig a Görög Írók Országos Társasága fegyelmi bizottságának elnökévé választották..

Bírói karrier

1947-ben kinevezték a Dodekanészosz katonai közigazgatásának politikai tanácsadójává az átmeneti időszakban, amely közvetítőként működött egészen a szigetek görögországi integrációjáig. 1948 és 1951 között Mihail a közszolgálati kódex kidolgozásával foglalkozó bizottság elnöke volt. 1966-tól 1969 -ig [9] az államtanács  elnöke volt ; le kellett mondania, amikor elutasította az ezredesek rezsimjének legitimitásáról szóló határozatot [10] . 1975-ben visszahelyezték az igazságszolgáltatásba, mint az Államtanács tiszteletbeli elnöke. 1976 és 1978 között Stasinopoulos különleges bíróként dolgozott a hágai Nemzetközi Bíróságon . Szintén 1969-ben és 1970-ben René Cassin francia államtanács elnöke Nobel-békedíjra jelölte a görög bírák élére a juntával való bánásmód miatt [1] [4] . Az elmúlt években Stasinopoulos megvált vagyonától, és létrehozta az M. Stasinopoulou Közigazgatási Jogi Alapítványt Psychiconban közjogi ösztöndíjak odaítélésére [11] .

Politikai karrier

Elnöki mandátuma 1975. június 20-ig tartott, amikor Konsztantyinos Tsatsos hivatalba lépett, új rezsimet alakítva. Stasinopoulos elnökségét a politikai színtéren való visszafogott jelenléte, a kormányzati politikával való azonosulása jellemzi, hiszen nem kellett komoly döntéseket hoznia, miközben bármilyen kormányzati beavatkozást a kormány inspirált. Eltüntette a köztársasági elnöki posztot azoktól, akik diktatórikus választásuk miatt lelepleződtek.

1952-ben először elnökségi miniszteri posztot töltött be Dimitrios Kiusopoulos ideiglenes kormányában [12] . 1958-ban Konsztantyinosz Georgakopoulosz kormányának elnökségi minisztere is volt [13] . Az Országos Rádió Alapítvány elnöke is volt1951-től 1953-ig, a Görög Nemzeti Opera pedig 1953-tól 1954-ig [1] . 1974-ben, a junta óta megtartott első választásokon az Új Demokrácia szavazásán az első „ államtagnak” választották [14] . Lemondott december 18-án, 10 nappal a monarchiát felszámoló 1974-es népszavazás után , amikor az új parlament 206 szavazattal a Görög Köztársaság ideiglenes elnökévé választotta. Elnöki mandátuma 1975. június 20-ig tartott, amikor is Konstantinos Tsatsos vette át a posztot [15] .

Stasinopoulos elnökségét a politikai színtéren való csekély jelenléte, a kormányzati politikával való azonosulása jellemzi, hiszen nem kellett kulcsfontosságú döntéseket hoznia, miközben minden állami beavatkozást a kormány ihletett [16] .

Irodalmi karrier

Stasinopoulos 1920-ban a Mousa című folyóiratban francia költők verseivel és fordításaival jelent meg az irodalmi színtéren, és először adta meg a nevét, mivel korábban a "Children's Physique" folyóiratban "Messin-part" álnéven publikált verseket [ 5] .

2002. október 31-én halt meg Athénban [3] .

Kompozíciók

Esszék

• Közigazgatási aktusokról szóló törvény ( görögül: Δίκαιον των διοικητικών πράξεων ; 1950)
• Az állam, a köztisztviselők és a jogi személyek polgári felelőssége a Polgári Törvénykönyvnek megfelelően ( görög αστική ευθύνη του κράτους των δημοσίων υπαλήλων κων νν πατά τσω ώπ κώή κώλων
• Közigazgatási jogvitákról szóló törvény ( görögül: Το δίκαιον των διοικητικών διαφορών ; 1954)
• Közigazgatási jogi tanfolyamok ( görögül: Μαθήματα διοικητικού δικαίου ; 1966)
• A lélek képe és a farkasok törvénye ( görögül: Το πινάκιον ψυχής και ο νόμος των λύκων ; 1973)
• 3 szavazat 2 ellen ( görög Με ψήφους 3 εναντίον 2 ; 1977)
• A modern hellenizmus politikatörténetének lapjai

Versek

• Versek ( görögül: Ποιήματα ; 1949)

Próza

• Blue Lake Country ( görögül Η χώρα με τις γαλάζιες λίμνες ; 1947)
• Bajtársunk ( görögül Η συντροφιά μας ; 1973)
• Ítélet ( görögül Η δίκη ; 1977)

Tények

• A világ egyik leghosszabb életű állam- és kormányfője.
• Görögország leghosszabb életű elnöke.

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 3 Βιογραφίες - Μιχαήλ Στασινόπουλος . www.sansimera.gr _ Letöltve 2016. október 24. Az eredetiből archiválva : 2015. március 21.. (határozatlan)
2. ↑ Διατελέσαντες δικαστικοί λειτουργοί . www.adjustice.gr _ Letöltve: 2016. július 30. (határozatlan)
3. ↑ 1 2 _ _ www.presidency.gr _ Letöltve: 2016. október 24. Az eredetiből archiválva : 2016. február 15. (határozatlan)
4. ↑ 1 2 Λαμπίρης, Γιώργος Μ. Στασινόπουλος: O πρώτος Πρόεδρος της Μεταπολίτευσης . www.news.gr (2014. december 15.). Letöltve: 2016. október 24. Az eredetiből archiválva : 2015. július 20. (határozatlan)
5. ↑ 1 2 3 _ _ www.ekebi.gr _ Letöltve: 2016. október 24. Az eredetiből archiválva : 2016. január 5.. (határozatlan)
6. ↑ Πρυτάνεις Παντείου Πανεπιστημίου . www.panteion.gr _ Letöltve: 2016. október 24. Az eredetiből archiválva : 2016. március 9.. (határozatlan)
7. ↑ Τακτικά μέλη της Ακαδημίας Αθηνών κατά σειρά εκλο | Ακαδημία Αθηνών . www.academyofathens.gr _ Letöltve: 2019. október 25. Az eredetiből archiválva : 2019. december 30. (határozatlan)
8. ↑ Πρόεδροι της Ακαδημίας Αθηνών από την ίδρυσή της | Ακαδημία Αθηνών . www.academyofathens.gr _ Letöltve: 2019. október 25. Az eredetiből archiválva : 2020. március 19. (határozatlan)
9. ↑ Πρόεδροι του Συμβουλίου της Επικρατείας . www.adjustice.gr _ Letöltve: 2016. július 30. (határozatlan)
10. ↑ Σπύρος Βλαχόπουλος (επιμέλεια: Ευάνθης Χατζηβασιλείου), στο φύλλο της εφημερίδας "Η Καθημερινή" της Κυριακής , 5 Ιουλίου 2020 , στήλη "Ιστορία", "Ο πρώτος πρόεδρος της Δημοκρατίας". Ο συντάκτης αναφέρει ότι το ΣτΕ με πρόεδρο το Μιχαήλ Στασινόπουλο εξέδωσε τις αποφάσεις 1811-1831/1969 με τις οποίες ακυρώθηκαν απολύσεις δικαστών που είχαν επιβληθεί με την ΚΔ' συντακτική πράξη (28-5-1968) της δικτατορίας, περί "εξυγιάνσεως της Τακτικής Δικαιοσύνης ".
11. ↑ Ίδρυμα Διοικητικού Δικαίου - Μ. Στασινόπουλου . www.stasinopoulos-foundation.gr _ Letöltve: 2016. július 30. Az eredetiből archiválva : 2016. augusztus 9.. (határozatlan)
12. ↑ Γενική Γραμματεία της Κυβέρνησης | Κυβέρνηση ΚΙΟΥΣΟΠΟΥΛΟΥ ΔΗΜΗΤΡΙΟΥ (1952) . www.ggk.gov.gr _ Letöltve: 2016. július 30. Az eredetiből archiválva : 2016. március 14. (határozatlan)
13. ↑ Γενική Γραμματεία της Κυβέρνησης | Κυβέρνηση ΓΕΩΡΓΑΚΟΠΟΥΛΟΥ ΚΩΝΣΤΑΝΤΙΝΟΥ (1958) . www.ggk.gov.gr _ Letöltve: 2016. július 30. Az eredetiből archiválva : 2016. szeptember 23.. (határozatlan)
14. ↑ κοινοβουτική θητεία βουλευτών από τη μεταπολευση ως σήμερα - στασινόπουλος δημοου ου μιουλ . www.hellenicparliament.gr _ Letöltve: 2016. július 30. Az eredetiből archiválva : 2020. november 25. (határozatlan)
15. ↑ Εκλογή Προέδρου της Δημοκρατίας . gr. _ Letöltve: 2011. június 26. Az eredetiből archiválva : 2011. július 21.. (határozatlan)
16. ↑ Ριζάς, Σωτήρης. Η προεδρία της δημοκρατίας στην Ελληνική πολιτικα 5-4-81923-3 - Αθήνα : εκδόσεις Παπαζήση, 1992. - 181. o. - ISBN 978-960-02-0970-9 .

Linkek

• Életrajz a Görög Köztársaság elnökének honlapján
• Michael Stasinopoulos a Nemzeti Kutatási Alapítvány honlapján
• Tsoutsos, Athos G.; Xidis, Theodoros (1968. június 15.). "Michael Stasinopoulos: Ügyvéd, író". Nea Estia (983. o.): 819-823.
• Mikhail Stasinopoulos ( ΕΡΤ Dokumentumfilm Archívum )
• Mihail Stasinopoulos volt köztársasági elnök interjút ad a Közigazgatási Jogi Alapítványról (dokumentumfilmek archívuma ΕΡΤ )

Genealógia és nekropolisz	WikiTree
Bibliográfiai katalógusokban BNF : 12531906q GND : 119204118 ISNI : 0000 0003 6442 0525 J9U : 987007339600005171 LCCN : n50024294 NLG : 29736 NTA : 073840203 NUKAT : n2010163399 LIBRIS : hftx3t412f4x26s SUDOC : 069649324 VIAF : 228697846 WorldCat VIAF : 228697846

Görögország elnökei
Első köztársaság ( 1822-1832 ) 1 _	John Kapodistrias (1828-1831) Augustinos Kapodistrias (1831-1832)
Második Köztársaság ( 1924-1935 ) _	Pavlos Kountouriotis (1924-1926) Theodoros Pangalos (1926) Pavlos Kountouriotis (1926-1929) Alexandros Zaimis (1929-1935)
Ezredes rezsim ( 1967-1974 ) _	Georgios Papadopoulos (1973) Phaedo Gizikis (1973-1974)
Harmadik Köztársaság ( 1974 óta )	Mihail Stasinopoulos (1974-1975) Konstantinos Tsatsos (1975-1980) Konstantinos Karamanlis (1980-1985) Ioanis Alevras (1985) Christos Sardzetakis (1985-1990) Konstantinos Karamanlis (1990-1995) Konstantinos Stephanopoulos (1995-2005) Karolos Papoulias (2005-2015) Prokopis Pavlopoulos (2015-2020) Katerina Sakellaropoulou (2020-tól napjainkig)
1 A görög és nyugati hagyomány szerint a kormányzó .