Óváros (Nürnberg)

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. szeptember 20-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 4 szerkesztést igényelnek .

Az óváros ( németül  Altstadt ) Nürnberg városának történelmi központja, az építészeti együttes élén az uralkodó nürnbergi erőddel .

Leírás

Az óváros Nürnberg központjában, a Pegnitz -folyó két oldalán, egy homokkő szikla lábánál található, ahol egy középkori nürnbergi erőd áll . A Pegnitz az egyik legnagyobb folyó Bajorország északi részén , körülbelül 25-40 m széles, és az óváros nyugati részén több sziget is található. A folyó a bevásárló- és üzleti központ, valamint a turisták által leglátogatottabb várnegyed közvetlen közelében folyik, és az óvárost északon Sebalderstadt negyedre, délen Lorenzstadtra osztja. Ez az álláspont évszázadokon át alakította Nürnberg fejlődését, és nagyban hozzájárul az óváros megítéléséhez [1] [2] .

A náci diktatúra éveiben az óvárost megtisztították minden ideológiailag elfogadhatatlantól [3] , a második világháború alatt a szövetséges légitámadások szinte teljesen elpusztították . Már 1945-ben megkezdődött az újjáépítés, elkészült a terv, 1950-ben pedig egy általános terv is körvonalazódott: alapvetően az óváros régi szerkezetét kell fenntartani, de megtagadni az utcák és épületek másolatait az elveszettek pótlására. Ezzel párhuzamosan zajlik a fennmaradt építészeti emlékek helyreállítása, karbantartása, az új épületek tervezésével szemben speciális követelményeket támasztanak. Összesen 1949 és 1960 között mintegy 80 terv készült az Óváros egyedi tervezési övezeteinek kialakítására [4] .

Az 1960-as és 1980-as években Nürnberg átfogó fejlesztési politikáját hajtották végre, amely magában foglalta az egész városra kiterjedő tervezést. Később úgy döntöttek, hogy bizonyos városi problémák megoldására irányulnak, mint például a társadalmilag problémás területek a városrészekben és a demográfiai helyzet. A jövőben azonban ismét egy ambiciózusabb megközelítés érvényesült: az óváros fejlesztési tervét egyetlen koncepcióba integrálni Nürnberg fejlesztésére. 2012 óta mind a városra kiterjedő "Nürnberg a vízen" koncepció, mind a városrészekre vonatkozó koncepció megvalósul [1] [5] .

Ha a 90-es években és a 2000-es évek elején az óvárost vásárlási és kalandozási helyszínként mutatták be, 2008-ra már attól tartottak, hogy a kizárólag a turistákra koncentrálva elveszti hitelességét. Az óváros továbbra is létfontosságú szerepet tölt be a polgárok közterületeként. Ugyanakkor a benne folyó folyót falak és korlátok határolják, szinte mindenhol elzárják a hozzáférést. A zöld- és vízterületek ritkák, bár helyi rekreációs területként különösen fontosak a lakosok és a turisták számára [1] [5] .

Lásd még

Jegyzetek

  1. 1 2 3 Carola Wagenseil, Philipp Ankowski, Sebastian Kerschbaum, Lena Lohmaier és Martin Weidmann. Nürnberg am Wasser – Chancen und Probleme integrativer Planungsformen im Kontext des koopstadt-Projekts  // Mitteilungen der Fränkischen Geographischen Gesellschaft. - 2013. - Kiadás. 59 . — S. 123-130 . — ISSN 0071-8173 . Az eredetiből archiválva : 2021. szeptember 20.
  2. Baier, A., van Geldern, R., Löhr, G. et al. Grundwasser Nürnbergben: Wichtige Einheiten und deren Nutzbarkeit // Grundwasser. - 2016. - T. 21 . – S. 253–266 . - doi : 10.1007/s00767-016-0332-1 .
  3. Schmidt Sándor. Nürnberg – die »deutscheste aller deutschen Städte«? Das Bild des spätmittelalterlichen Nürnberg in der nationalsozialistischen Propaganda // Mittelalterbilder im Nationalsozialismus. - Akademie Verlag, 2013. - doi : 10.1524/9783050094915.137 .
  4. Susanne Rieger, Gerhard Jochem Chronologie der Wiederaufbauplanung für die Nürnberger Altstadt Archiválva : 2021. szeptember 20. a Wayback Machine -nél (2007.07.14.)
  5. 1 2 INSEK - Altstadt Nürnberg (2012) // Stadtentwicklungskonzepte INSEK Archiválva : 2021. szeptember 20., a Wayback Machine Titelbild Stadtplanungsamt Nürnbergben.