Sztálingrádi kerület

Folytonosság
← Kachalin voloszt ← Sztálingrádi Voloszt ← Sredne-Akhtubinsky Volost ← Dubovskaya Volost ← Krasnoarmejsky kerület	Sztálingrád → Peschansky kerület → Krasznoarmeiszkij körzet → Krasznoslobodszkij körzet →

1 A Szovjetunió 1922. december 30-i megalakulása előtt a közigazgatási-területi egységek az Uniós Köztársaság részét képezték. A Szovjetunió megalakulása után maguk a szakszervezeti köztársaságok is a Szovjetunió közigazgatási-területi egységeivé váltak.

Sztálingrádi kerület - az RSFSR és a Szovjetunió közigazgatási-területi egysége, amely 1928 és 1935 között létezett . A körzet 1928-ban alakult a Nyizsnyi-Volzsszkij Krai létrehozásával egyidejűleg a Sztálingrádi Okrug részeként, amely a Kraj részét képezi . 1930-ban a Szovjetunió területén lévő körzeteket felszámolták, és a kerület közvetlenül a régió részévé vált. A régió 1934- es Sztálingrádi és Szaratovi körzetekre való felosztása után a körzet a Sztálingrádi régió része lett. 1935-ben a járást felszámolták, területét felosztották a régió többi járása között. Fennállása során a kerület közigazgatási központja Sztálingrád városa volt , amely maga nem volt a kerület része.

Történelem

Létrehozása során a sztálingrádi régió a következő területeket és településeket foglalta magában:

az egész sztálingrádi voloszt ;
a Sztálingrádi körzet Kacsalinszkij volosztjának gazdaságai : Vertyachiy , Peskovatsky , N. Alekseevsky , Baburchik , Zapodnovsky , Rassoshka , Varlamov , Arakanttsev 2. , Grachevsky , Kotlubansky , Samofalovsky ;
a sztálingrádi járásbeli Dubovskaya volost falvai és tanyái : Erzovka , Bobrov , Rooks , Varlamov , Tomilin ;
a Leninszkij körzet Szredne -Akhtubinszkij volosztjának farmjai : Burkovszkij , Kalmickij , Kocsej , Balszanov , Bezimjanij , Racskov , Derevenszkij , Szmetankin , Lesznoj , Régi , Új , Hattyú , Karkavszkij , Zseltuhin , Korcsa Obukhovhin .

Összesen 26 községi tanács működik.

Népesség

Az 1926-os népszámlálás eredményei szerint 39 866- an éltek a területen [3] . 1931-ig 53 100 ember élt a területen [4] .

Jegyzetek

↑ 1 2 A Sztálingrádi (Alsó-Volgai) Terület közigazgatási-területi felosztásának története. 1928-1936 : Kézikönyv - Volgograd : 2012. - S. 337. - 575 p. — ISBN 978-5-90608-102-5
↑ 1 2 A Sztálingrádi (Alsó-Volgai) Terület közigazgatási-területi felosztásának története. 1928-1936 : Kézikönyv - Volgograd : 2012. - S. 340. - 575 p. — ISBN 978-5-90608-102-5
↑ A Szovjetunió közigazgatási-területi felosztása, 1929 , p. 67.
↑ Alsó-Volga Terület [Térképek] / S. I. Sulkevich. - 1: 1 000 000, 10 km 1 cm-ben. — [1931]. - 1 l. - (Térképsorozat: Az RSFSR régiói és területei). - A határok 1931. március 1-re vannak megadva. A betéteken a nemzetiségek, a népsűrűség és az Egyesült Államok európai részének politikai térképe látható.

Irodalom

A Szovjetunió közigazgatási-területi felosztása és a legfontosabb települések listája : A tartományok, régiók és köztársaságok határainak megváltoztatásáról szóló határozatok időrendi felsorolásával 1917-től 1929-ig / R.S.F.S.R. Nar. belügyi biztos . statisztika. otd.. - 8. - M . : Nar Könyvkiadó. Belügyi Biztosság, 1929. - 320 p.
2. szakasz. A Sztálingrádi (Nyizsnyevolzsij) Terület körzetei. Sztálingrádszkij // A Sztálingrádi (Nyizsnyevolzsij) régió közigazgatási-területi felosztásának története. 1928-1936 : Tájékoztató könyv / Összeáll.: D. V. Buyanov, N. S. Lobchuk, S. A. Noritsyna. - Volgograd : Volgograd tudományos kiadó, 2012. - 575 p. - 300 példányban. - ISBN 978-5-90608-102-5 .