Kerman történelmi régiója , amelyet az ókorban Karmánia néven ismertek , nagyjából megfelel a délkelet - Iránban található Kerman mai előőrsének . A Buyid hódítás és az erőszakos iszlamizáció után Kerman részt vett a pániráni történelemben.
Kerman uralkodóinak listája :
| Kormányzati évek | Az uralkodó vagy a dinasztia neve | Címek | további információ |
|---|---|---|---|
| 869 - ? | Saffarid | Emír | |
| 934-1047 _ _ | Buwayhids | wali | dinasztia független ága. |
| 1047-1187 _ _ | szeldzsukok | Szultán | dinasztia független ága. |
| 09.1187 - 10.1195 _ _ | Dinár-bek | Melik | Az oguzok vezetője . |
| 10.1195 - 07.1196 _ _ | Ala ad-Din Farrukh Shah | Melik | Dinar-bek fia , aki korábban Bam város khakija volt |
| 1196 - ? | Vagy T | Melik | Tebbes város uralkodója (shikhne ) . Horezmi vazallus. |
| ? - ? | Nusret-i Zouzan | Melik , atabek | Horezmi vazallus. |
| ? - 1200 | Husam ad-Din Omar Khorezmi | Melik | Horezmi vazallus. |
| 1200-1200 _ _ | ? | Melik | Khusam ad-Din Omar Khwarizmi fia. Horezmi vazallus. Az alanyok száműzték. |
| 1200-1200 _ _ | Mubariz | Melik | Ik uralkodója a Fazluid- dinasztiából |
| 1200 - ? | Nizam ad-Din | Indiai bíró | |
| ? - ? | Ajam Shah | Melik | Dinár-bek fia . |
| 1206-1209 _ _ | Mohamed ibn Zaidan | Melik | Atabek Fars Saad ibn Zengi unokaöccse |
| 1217-1229 _ _ | Ghiyath ad-Din Pir Shah | Szultán | Az Anushtegin -dinasztiából , a Khorezmshah Jelal ad-Din testvére . Kerman és Mekran szultána. |
| ? - 1222 | Shuja ad-Din | Melik | |
| 1222 -1234/5 | Burak Hajib Kutlug Khan ibn Kulduz | Atabek | A Qutlughanid dinasztiából . A Karakitayok vezetője , Pir Shah kormányzója, majd a mongolok vazallusa. |
| 1234/5 - 1236 | Qutb ad-Din Muhammad Khan ibn Taingu | Atabek | A Qutlugkhanid dinasztiából , Kutlug kán unokaöccse és veje. A mongolok vazallusa. |
| 1236-1252 _ _ | Rukn ad-Din Mubarak-Haji ibn Qutlug kán | Szultán | A Kutlugkhanid dinasztiából , Kutlug kán fia. A mongolok vazallusa. |
| 1252-1257 _ _ | Qutb ad-Din Muhammad Khan ibn Taingu | Szultán | A Qutlugkhanid dinasztiából , Kutlug kán unokaöccse és veje. A mongolok vazallusa. |
| 1257-1282 _ _ | Turhan Khatun | Szultán | A Qutlugkhanid dinasztiából , Kutlug kán lánya, Muhammad kán ibn Taingu özvegye. |
| 1282-1293 _ _ | Jalal ad-Din Suyurgatmish ibn Muhammad Khan | Szultán | A Qutlughanid dinasztiából . A mongolok vazallusa. |
| 1293-1295 _ _ | Safwat ad-Din Padishah Khatun | Szultán | A Kutlughanid dinasztiából, Turkhan- Khatun lánya , Ilkhan Gaykhatu felesége . |
| 1295-1303 _ _ | Muzaffar ad-Din Muhammad Shah ibn Hajjaj | Szultán | A Qutlughanid -dinasztiából , Muhammad kán ibn Taingu unokája. A mongolok vazallusa. |
| 1303-1306 _ _ | Qutb ad-Din Shah Jahan ibn Suyurgatmish | Szultán | A Qutlughanid dinasztiából . A mongolok vazallusa. |
| 1306 - ? | Nasir ad-Din Muhammad ibn Burhan | Naib | Ilkhan Oljeitu alkirálya |
| ? - ? | Mahmúd ibn Rashid ad-Din | Indiai bíró | Az ilkán alkirálya , Rashid ad-Din első vezír fia . |
| 1324-1329 _ _ | Talysh ibn Hasan | Naib | A Chobanid dinasztiából . Az Ilkhan alkirálya . |
| 1340-1358 _ _ | Mubariz ad-Din Muhammad ibn Muzaffar | Emír | A Muzaffarid dinasztiából |
| 1358-1364 _ _ | Qutb al-Din Shah Mahmud ibn Mohammad | Szultán | A Muzaffarid dinasztiából |
| 1364-1384 _ _ | Jalal ad-Din Shah-Shuja ibn Mohammad | Szultán | A Muzaffarid dinasztiából |
| 1384-1393 _ _ | Imad ad-din szultán Ahmad ibn Mohamed | Szultán | A Muzaffarid dinasztiából |
| 1699-1704 _ _ | Shahnawaz | beglerbég | A Bagration -dinasztiából . Az iráni sah alkirálya. |
| 1722-1725 _ _ | Mir-Mahmud | Irán sahja a Hotaki -dinasztiából | |
| 1726-1728 _ _ | Ahmad Szefi | Irán sahja a Szefi -dinasztiából , Mirza Abu-l-Qasim fia. Kermanben és Farsban uralkodott. | |
| 1730-1736 _ _ | Nadir-Kuli-bek | Formálisan az iráni sah alkirálya, 1736-ban őt magát kiáltották ki sahnak. | |
| ? - 1794 | Zenda | ||
| (1830) - 1836 | Hasan Ali Shah | Aga Khan | 1817-1881 között az iszmailiszok 46. imámja _ _ |