Konjugált gyújtótávolság

Konjugált fókusztávolság – az objektív elülső vagy hátsó fősíkja és az első vagy hátsó konjugált fókusz távolsága . Ellentétben a fő fókuszokkal , amelyekben az optikai rendszer által a „végtelenből” megtört párhuzamos nyaláb sugarait gyűjtik össze, a konjugált nyalábok véges távolságra elhelyezkedő pontszerű fényforrásokból származó széttartó nyaláboknak felelnek meg [1] . Más szóval, ellentétben a fő fókusztávolsággal, amelynél a "végtelenben" elhelyezkedő objektumok képei találhatók, a konjugált objektumokon a lencsétől véges távolságra fekvő tárgyak jelennek meg.

Csakúgy, mint a fő gyújtótávolság, a konjugátum lehet elöl vagy hátul is, de a fotózásban a hátsónak legtöbbször gyakorlati jelentősége van. A hátsó konjugált gyújtótávolság mindig nagyobb, mint az objektív fő fókusztávolsága , és minél nagyobb, annál közelebb van a fényképezés vagy megfigyelés tárgya az objektívhez. A számítás figyelembe veszi a tárgy és az objektív elülső fősíkja közötti távolságot . Ez a függés látható a táblázatban, amelyben a és távolságok .

A konjugált gyújtótávolság értékének megváltoztatása
Távolság az R objektumtól Képtávolság d
4f 1.33f
2f 2f
1.5f 3f
1.2f 6f
1.1f 11f


Egy objektív esetében ezek a távolságok az objektív képletéből közvetlenül következő arányokkal vannak összefüggésben:

vagy ha d és R gyújtótávolságban van kifejezve :

A gyakorlati fotózásban a véges távolságban elhelyezkedő tárgyak képének fókuszálásához az objektív egy bizonyos távolságra eltávolodik a fényvevőtől, ezt nevezzük lencsehosszabbításnak . Ez a távolság jelentős lehet, és különösen nagy az objektív fő gyújtótávolságával összemérhető, nagyon közeli tárgyak makrofotózásakor [2] . Ebben az esetben az optikai rendszer effektív apertúrája a „végtelen” célzáshoz számított érték alá esik, amelyet figyelembe kell venni az expozíció kiszámításakor .

Jegyzetek

  1. Általános fotós tanfolyam, 1987 , p. nyolc.
  2. Operatőr kézikönyv, 1979 , p. 153.

Irodalom