Ideál
Ideális ( latin idealis görögül ἰδέα - kép , ötlet) - a jelenség legmagasabb értéke , legjobb, teljes állapota ; minta a személyes tulajdonságokról, képességekről; az erkölcsi személyiség legmagasabb normája (személyi ideál); a jó és a megfelelő erkölcsi elképzelés legmagasabb foka (axiológiai ideál); tökéletesség az emberek közötti kapcsolatokban (etikai ideál); a társadalom legtökéletesebb szerkezete (társadalmi ideál).
Az idea szigorúan véve az értelem egy bizonyos fogalmát jelenti, az ideál pedig egyetlen entitás reprezentációja, amely bármely eszméhez megfelelő [1]
Az ideál fogalma egyformán vonatkozik az elvont és konkrét tárgyakra: a jó eszményére, a női szépség ideáljára, a férfi szépség eszményére, az állam eszményére, az állampolgár ideáljára stb.
Az ideál szó a 18. század végétől és a 19. század elejétől kezdett általános használatba kerülni, elsősorban Schillernek köszönhetően .
Jegyzetek
- ↑ Kant Az ítélőképesség kritikája A szép elemzője
Irodalom
- Ideális // Ortodox teológiai enciklopédia. 5. kötet. Kiadás Petrograd. A „Vándor” szellemi folyóirat 1904. évi melléklete
- Huseynov, A. A. , Apresyan R. G. Etika. - M., 2002. Téma 15. Ideál.
- Ilyenkov E.V. A bálványokról és eszmékről - M.: Politizdat, 1968. -319 p.
- Ilyenkov E.V. Filozófia és kultúra. - M., 1991. 3. szakasz. Ideál és ideális.
- Ivin, A. A. Modern tudományfilozófia. - M., 2004. Ch. 4. A tudomány eszményei.
- Dubko E. L. , Titov V. A. Ideál, igazságosság, boldogság. Moszkva: Moszkvai Állami Egyetem, 1989
- Livshin M. A. Az ideálról és a valóságról // A filozófia kérdése 1984. 10. sz.
- Moore J. Az etika alapelvei. M.: Haladás, 1984. S. 275-323
- Sart J. P. A célok és eszközök problémája a politikában // Epic Thought: Scientific Publicistic Readings. M.: Politizdad, 1992. S. 251-261
- Szolovjov V. S. A jó igazolása // Szolovjov V. S. Művek. 2t-ban. T.1. Moszkva: Gondolat, 1988
Lásd még
Linkek