Marco Snoy | |
---|---|
| |
Születési dátum | 1959. április 19. (63 évesen) |
Születési hely | Ljubljana , SFRY |
Ország | |
Tudományos szféra | nyelvészet |
Munkavégzés helye | Fran Ramovs Szlovén Nyelvi Intézet |
alma Mater | Ljubljanai Egyetem |
tudományos tanácsadója | B. Chop |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Marko Snoj szlovén nyelvész , indoeurópai és etimológus. 1959. április 19-én született Ljubljanában (akkoriban Jugoszlávia ).
A Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia Kutatóközpontja Fran Ramovs Szlovén Nyelvi Intézetének igazgatója (2008-tól) . A Ljubljanai Egyetem Filozófiai Karának Összehasonlító és Általános Nyelvészeti Tanszékének oktatója . A Slovenski jezik / Slovene Linguistic Studies folyóirat alapítója .
A Ljubljana melletti szentvidi gimnáziumban érettségizett. Belépett a ljubljanai Filozófiai Kar Összehasonlító Nyelvészeti és Orientalisztika Tanszékére. 1984-ben védte meg kandidátusi értekezését "Az i- és u-színezés problémája az n, m, r, l indoeurópai szótagszonánsok reflexeiben a balti-szláv nyelvekben" témában ( Probléma i- jevske in u - jevske barve v refleksih indoevropskih zlogotvornih sonantov n , m, r, lv baltoslovanščini ). Katonai szolgálat után (1985-1986), ahol az albán nyelv tanulmányozásába kezdett, doktori disszertációt kezdett írni "A protoszláv z indoeurópaiaktól a legújabb akcentológiai felfedezések tükrében" témában ( Praslovanski z iz indoevropskega s v luči novejših akcentoloških spoznanj ), amely 1989-ben védekezett a B. Chopból , valamint F. Bezlayból és V. Ts. Oreshnikből álló bizottság előtt.
1981-ben Bezlai F. felkérte Snoyt, hogy vegyen részt a szlovén nyelv etimológiai szótára kidolgozásában. Ehhez a munkához Snoy számos etimológiai cikket írt, számosat már a második kötethez (1982), de különösen a harmadikhoz (1995) és a negyedikhez (2005). Bezlaja szótárának harmadik kötetén végzett munkájáért aranyérmet kapott a Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia Kutatóközpontjától. 1997-ben jelent meg a Szlovén Etimológiai Szótár első, 2003-ban a második, kiegészített kiadása, melynek szerzője maga Snoy.
|